Egy nő metamorfózisa - Zalán Tibor unferlédije a Csokonaiban -

Ősbemutatót tart a Csokonai Színház: Zalán Tibor unferlédi című darabját, egy ?negatívba mártott karriertörténetet? állít színpadra. Tönkretenni egy nőt ?röviden így lehetnek összefoglalni a darab cselekményét.

Mindannyiunk számára ismerős az ókori szobrász, Pügmalión története, aki saját maga által faragott szobrába szeret bele, olyannyira, hogy vágyával életre kelti az elefántcsontból faragott testet. Az Ovidius által mesteri tömörséggel megverselt átváltozás történetét Bernard Shaw Pygmalion című drámája meséli újra el: a megrögzött agglegény figurája ezúttal nem szobrászként, hanem nyelvészprofesszorként lát hozzá az ?alapanyag?, egy csúf beszédű virágáruslány femmefatale-lá való alakításához azáltal, hogy megtanítja illően beszélni. A modernkori virágáruslány története azután a Shaw-dráma alapján készült My Fair Lady című musicallel hódítja meg a világunkat.

Zalán Tibor unferlédi című darabjában így minden helyzet és minden szereplő ismerős. A megrögzött agglegényként élő professzor, az ezredes, a professzor anyja, egy kocsmatöltelék sorsa jutott apa és lánya, Lilla, aki nem más lesz, mint a metamorfózis alanya a darabban. Ismerős a piac is, a fogadás, a nyelvtanulás motívuma. Zalán Tibor darabjában azonban minden, de minden fordítva történik. A finom, törékeny, művelt franciatanárnő a ?professzor?fedőnéven futó maffiózó, Honti kezei közé kerül. ?Te el sem tudod képzelni, milyen veszettül izgató kézbe venni egy emberi lényt, és kényedre-kedvedre gyúrni belőle egy másikat, egy egész másikat ? pusztán azzal, hogy elfelejtetjük beszélni!? ? vallja meg rajongással Honti az anyjának, mit élvez igazán az ?ezredessel? tett fogadásában.

Az unferlédi című darabban egy nő metamorfózisának megrendítő történetét követhetjük nyomon, aki szerencsétlenségére egy olyan ?szobrász? kezelése alá kerül, akinek nem a márvány, hanem a beton a legfontosabb eszköze. Igen, itt minden fordítva történik, egészen az elnyelvtelenítésig.

A darab kapcsán a szerző a színháznak adott interjújában azt mondta, ma sokkal fontosabbnak és aktuálisabbnak érzi a darabot, mint a megírása idején.?Meggyőződésem, hogy a mai világ egyértelműen a személyiség leépítését célozza meg. Hogyan lehetne aktuális ma az a történet, ahol a nép egyszerű lányából hercegnőt csinálnak derék konzervatív férfiak, merő passzióból, úgymint fogadásból. Ma kilóra árulják és adják az embert, én ezzel akartam szembesíteni a nézőt, ezt vagyok köteles megmutatni a színpadon.”

Az épülés-történet így kerül megrendítő kontrasztba a leépülés-történettel, az emberi ragyogás a szétroncsoltság állapotával. Lilla, a franciatanárnő hosszú útját (hogy mi mindent meg lehet tenni egy szerelmes, naiv emberrel a tiszta érzéseit cinikus kegyetlenséggel kijátszva) Wessely Zsófia tolmácsolásában ismerheti meg a közönség. A fiatal színésznő szerint már a darab alapfelvetése is sokkoló. ?Hogy hogyan képes valaki tönkretenni egy másik embert. Nem elsősorban az, hogy milyen eszközzel éri el a célját ? bár ez is érdekes ?, hanem hogy miféle lelki korcsosultság készteti erre, és hogy lelheti ebben örömét? A másik oldalról pedig, hogy az ember milyen motivációk és körülmények hatására veszíti el a kontrollt önmaga felett.?

Honti anyját, a gonoszság legfőbb irányítóját Kubik Anna játssza. ?Az volt az első gondolatom az unferlédi elolvasása után, hogy ez a darab annak az aljasságnak a tükre, ami ma zajlik a világban. Lassan bomlik ki, hogy ki is volt az a tiszta, szép ember, akit tönkretettek. Ez a jelenség komoly erőkkel zajlik ma a világban, és nem csupán az ember fogyasztói ösztönlénnyé való züllesztése céljából. Az én szerepem kapcsán világossá válik, hogy nem is az anyagi okok játszanak főszerepet, hanem tisztán ?kútmérgezésről? van szó. Honti Hanna a tipikus mérgező szülő esete. A gyerekén keresztül éli meg a torzult hatalmi vágyait. A színháznak a szörnyűség megmutatása mellett, persze, az is feladata, hogy ne csak káoszt okozzunk a nézőben a sokkoló valóság felmutatásával, de ellenpontozzunk is. Remélem, sikerül a katarzist is előhívni előadásunkkal, hisz megismerhetjük azt a lányt is, aki alanya lett ennek az emberkísérletnek! Muszáj hinnem abban, hogy a világ nem velejéig romlott, ha tisztaság, szépség nincs jelen a világban, akkor nem is érdemes élni.”

Az előadást 16 év feletti nézőknek ajánlják.

Szereposztás

Az előadást 16 év feletti nézőinknek ajánljuk.

karriertörténet, negatívba mártva

Lilla, franciatanárnő
Wessely Zsófia

Honti
Herczeg Tamás m. v.

Hanna, Honti anyja
Kubik Anna Kossuth-díjas, Érdemes Művész

Pöcsesinszky, ukrán maffiafőnök
Bakota Árpád

Zhenbang, a kínai piac maffiafőnöke / Gang, Klára vőlegénye
Gelányi Bence

Emma, Honti anyjának barátnője / Kurva 2
Vékony Anna

Andy, Honti mindenese / Klára, Emma lánya, Kurva 1
Hajdu Imelda

Barna, kerületi rendőrkapitány/ Dorogi, Lilla apja
Kránicz Richárd