November 1-jén, Mindenszentek napján ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án pedig a halottak napját üljük, amikor a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Debrecenben, november 1-én, vasárnap Mindenszentek főünnepén a Debreceni Köztemető 2. sz. ravatalozója előtt 15.30-kor kezdődik a szentmise. Szentmisék a vasárnapi miserend szerint lesznek, az esti 18:00-kor kezdődő szentmise előtt 17:30-tól éneklik a Mindenszentek-litániát a Szent Anna-székesegyházban.
November 2-án, Halottak napján, a Szent Anna-székesegyházban 7, 8 és 18 órakor lesz szentmise.
Nagyváradon hétfőn, november 2-án, hétfőn 7 órától 18 óráig minden órában lesz szentmise a székesegyházban.
Teljes búcsút nyerhet, aki temetőt látogat meg, és imádkozik az elhunytakért
Ebben az évben, a ?Covid-19? által okozott pandémia-helyzetben, az elhunyt hívek javára szolgáló teljes búcsú elnyerésének lehetőségét egész november hónapra kiterjesztik, alkalmazva az ehhez szükséges feltételeket.
?A nov. 1-8. közötti időszak egyes napjaira megengedett teljes búcsú ? melyet azok nyerhetnek el, akik temetőt látogatnak, és legalább lélekben imádkoznak az elhunytakért ?, áthelyezhető a hónap más napjaira is. Az egyes hívő szabad választására van bízva, hogy melyik lesz ez a nyolc nap, és nem szükséges, hogy ezek a napok egymást kövessék.
A Halottak napjához, november 2-hoz kötött teljes búcsú ? melyet azok nyerhetnek el, akik templomot vagy kápolnát látogatnak és ott elimádkozzák a Miatyánkot és a Hiszekegyet ?, nemcsak ezt a napot megelőző vagy követő vasárnapra, illetve Mindenszentek főünnepére helyezhető át, hanem az egyes hívő szabad döntése alapján, november hónap bármely más napjára is.
Az öregek és betegek, illetve mindazok, akik súlyos okból nem hagyhatják el otthonukat ? ilyen ok lehet például az illetékes civil hatóság által elrendelt korlátozás a pandémia idejére, annak érdekében, hogy a szent helyeket ne lepjék el tömegesen a hívek ?, szintén elnyerhetik a teljes búcsút. Ennek előfeltétele, hogy lélekben egyesüljenek a többi hívővel, szakadjanak el a bűntől és álljon szándékukban, hogy az első lehetséges alkalommal teljesítsék a három megszokott feltételt (gyónás, szentáldozás, és a Szentatya szándékára való ima). A búcsú elnyerése számukra úgy történik, hogy Jézus vagy a Szűzanya képe előtt végeznek imádságot az elhunytakért, például a halottakért végzett zsolozsma reggeli vagy esti dicséretét, a rózsafüzért, az Isteni irgalmasság rózsafüzérét, vagy más olyan halottakért való imát, amely kedves a híveknek. Választhatják azt is, hogy elmélkednek egy-egy olyan szentírási szakaszról, amely szerepel a megholtakért végzett liturgia szövegei között. Illetve élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy valamilyen irgalmas cselekedetet végeznek, felajánlva Istennek saját életük fájdalmait és viszontagságait.? (Kelt Rómában, az Apostoli Penitenciária székhelyén, 2020. október 22-én, Szent II. János Pál pápa emléknapján.)
Mindenszentek ünnepe
Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki ? miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont ? 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731?741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a ?Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek? emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827?844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
?Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat? ? hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.
Halottak napja
November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget. Az Egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg. 998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Az Egyház az ünnepen bizalommal kéri a Mindenhatót: ?add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket?.
?Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az ő halála mindenki élete lett? ? Szent Ambrus püspök ? testvére haláláról elmélkedve ? e szavakkal foglalja össze a kereszténység legfőbb tanítását a halálról és a feltámadásról.
