Csak néhány kattintás választ el attól, hogy újra magyar utcanevek legyenek Szent László király városában

Nagyvárad részvételi költségvetési pályázatának eredményeként kikerülhetnek a város utcáinak és tereinek történelmi elnevezései, valamint az azokhoz kapcsolódó rövid, történeti leírások is. Mindez magyar nyelven is.

A városvezetőség idén is meghirdette részvételi költségvetési programját. A meghatározott eljárás nyomán kiválasztásra kerülő projektekre 1 500 000 lejt különített el az önkormányzat. A program célja, hogy a váradiak olyan projektötleteket javasolhassanak a városvezetőségnek, amelyek ténylegesen hozzájárulnak az életszínvonal növekedéséhez.

A város történelmi örökségét turisztikai célból bemutató, többnyelvű, ? köztük magyar ? táblák kihelyezését célzó projektet az Erdélyi Magyar Néppárt támogatja, most már csak közösségi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a helyi magyarság sokéves küzdelme sikerre jusson.

? Miért tartja fontosnak a Néppárt ezt a projektet? ? kérdeztük Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökét.

? Elsősorban azt kell tudni, hogy a közterületek kétnyelvű feliratozása több, mint másfél évtizedes kezdeményezése a nagyváradi nemzeti oldalnak. Romániai sajátosság, hogy ezt a kérdést egyetlenegy vegyes lakosságú nagyvárosban sem sikerült megnyugtatóan rendezni, még olyan helyeken sem, ahol magyar a polgármester, egyrészt azért, mert a jogi keretek ugyan világosak, mégis könnyű kibúvót találni, mert a jogokat biztosító törvények mellé nem tartoznak szankciós szabályok arra az esetre, ha nem tartanák be őket. Másrészt meg azért, mert valahogy ez a kérdés egyes érdekképviselők számára sosem volt prioritás, így a kellő közösségi egység is hiányzott. Összegzésképpen minden olyan kezdeményezés fontos, amely bővíti a jogérvényesítési lehetőségeinket.

? Mondhatjuk, hogy ennek a projektnek a sikere történelmi jelentőségű a nagyváradi magyarság számára?

? Amennyiben valóban sikerül megfelelő számú támogatót szereznünk, nem csupán a nagyváradi magyaroknak, de meggyőződésem, hogy a város valamennyi lakójának fontos lesz az eredmény. Ezt azért mondom, mert a mostani kezdeményezés nem a klasszikus értelemben vett kisebbségi jogi projekt, hiszen a részvételi költségvetési program szabályzata is rögzíti, hogy egy projekt sem vonatkozhat egy etnikai, vagy felekezeti közösségre, annak a város egészére nézve kell hasznosnak lenni. Éppen ezért mi nem egyszerűen a magyar utcanevek kiírását kezdeményeztük, hanem a belváros védett övezetének értékes történelmi helyneveinek a kiírását, azok eredetének magyarázatával együtt. Így elméletben akár régi román elnevezések ? ha vannak ilyenek ? illetve német, vagy más, egykor velünk együtt élt közösségek helynevei is kikerülhetnének, nyilván magyarázatostól. Ez idegenforgalmi szempontból is hasznos, hiszen az idelátogatók is megtudhatnak érdekes dolgokat városunkról, ahogyan biztos vagyok benne, a város mai polgárainak is egy jó része meg fog lepődni azon, hogy például miért Zöldfa a neve a legújabb belvárosi sétálóutcának, vagy, hogy hogyan születtek a Kőfaragó, Úri vagy épp a Barátok utcájának elnevezései. Egyúttal a projekt nem csupán utcanevekre, de a vízfolyások, dombok és egyéb helyek neveire is vonatkozik, mert az sem volna haszontalan, ha végre tisztáznánk a szélesebb közönség előtt is, hogy a Gomba néven ismert magaslat neve valójában Kálvária-domb, és hasonlók.

? Ha a projektet megszavazzák, hogyan történik majd ennek konkrét megvalósítása?

? No, ez jó kérdés. Az lenne a hasznos, ha helytörténészek segítségével sikerülne beazonosítani azokat az értékes helyneveket, amelyeket kihelyezünk, és az ő munkájuk nyomán készülnének el azok a többnyelvű (magyar, román, angol, német) összefoglaló szövegek, amelyek az adott helynevek eredetét magyarázzák el. A szövegeket tartalmazó táblákat pedig hasznos lenne úgy köztérre helyezni, hogy ezeket ne a műemlék, vagy műemlék jellegű épületekre rögzítsék, hanem, ahogyan erre számos példa van rendezett külsejű városok esetén, önálló fém tartóoszlopokra, keretekre. Ebbe azonban a városi főépítésznek is lesz beleszólása.

Mi nem egyszerűen a magyar utcanevek kiírását kezdeményeztük, hanem a belváros védett övezetének értékes történelmi helyneveinek a kiírását, azok eredetének magyarázatával együtt ? mondta Csomortányi István. Fotó: Molnár Ferenc

? Hogyan voksolhatnak a nagyváradiak?

? Belső regisztráció vagy facebookos bejelentkezés után. A szavazás tényleg egyszerű, mutatjuk azt a néhány ?lépést?, amit meg kell tenni azoknak, akik voksolni szeretnének.

Látogass el ide: https://activ.oradea.ro/

Kattints az ?AUTENTIFICARE? gombra

Jelentkezz be Facebook-al (így az egyszerűbb) vagy regisztrálj e-mail címmel

Válaszd ki a ?VALORIFICAREA TURISTICĂ A MO?TENIRII ISTORICE A TOPONIMIEI CENTRULUI PROTEJAT? elnevezésű kezdeményezést, vagyis ezt: https://bit.ly/3pGsiSp

Kattints a ?VOTEAZ?? gombra

Amennyiben segítségre van szükséged, keresd fel munkatársainkat és önkénteseinket a nagyváradi irodánkban, a Kálvin János utca 1. szám alatt!

? Szavazhatnak-e azok, akik jelenleg nem Nagyváradon élnek, esetleg nem is nagyváradiak, de fontosnak tartják, hogy épített örökségünkről hozzáértők által megírt, történelemhű leírások szülessenek ? magyar nyelven is?

? A szavazás informatikai felülete megengedi, hogy más településekről is szavazzanak, ugyanakkor azt kérném, ebben a kérdésben főként azok mondjanak véleményt, akiknek van, vagy volt váradi kötődésük (ezt mindenki maga döntse el magáról), mert nem lenne hasznos, ha egy sikeres szavazást követően a jó eredmény bármilyen okból megkérdőjelezhető lenne.

? Hány napig szavazhatunk még?

? A szavazás szeptember 4-e éjfélig tart.

 

Kiemelt kép: A felújított Zöldfa (Ma Vasile Alecsandri) utca, ahol csak házszámok kerültek az épületekre, utcanévtábla nem. Fotó: facebook