Az alacsonyabb sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció. A magyarul érettségizők fokozatosan ledolgozzák hátrányukat, a gyengébb teljesítményt magasabb motivációjuk és kitartásuk ellensúlyozza ? derül ki az Erdélystat frissen nyilvánosságra hozott adataiból. A 2020-as érettségi eredményeit bemutató elemzést követően elkészítették a magyar tannyelvű osztályokkal működő középiskolák rangsorát is.
A 2020-as érettségi vizsgákon országosan 107 213 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak hivatalos sikerességi rátája 64,5%-os, az őszi pótérettségié 34,1%-os. A magyar nyelven tanulók közül 4518-an vizsgáztak eredményesen, a sikerességi arányuk 62,1, illetve 32,1%-os. Az alacsonyabb sikerességi ráták ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2%-os. A magyarul érettségizők fokozatosan ledolgozzák hátrányukat, a gyengébb teljesítményt magasabb motivációjuk és kitartásuk ellensúlyozza: nagyobb arányba iratkoznak be, vesznek részt, illetve próbálkoznak ősszel is az érettségi vizsgán.
A nyári és őszi vizsgaidőszak összevont eredményei alapján az aktuális évfolyam nappali tagozatos magyar nyelven érettségizőinek román nyelv és irodalom osztályzatai gyengék, viszont matematikából, választható tantárgyakból enyhén jobban teljesítettek, mint az országos átlag. A lemaradás a filológiai, a szakközépiskolai, a sport- és a művészeti osztályokban jelentős, a természettudományi és a matematika?informatika profilú magyar tagozatok diákjai az országos átlag felett teljesítettek.
Idén az elemzőknek lehetőségük volt arra, hogy a nyári és az őszi vizsgaidőszak tanulói szinten összevont eredményeit dolgozzák fel. Az így kalkulált, a beiratkozók számához viszonyított sikerességi arány 2020-ban 77,2 százalékos volt az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjai körében. A magyarul tanulók esetében 74,9 százalékos, vagyis valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag.
Az elemzés készítői szerint az alacsonyabb sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2 százalékos. A hátrány ledolgozásának hátterében a már fent említett okok állnak: a nagyobb arányú részvétel az érettségik mindkét vizsgaidőszakában, illetve a relatív jó pótszessziós eredmények.
A magyar diákok teljesítményének értékelésében az elemzők számoltak azzal a diszkriminatív elvárással is, amely szerint a magyar tanulóknak a román anyanyelvűekkel azonos követelményű képzésben és vizsgán kell részt venniük. Ennek a hatásnak a kiszűrésére egy hipotetikus, elméleti számítást végeztek: a magyar tanulók esetében is csak három vizsgaeredmény (anyanyelv, kötelező és választható tantárgy) alapján számolták ki az érettségi átlagot. Így számolva a sikerességi arány 82,5 százalékra emelkedett, az írásbeli vizsgákon szerzett osztályzatok átlaga 7,16-ról 7,52-re nőtt. Az egyenlő vizsgaelvárásokat feltételező elméleti modell alapján további 405 magyarul tanuló diáknak sikerül(ne) diplomát szerezni (a beiratkozók 7,6 százalékának), ők azok, akik kizárólag a román nyelv és irodalom vizsga miatt buknak meg. A sikerességi arányok jelentősen eltérnek szakok szerint ? mutat rá az Erdélystat elemzése. Az elméleti képzésben a sikerességi arány 88, a hivatási (vokacionális) képzésben 76, a szakközépiskolai képzésben pedig 44 százalékos volt a magyarul tanuló, nappali tagozatos diákok körében. A magyar tagozatok lemaradása a filológiai, a szakközépiskolai, a művészeti és a sportosztályokban jelentős, azonban a természettudományi és a matematika?informatika profilon végző tanulók az országos átlag felett teljesítettek.
Az elméleti líceumok szintjén viszonylag jók az eredmények, nagyon gyenge eredményt Bihar és Máramaros elméleti líceumai produkáltak (74%-os sikeresség).
A szakközépiskolai képzésben Arad és Kolozs megyéknek van kiemelkedően magas, az elméleti képzéssel összehasonlítható sikerességi rátája. Bihar megyében 40% alatt van ez az arány.
Az Ady Líceum 32 hellyel került hátrébb a rangsorban
Az Erdélystat ugyanakkor immár a második alkalommal tette közzé a magyar tannyelvű osztályokkal működő középiskolák rangsorát, így lehetőség adódik összevetni, hogy mely iskolák pozíciója javult, illetve romlott 2019 és 2020 között. Az adatokból kiderül, hogy a nagyobb (75 beiratkozó diák fölötti) magyar iskolák/tagozatok esetében a rangsorban legalább öt helyet visszaesők között van a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum (32 hellyel került hátrébb).
A 2019-es helyzethez képest a mostani adatok arra is lehetőséget adtak, hogy országos rangértékeket számítsanak az összevont nyári és őszi szesszió alapján a nem magyar tagozatok esetében is. Ahhoz, hogy a magyar iskolákat/tagozatokat a nem magyar (alapvetően román tannyelvű) iskolákhoz/tagozatokhoz hasonlíthassák, a sikerességi arányt és médiát kiszámították minden romániai középiskola esetében (a médiát három vagy négy jegy alapján számolva, tannyelvtől függően). A vegyes (magyar, illetve román és egyéb) tannyelvű iskolák kétszer szerepelnek ebben a rangsorban, külön a magyar és külön a nem magyar tagozatok eredményeivel (összesen 1423 iskola/tagozat, ahol legalább öt diák beiratkozott a 2020-as érettségire).
Az így képzett országos rangsor első háromszáz iskolája/tagozata között tizennyolc magyar iskola/tagozat van, az első százba a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a zilahi Silvania Főgimnázium magyar tagozata került be.
Az ország 300 legjobb eredményt felmutató középiskolája között egyetlen nagyváradi magyar tannyelvű gimnázium vagy magyar tagozat sincs, és az Ady Endre Gimnázium rontotta a legnagyobbat a magyar középiskolák rangsorában tavalyhoz képest.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy év adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, és az olvasókat is óvnánk ettől. Az iskolákban gyengébb és erősebb évfolyamok követik egymást, egyik évben jobban sikerülnek a vizsgák, a másikban kevésbé. Ugyanígy fontos lenne ismerni az érettségire jogosultak számát osztályonként (mivel nem mindenki iratkozik be a vizsgára), és figyelembe lehetne venni az ezelőtt négy évi felvételi eredményeket, amely segítségével az iskolák hozzáadott értéke is becsülhető lenne. Sajnos ezek az adatok ? egyelőre ? nem állnak rendelkezésünkre.
Azt sem gondoljuk, hogy az érettségi sikeressége az egyetlen mutatója egy oktatási intézmény minőségének, hiszen egy iskola rengeteg egyéb, nem könnyen mérhető és számszerűsíthető értéket ad a diákoknak, melyek függetlenek a tesztek eredményeitől, de a gyermekek későbbi életútja, sikeressége szempontjából esetleg sokkal meghatározóbbak. Ennek ellenére fontosnak tartottuk a rangsor elkészítését és közlését, mert az ilyen visszajelzések ? még ha esetleg pontatlanok is ?, ha másként nem, legalább az általuk kiváltott vitákon át egy színvonalasabb erdélyi magyar közoktatás felé vezethetnek.” – olvasható az erdelystat.ro-n.
Fotó: Szegedi Éva
