Összetartozásunkat a határok sem kérdőjelezhetik meg ? mondta Papp László, Debrecen polgármestere, a Szigligeti Színházban megtartott gálaesten. A magyar kultúra napjáról közös ünnepségen emlékezett meg Nagyváradon Debrecen, Berettyóújfalu és Margitta önkormányzata, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei és nagyváradi szervezete.
Papp László köszöntőjében utalt rá, hogy “az ezeréves magyar kultúra keresztény gyökerű és befogadó. A magyar kultúra képes az együttműködésre más népekkel, így a románnal is”.
Példaként említette, hogy Debrecen 1992 óta ápol testvérvárosi kapcsolatot Nagyváraddal, és ezt az időszakot számtalan kulturális, oktatási, gazdasági együttműködés jellemezte. A kapcsolatok legújabb állomása az a közös európai uniós pályázat, amelynek segítségével megújult a színpadtechnika a nagyváradi Szigligeti színházban, és ebben az évben elkezdődik a debreceni Latinovits színház belsőépítészeti kialakítása.
Papp László közösségi oldalán is megosztotta Nagyváradon elmondott szavait:
“A magyar kultúra napjának megünneplésére a nagyváradi Szigligeti Színháztól kaptam meghívást. Partiumi magyar barátaimnak elmondtam, hogy 2020 olyan év lesz, amelyben a reménybeli siker, öröm, a munka fáradtsága keveredik majd a történelmi fájdalommal. Nekünk magyaroknak Trianon traumája, amelynek 100. évfordulójáról emlékezünk meg az idén, csak fontosabbá teszi kulturális értékeink védelmét a Kárpát-medencében. Összetartozásunkat a határok sem kérdőjelezhetik meg. A történelem nem ért véget 1920. június 4-én, a magyar nemzet nem veszett el. Sőt, ma újra ereje teljében van és egyre fontosabb szerepet tölt be Európa életében. Cselekedjünk közösen és dolgozzunk azon, hogy Európa legsikeresebb régiói közé emeljük térségünket, benne a Partiummal. Ebben a munkában számítunk Nagyváradra és különösen az itteni magyarságra ? írta facebook oldalán, egy képet is megosztva az eseményről.
A magyar kultúra napi gálaesten ünnepi beszédet mondott Halász János, fideszes országgyűlési képviselő és Cseke Attila szenátor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is.
Halász János országgyűlési képviselő, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke beszédében Nagyváradot olyan helynek nevezte, amelynek “erős a kulturális klímája”, a magyarság egyik szellemi központja, “saját identitással, hagyománnyal és kultúrateremtő energiával, büszke, lokálpatrióta közösséggel”.
“Váradon az ember mindig érzi, hogy a magyar kultúra itt otthon van” – tette hozzá.
Halász János szerint a kultúra az egyik legfontosabb erőforrásunk, ezért a kultúra finanszírozása nem terhet jelent Magyarország kormánya számára, hanem felelős, elkötelezett döntéseket, mint például a határon túli magyarság támogatásrendszere.
Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kiemelte: akinek fontos a nemzete és annak kultúrája, minden nap meg kell mérettetnie, bárhol is él magyarként a világban. “És igen, maradunk továbbra is, jövőt építeni itt szüleink, nagyszüleink földjén” – jelezte a szenátor, aki egyidejűleg megköszönte “az anyaország kormányának hathatós támogatását, ami sokat segít a küzdelemben”. Ugyanakkor hozzátette: “tisztában vagyunk azzal is, hogy a harcot nekünk kell, itthon, nap mint nap megvívnunk”.
Az ünnepi beszédek után átadták a Magyar kultúráért és a Jakobovits Miklós-díjakat.
A 2020-ban kitüntetettek:
Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el ifj. Kovács Levente színművész, Kormányos László történész és Nagy Mihály Zoltán történész munkásságát.
Magyar Kultúráért Emlékplakettet ítéltek oda Orbán Ilonának, a Bodzavirág Néptánccsoport alapítójának, Micle Rozáliának, a Százszorszép Néptánccsoport vezetőjének és Szőcs Lőrincznek, a Kovász Nótazenekar megalapítójának.
A Bihar megyei RMDSZ döntése értelmében az idei esztendőben az Életműdíjat Péter I. Zoltán helytörténésznek, közírónak adták át.
A Jakobovits Miklós Díjat a szakmai kuratórium határozata alapján Kerekes Gyöngyi képzőművész vehette át.
A magyar kultúra napi ünnepség Jakobi Viktor Sybill című operettjének a bemutatásával zárult.
Fotó: varadinum.ma
