A nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István király napja alkalmából rendezett debreceni megemlékezés augusztus 20-án ? szombaton ? reggel zászlófelvonással vette kezdetét a Kossuth téren. Ezt követően a történelmi egyházak vezetői ? Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Fekete Károly református és Palánki Ferenc római katolikus püspök ? megáldották és megszentelték az új kenyeret. Szent István szobrát délben koszorúzták meg a Dósa nádor téren, ahol Papp László, Debrecen polgármestere mondott beszédet.
?Az említett király pedig hívő volt, minden cselekedetét teljesen Istennek szentelte, fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát s királyságát az Örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte…? ? idézte Hartvik püspököt, aki a XI. század végén írt így első királyunkról, Szent Istvánról.
? Tisztelettel köszöntöm Önöket államalapításunk ünnepén, Szent István királyunk szobránál, előtte tisztelegve, aki több, mint 1000 évvel ezelőtt rakta le országunk alapjait. Azokat az alapokat, amelyek kellően erősek ahhoz, hogy amint az elmúlt évezredben, úgy a következő 1000 évben is megadják a létezés biztonságát nemzetünknek, feltéve, hogy a kései utódok tisztelik és követik első királyunk iránymutatásait ? folytatta beszédét Papp László. ? Szent István életműve 1000 éve mutat utat a magyarságnak. Személye és döntései a történelem által igazoltak, és még nemzetünk történelmének sötétebb korszakaiban sem vonták soha kétségbe azok kiemelkedő jelentőségét. Első királyunk élete, döntései példaként szolgálnak ma is mindannyiunk számára.
Személyében egy olyan királyt tisztelünk, akinek államalapító műve nem csak nekünk, magyaroknak teremtett szilárd állami kereteket és biztonságot, nem csak számunkra bírt jelentőséggel, hanem stabilitást hozott Közép-Európában, és egyben megerősítette az európai kereszténység helyzetét is. Államunk létrejötte tehát egyszerre szolgálta a magyarság és a keresztény Európa ügyét. Szent István uralkodásának jelentősége államalapítói tevékenységének hosszú távú politikai, vallási és kulturális hatásában mutatkozik meg, és ebben ad példát számunkra ma is.
Államalapításunk ünnepén emlékeznünk kell arra, hogy több mint 1000 éve él nemzetünk ? változó határok mellett ugyan, de állami keretek között ? úgy, hogy a mögöttünk álló évezred túlnyomó többségében külső vagy belső ellenségtől, esetenként mindkettőtől támadva tartottuk fenn, őriztük meg államiságunkat. Ez a teljesítmény a történelmi tények ismeretében mindenképpen elismerésre méltó. És nem csak hogy képesek voltunk megvédeni országunkat, hanem képesek voltunk országunk egyidejű építésére is.
Mi, magyarok, Európa legrégebbi államisággal rendelkező népei közé tartozunk, de ezért szinte folyamatos küzdelmet kellett vívtunk. Bár az elmúlt évtizedek nyugalomban és építkezéssel teltek, mégis azt mondhatjuk, hogy történelmünk tele van háborúkkal, csatákkal, szabadságharcokkal és áldozatokkal. Csak akkor tudtunk hosszútávon sikereket elérni, ha a nemzeti érdekeinket határozottan és egységben tudtuk képviselni. Ha a nemzeti érdek védelmét, akár harc árán is, de biztosítani tudtuk.
Szögezzük le: a nemzeti érdek védelme és képviselete nem csupán a történelmi emlékezet része. Különösen ma nem. A nemzeti érdek elsődlegességének nem csak Szent István idejében volt jelentősége, hanem ma is, amikor oly sokan beszélnek egy olyan egységes Európáról, amelyben a nemzet már csak a történelmi múlt része. Ahogyan az államalapítás idején a magyarok államalkotó nemzetté kovácsolása, az államszervezet kialakítása, a nemzeti egység megteremtése tette ellenállóvá a magyarságot a bel- és a külpolitikai nehézségekkel, a gazdasági és a katonai kihívásokkal, a természeti megpróbáltatásokkal szemben, úgy az erős állam, erős gazdaság, határozott nemzettudat feltétele annak ma is, hogy alakítói és ne elszenvedői legyünk az életünket meghatározó nemzetközi történéseknek. Ezzel együtt is azonban szükségünk van az első királyunk által követett bölcs gondolkodásra, a mértéktartásra, az eltérő véleményen lévők meghallgatására és a megegyezés képességére. Erre van szükség ahhoz, hogy a mai rendkívüli időkben legalább az esélyét megadjuk a nemzeti egység kialakításának. Mert ki kell mondanunk: hosszú idő óta nem tapasztalt válságos időszakkal nézünk szembe, olyan nehézségekkel, amelyek leküzdésében barátokra, szövetségesekre, egyetértésre van szükség.
Az elmúlt évek a világjárvány árnyékában teltek. Világszerte százmilliók betegedtek meg és milliók haltak meg. Azt hittük, hogy túl leszünk erre az évre a nehezén, de mire elgyengült a járvány ? ha nem is múlt el ?, kitört egy háború, amely elszabadította az energiaárakat, az inflációt és az egész világgazdaságot a recesszió irányába viszi. Talán nyugodtan mondhatjuk, hogy nem olyan jók a kilátások. Ugyanakkor ezek a kihívások egy olyan időszakban érik Debrecent, amelynek a megelőző évei és – reményeink szerint – a következő évei is a város gazdaságának dinamikus erősödését hozzák még akkor is, ha a világban zajló folyamatok ennek ellentmondani látszanak. És ha erős a gazdaság, akkor erősek és válságállóak a város polgárai is.
Az elmúlt nyolc évben nem tétlenkedtünk. Mindent fejlesztettünk, ami ahhoz kellett, hogy Debrecen jövője stabil és kiszámítható legyen. Gazdaságot, ipari parkokat, utakat, színházakat, strandot és köztereket, óvodákat, iskolákat és bölcsődéket újítottunk fel vagy építettünk. Egyszóval mindent, ami ahhoz szükséges, hogy Debrecen meg tudja adni polgárainak mindazt, amit megérdemelnek. Elindítottuk 2021-ben a Kormány támogatásával a Debrecen 2030 Programot ? amely a város történetének legnagyobb fejlesztési programja ?, és nem egyszerűen elindítottuk, hanem lépésről lépésre végre is hajtjuk. Ennek eredményeként örömmel jelenthetem, hogy ? számos más elkészült beruházás mellett ? augusztus 23-án megnyitja kapuit a város új színháza, a Csokonai Fórum, amely a nemzeti összetartozás jegyében nem csak a debreceni, hanem a határon túli magyar színjátszásnak is fontos helyszíne lesz.
Debrecen Szent Istvánt és az államalapítást immáron ötvenharmadik alkalommal ünnepli a virágkarnevállal. Olyan tradíció ez, amely segít abban, hogy egy ezer éves történelmi esemény emberek százezreinek legyen kézzelfogható, érthető, és adjon olyan élményt, amely felejthetetlenné teszi az ünnepet. Ebben a csodálatos, virágos ünneplésben minden benne van, amit mi, debreceniek az ünnep kapcsán fontosnak tartunk: benne van a magyar államiság iránti mély tisztelet, benne a szépség iránti vágyunk, az örökös megújulásra törekvés, a magyarság összetartozásának élménye, benne van hitünk és szeretetünk nemzetünk és városunk iránt, de nemzetközi jellege miatt benne van a többi nemzet iránti tisztelet és megbecsülés is. A virágkarnevál ezért egyben magyar és európai, ünnepi és élményt adó, tradicionális és mégis mindig új. Büszke vagyok városunk polgáraira, hogy támogatásukkal és részvételükkel segítenek fenntartani és évről évre sikeressé tenni ezt a tradíciót!
Szent István erős Magyarországot kívánt örökül hagyni utódainak. Az elmúlt ezer év bár számtalanszor tett próbára bennünket, mindig felülkerekedtünk a nehézségeken. Államalapító királyunk példáját szem előtt tartva nekünk, utódoknak sem lehet más célunk, mint hogy mi is erős Magyarországot, erős Debrecent hagyjunk örökül utódainknak. Kihívásokkal teli éveknek nézünk elébe, de a mögöttünk hagyott 1000 év történelmi tapasztalata optimistává tesz. Mi, magyarok, mindig felülkerekedünk a nehézségeken, és bár a XX. század nem nevezhető a magyarok évszázadának, de a XXI.-et kötelességünk megnyerni.
Isten éltesse Magyarországot! ? zárta beszédét Papp László, Debrecen polgármestere.
Ezt követően Erdős-Tóth Fruzsina előadásában hangzott fel a Szent István-himnusz, majd a város és a megye vezető tisztségviselői, fegyveres testületek, egyházak, civil és társadalmi szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Szent István szobrának talapzatánál.
