A román királyi hadsereg nagyváradi bevonulásának 99. évfordulója alkalmából az önkormányzat egyházi és katonai rendezvényeket szervezett. A Holdas templomban megtartott ortodox szertartást követően az ünneplők megkoszorúzták Traian Mo?oiu tábornok, Körösvidéki Múzeum épülete előtt felállított szobrát.
Mint ismeretes, 1919 tavaszán Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a hatalmat – Kun Béla vezetésével – a kommunisták ragadták magukhoz. 1918. október 31-én, Nagyváradon is létrehozták a Magyar Nemzeti Tanácsot, majd november 3-án a Román Nemzeti Tanácsot. 1919. március 22-én, Nagyváradon is kezdetét vette a Tanácsköztársaság uralma, munkástanácsok jönnek létre, március 27-én létrehozták a ?vörös hadsereget”, amely alig egy hónappal később, a román hadsereg közeledtének hírére, április 19-én elhagyta a várost.
A kommunista terror után a város vezetése és lakossága ?felszabadítóként? várta a román hadsereget. Rimler Károly polgármester és a városvezetés küldöttsége, kenyérrel és sóval fogadta Traian Moşoiu tábornokot a Szent László téren. Katonai hátérrel, a Román Nemzeti Tanács 1919. április 21-én jegyzőkönyvbe foglalta Nagyváradnak a Romániához való csatlakozását követő új jogi és politikai helyzetét. 1919 júniusában Rimler Károly polgármestert nyugdíjazták, a város első román nemzetiségű polgármestere Coriolan Bucico lett, aki 1920. július 31. és 1926. július 1. között vezette a várost.
A román adminisztráció bevezetését követően a hivatalos nyelv a román lett. 1919 áprilisa és 1944 szeptembere között átszervezték az iskolarendszert, egyre inkább tért nyert a román kultúra. Az új közigazgatási törvény alapján 1925 júniusától a város hivatalos neve Oradea lett. A város gazdasági élete azonban tovább fejlődött, a 40-es évek közepére nyolc villamos vonallal rendelkezett, 23 nyomda, és 46 pénzintézet, 1410 kereskedelmi vállalat működött.
Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Nagyváradra 1940. szeptember 6-án vonultak be a magyar csapatok, Horthy Miklós kormányzóval az élen, négy évre ismét magyar vezetés alá került a város.
1944 októberétől kezdve Nagyvárad Románia része, kétszázezres lakosságának már alig 23 százaléka magyar.
A román hatalomátvétel 99. évfordulójának ünnepségén mondott beszédében, Ilie Bolojan, a város polgármestere úgy ítélte meg, hogy ma a legfontosabb a fejlődés és a jólét feltételeinek a megteremtése, a fiatal generáció jövőjének megalapozása, majd ?bölcsességre és egységre? szólította fel a város lakosságát, ?meg kell, értsük, hogy bölcsességgel és egységben sokkal jobb dolgokat lehet létrehozni, mint ellenségeskedéssel? ? mondotta.
Az évfordulós ünnepségeken a nagyváradi magyar szervezetek nem vettek részt.
Fotó: bihoreanul
