Az 1944-es debreceni szőnyegbombázás áldozataira emlékezve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. június 2-án koszorúzásokat rendezett a város hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékművénél.
A Medgyessy sétányon, a város hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékművénél Puskás István alpolgármester emlékezett: nemcsak fejet hajtunk az áldozatok előtt, nemcsak a veszteségekre emlékezünk, hanem arra is kell, hogy emlékeztessük magunkat, hogy a béke is megőrzendő kincsünk. 1944. június 2-án elképzelhetetlennek tűnt az, hogy ezek a bombák Debrecenre fognak hullani, és a hétköznapi életet fogják ilyen brutálisan megszakítani, és egy olyan helyzetet hoznak létre, ami után már családoknak a százai, és egyáltalán a város nem fog tudni visszatérni az életnek a régi medrébe, hogy a háború az mindenkire egyformán veszélyt jelent.
A Nagyállomás épületének falánál Hadnagy Attila, a MÁV Zrt. területi igazgatóságának igazgatója beszédében elmondta: 1944. június 2-án összehangolt légitámadás történt a magyar pályaudvarok ellen. A városra összesen 102 gépből 250 tonna bombát dobtak le a pályaudvartól a Vagongyárig. A pályaudvarra 155 bomba csapódott be. 1194 ember, közöttük 100 vasutas és postás veszítette életét a bombatámadás és az azt követő mentés során. A magyarországi, sőt a Kárpát-medence kelet-nyugati vasútforgalmának egyik legfontosabb vonalát, a Debrecen-Szolnok-Budapest vonalat az összehangolt légitámadás több napra megbénította.
A megemlékezés az egykori Ispotály templom emlékművénél zajló koszorúzással fejeződött be.
A helyszíneken a városi és megyei önkormányzat, az orosz főkonzulátus, a fegyveres testületek, társadalmi és civil szervezetek, szövetségek képviselői, debreceni polgárok helyezték el koszorúikat.
