A magyar kormány mintegy kétmilliárd forint értékű támogatásának köszönhetően, négy hónapja elkezdődhetett a nagyváradi Barokk-palota felújítása. Képriportunkban megmutatjuk, hogyan néz ki most a késő osztrák barokk stílusú épület, ahol József főherceg kíséretében egykor Mária Terézia magyar királynő is megfordult, és ahol Michael Haydn muzsikált.
Az Emődi Tamás főtervező és Matuz Zsolt projektvezető irányítása alatt zajló felújítási munkálatok eddigi négy hónapja alatt az alagsorban elvégezték a nedves és sóterhelt falak tisztítását, a repedések kijavítását, liftakna kialakítását; az épület déli szárnyában felszerelték az állványzatot, lebontották a héjazatot és sérült elemeket; megtisztították a földszinti ablakok kőkereteit, valamint elkezdődött az emeleti barokk falképek feltárása is.
Szakemberek szerint, az épület műszaki állapota összességében kielégítőnek mondható, de mivel csaknem ötven éven át nem végezték el a szükséges karbantartási munkálatokat, a műemlék építészeti és szerkezeti felújítása, a közmű hálózatok cseréje elengedhetetlenül szükségessé vált.
Amikor a magyar kormányfő tavaly októberben Nagyváradon járt, látogatást tett a nagyváradi római katolikus püspöki palotában is, ahol találkozott Böcskei László püspökkel, hogy személyesen is tájékozódjon a palota felújításának helyzetéről.
Mivel az európai uniós támogatási lehetőségeket úgy alakították, hogy egyházi intézmények ne pályázhassanak, a magyar kormány mintegy kétmilliárd forintos magyar állami finanszírozást ítélt meg a rehabilitációs munkálatokra.
A teljes felújítás előreláthatóan három évig tart majd. Az állagmegőrző rehabilitációs terv megvalósításával egyszerre multifunkcionális, kiállító és a közművelődést szolgáló tereket is létrehoznak. Befejezése után falai között tovább folytatódik majd a püspökség tevékenysége, ugyanakkor a kiállító- és előadótermek által közkinccsé válik az egyház kulturális öröksége, a benne működő különböző műhelyek biztosítják majd a tehetségek felkarolását, a tervezett vendéglátó egységeket pedig megnyitják a nagyközönség előtt.
Farkas László, friss fotóin jól érzékelhető az építőtelepi hangulat.
[ngg_images source=”galleries” container_ids=”4″ display_type=”photocrati-nextgen_basic_imagebrowser” ajax_pagination=”1″ order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]
A nagyváradi Barokk-palotaként közismertté vált római katolikus püspöki palota építését, 1762-ben báró Patachich Ádám püspök kezdeményezte abból a célból, hogy az egyházmegye központjaként szolgáljon. A palotát és az egész barokk városnegyedet a 18. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki számos ausztriai és magyarországi (Budavári Palota, pozsonyi vár átépítése) palota és nem utolsósorban a nagyváradi Kanonok-sor alkotója is. A hatalmas építkezést A. J. Neumann mérnök vezette. A késő osztrák barokk stílusú épületet, a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták. Mária Terézia magyar királynő nem támogatta a palota építésének tervét, a kezdeményezésért elítélte báró Patachich Ádámot, Nagyvárad karizmatikus püspökét, aki művelt humanista volt és a művészetek felvilágosult pártolója. Nála dolgozott Michael Haydn, a híres zeneszerző, Joseph Haydn öccse, mint a püspöki zenekar karmestere. 1771-ben, Mária Terézia a fiával, József főherceg trónörökössel, mégis Nagyváradra látogatott, hogy megbékéljen a létesítménnyel.
1773-ban a palota rejtélyes tűzeset nyomán leégett, de a következő kinevezett püspök az eredeti terveknek megfelelően azonnal helyreállíttatta.1855-ben új szárnyat és bejáratot építettek hozzá az eredeti épülettervvel harmóniában, grandiózus kettős lépcsősorral. Később, miután Erdélyt Romániához csatolták, az egyház kezelésében maradt, de a szocialista rendszerben állami tulajdonba került. 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg (Körösvidéki Múzeum néven), ahol számos nagyszabású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállítást tartottak. (forrás: wikipedia)
A római katolikus egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton a püspöki palota visszaszerzését, 8 év után 2004. július 9-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondta: a katolikus egyház visszakapja a palota használati jogát. Akkor a múzeum 5 évet kapott, hogy elhagyja a palotát, de végleges elköltözése még mindig nem fejeződött be.
