Ilie Bolojan, volt kormányfőtitkár, prefektus, már egy évtizede polgármester, ez idő alatt, az európai finanszírozású fejlesztési projektek és beruházások alapján, a város elnyerte az UrbanizeHub Egyesülettől a?Románia leghatékonyabb városa? címet. Vezetése alatt, az elmúlt nyolc évben, több mint 240 millió eurót sikerült a városfejlesztésbe fektetni, amiből 140 millió euró európai finanszírozásból származott, ez lakosonként több mint 1200 eurót jelent. ?Nagyvárad és Debrecen 1992 óta, nemcsak papíron testvérváros, az európai finanszírozások egy részét Debrecennel közösen pályázott projektekre sikerült lehívni. Románia és Magyarország Európai Uniós tagsága óta a két város a két országot is összeköti ? nyilatkozta Nagyvárad polgármestere az Informa?ia Debretin-Oradea néven, román nyelven is megjelenő Debrecen-Nagyváradi Értesítőnek.
– Polgármester úr, ez az interjú, a Debreczen-Nagyváradi Értesítő / Informa?ia Oradea-Debretin, kétnyelvű hírportál elindulása alkalmából készül, amelynek az elődjét éppen 175 éve alapították, és hatvan évig jelent meg. Mit gondol, 175 évvel ezelőtt miért volt szüksége a két városnak egy közös újságra?
– Annak idején Nagyvárad és Debrecen is az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, és földrajzilag is elég közel helyezkedtek el egymáshoz, a vállalkozók pedig mindkét városban bonyolították üzleteiket, mint ahogyan ma is teszik?
– Debrecen és nagyvárad, a történelem folyamán hasonló körülmények között fejlődött, de majd száz éve, Nagyvárad Románia része lett. Hogyan hatott ez a változás a város fejlődésére a két világháború közötti időszakban?
– Azt hiszem, hogy az első időszakban, szétesett az a magyarországi kapcsolati és kommunikációs rendszer, amelyben a város addig integráltan működött, ami visszahatást váltott ki. Később kiépült az infrastruktúra, amely Románia felé biztosította a kapcsolatot, például abban az időszakban épült meg a Nagyvárad-Arad vasútvonal. Abban az irányban kezdődött el a fejlődés, aminek az eredménye ma is látszik, a város megduplázta lakosságát.
Románia és Magyarország Európai Uniós tagsága óta a két város gyakorlatilag a két országot is összeköti.
– Hogyan élte meg a kommunista rendszert a két város?
– A kommunizmus ipari várossá akarta alakítani Nagyváradot. Gyárakat hoztak létre, lakások tízezreit építették fel. Az iparosítás volt gazdasági koncepciója alapján, nagyon sok falusi ember került városra. Abban az időben a határ totális elzártságot jelentett, ezért alig volt kapcsolat a két város között. Ahogyan enyhült a két ország kapcsolat, az emberek között azonnal megélénkültek a kapcsolatok, elkezdték látogatni egymást.
A határon átívelő projektek lehetőségeit elég jól sikerült kamatoztatni
– Hogyan értékeli a rendszerváltást követő majd három évtizedet? Hogyan sikerült megvalósítani az 1992-ben aláírt Testvérvárosi Megállapodás céljait?
– Az 1990-2000 közötti időszakban Nagyváradon hatalmas gazdasági visszaesés történt, nagyon sok üzemet, termelőkapacitást bezártak. Ezt követően a külföldi és hazai beruházásoknak köszönhetően a város elkezdett fejlődni. Ebben az időszakban, a várost a 25 százalékos magyar nemzetiségű lakosságával együtt alkotott koalíció vezette. Nem voltak különleges problémák, Nagyváradon mindig civilizált és demokratikus légkör uralkodott. A Testvérvárosi Megállapodás főleg a két város adminisztratív vonalon történő együttműködésére vonatkozott, de voltak közös kulturális projektjeink is, támogattuk Debrecennek a Nagyvárad magyar lakosságát segítő törekvéseit is.
– A két ország Európai Uniós tagsága megnyitotta a lehetőségeket a közös, határon átívelő pályázatok finanszírozására is. Elégedett a lehetőségek kamatoztatásával?
– Az én meglátásom szerint, az elmúlt időszakban, a határon átívelő projektek jelentős összegek lehívását tették lehetővé az önkormányzatok és a civilszervezetek számára. Nagyvárad több tízmillió eurót hívott le a határon átívelő finanszírozásokból, több fejlesztési projekt ebből valósult meg, többek között a Rogériusz negyedi piac korszerűsítése vagy a az Expressz út néven ismert terelőút is. Úgy gondolom, a határon átívelős projektek lehetőségeit elég jól kamatoztattuk.
?Fontos, hogy a jövőre gondoljunk?
– Az elmúlt 8 évben Nagyvárad több mint 240 millió eurót fektetett a városfejlesztésbe. Milyen fejlesztési stratégia alapján valósultak meg a beruházások
– Minden város fejlődésének alapja az erős, sok lábon álló gazdaság, erre a felismerésre alapoztuk a fejlesztési stratégiát ezekben az években, ezért a befektetés ösztönzése és a képzett humán erőforrás bevonása volt a prioritás. A legnagyobb befektetéseket az úthálózat, az ipari parkok fejlesztésére és a történelmi városközpont rehabilitációjára fordítottuk. Megvalósításukat nagyrészt az európai finanszírozási lehetőségek lehívása tette lehetővé.
– Erdély Romániával való egyesülésének centenáriuma érzékeny téma Nagyváradon, amit ön úgy hidalt át, hogy azt javasolta, a centenárium tiszteletére valósuljon meg 100 – Nagyvárad minden lakosának egyaránt kedvező – városfejlesztési projekt. Milyen projektekre gondolt?
– Azt hiszem, mielőtt a múlt tiszteletével foglalkoznánk, és teljesen mindegy, milyen megközelítésből tesszük, fontos, hogy a jövőre gondoljunk. Úgy ítéltük meg, hogy a városfejlesztés bázisait jelentő projektek megvalósítása, a jövőbe, és nem a múltba tekintve jelölik meg a centenáriumot. Ebben az évben és jövőre hidak épülnek a várost átszelő két folyón, kórházi épületek, iskolák újulnak meg, múzeumok kezdik el működésüket, és a városközpont rehabilitációja is folytatódik.
A konkurencia stimulál, de a komplementaritás hasznosabb
– Ön szerint miben áll Nagyvárad ajánlata Debrecen felé? A két város miben működhetne együtt?
– Ebben az időszakban Nagyvárad a turisztikai ajánlatát próbálja konszolidálni. Egyrészt a város kulturális örökségének rehabilitálásával szeretnénk a történelmi városrészek iránt érdeklődő látogatókat vonzani, másrészt szórakoztató, szabadidős rendezvényekkel próbáljuk emelni a város vonzerejét, ugyanakkor értékesíteni szeretnénk a város termálvíz forrásait is, hogy az ide látogatóknak minden igényét kielégítő vegyes ajánlati csomagot állítsunk össze.
Debrecennel együttműködve közös turisztikai csomagot lehetne összeállítani, amely a Közép- és Kelet Európai körutazásokra, távoli országokból érkező turistáknak ajánlaná a két várost.
– Jelenleg két dinamikusan fejlődő város képe bontakozik ki előttünk, amely a regionális piacokért versenyez egymással. A két repülőtér, a termálvizes turizmusban érdekelt létesítmények, az építőanyag gyártók ajánlatai konkurálnak egymással. Ön szerint, hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet?
– Egy globalizálódó világban élünk, ahol nemcsak Debrecennel versenyez Várad, hanem Kolozsvárral, Nyíregyházával is. A versenyhelyzetnek jótékony hatásai is vannak, hiszen arra ösztönözi a városokat, hogy minél vonzóbb ajánlatokat dolgozzanak ki, és keressék meg azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekben komplementárisan viszonyulhatnak egymás ajánlataihoz. Például az egyik város piacot jelenthet a másiknak és ez fordítva is működhet. A két repülőtér esetében kidolgozhatók olyan megoldások, amelyekben nem indítanak azonos célirányú járatokat, hanem kiegészítik egymás ajánlatát, lehetővé téve ezáltal a járatok számának növelését és egy több desztinációból álló kínálatot.
– Elégedet a két város közötti kapcsolatok alakulásával? Milyen irányba lehetne alakítani az együttműködést?
– A határon átívelő projektekben jól együttműködtünk, de mindig lehet jobban és többet tenni.
Azt hiszem, elsősorban közös kulturális és turisztikai projekteket valósíthatnánk meg, sportversenyeket szervezhetnénk együtt. Olyan projektekre gondolok, amelyek mindkét város támogatását igénylik.
– Ha magánemberként Debrecenben jár, mire figyel, mi az ami tetszik?
– Jártam Debrecenben, szép város, főleg a központi rész tetszik. Megragadta a figyelmemet a Nagyvárad felől érkező forgalom jól kigondolt megszervezése, a zöld hullám, amely nagyon jól működik.
– Befejezésül arra kérnénk, mondja el, mit üzen a debrecenieknek?
– Mindenekelőtt reményemet szeretném kifejezni, hogy kapcsolataink a jövőben is a lehető legjobbak lesznek, hogy a gazdasági fejlődés munkahelyeket és érvényesülési lehetőségeket biztosít a két város lakosainak. És most, hogy már az országhatár nem jelent akadályt, meghívom Debrecen minden lakosát, látogassanak meg bennünket!
