Március elején a román-magyar határtól mintegy 4 km-re, a Szatmár megyei Újberek településen afrikai sertéspestist (ASP) diagnosztizált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. Múlt hét végén a magyarországi Heves megyében is felütötte fejét a betegség, vadászok találtak rá egy elhullott vaddisznóra a Mátra aljában, amely fertőzött volt. A hatóságok mindkét országban szigorú óvintézkedéseket rendeltek el, Hajdú-Bihar megye és Bihar megye egyelőre nem érintett a fertőzésben.
Magyarországon, a Mátraalján, Gyöngyössolymos közelében találtak rá a vadászok egy elhullott vaddisznóra múlt hét végén. Az állat tetemét azóta már megvizsgálták, és kimutatták benne az afrikai sertéspestis kórokozóját. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azonnal megtiltotta, hogy a fertőzött területről élő állatot vagy vaddisznóhúst vigyenek ki, és szigorú óvintézkedéseket rendelt el.
Szerdára Kína és Japán sertéshús-behozatali tilalmat rendelt el amiatt, hogy Magyarországon is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis. Csak ennek a két országnak az embargója több mint 10 milliárd forint kárt okozhat Magyarországnak.
A hatóság az ASP megállapítását követően minden előírt intézkedést haladéktalanul megtett. Kijelölte többek között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta továbbá a társas vadászatok lebonyolítását, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte. Fontos, hogy a fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki.
További fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy ún. harmadik országba nem lehet sertést szállítani, emellett egyéb esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertéseknek az észleléstől számított 24 órán belüli bejelentése és ezen egyedek virológiai vizsgálata.
Az afrikai sertéspestis (ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel) az emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak! A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre vonatkozóan. A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is igen gyorsan továbbterjedhet. Ráadásul a vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége igen nagy, hónapokig, bizonyos esetekben akár évekig is fertőzőképes marad. A járvány házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartók jogkövető, felelős magatartása! Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot (?moslékot?) pedig soha ne adjunk a sertéseknek! Ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot!
A határ-közeli Szatmár megye is érintett
Március elején a román-magyar határtól mintegy 4 km-re, Újberek (Bercu Nou; Szatmár megye) településen diagnosztizált sertéspestist egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében, a gazdaságot helyi zárlat alá helyezték a telepet fertőtlenítették.
Ezzel a még 2018 januárjában, Mikola településen megállapított afrikai sertéspestis kitörés miatt elrendelt 3 km-es védőkörzet, valamint 10 km-es megfigyelési körzet területe módosult, ezáltal a megfigyelési körzet Magyarország területére átnyúló része is.
A magyar állategészségügyi szolgálat akkor haladéktalanul kibővítette az állategészségügyi megfigyelési körzetet: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Méhtelek, Zajta, Rozsály és Tisztaberek települések teljes közigazgatási területe, illetve Kispalád település külterületének egy része került korlátozás alá.
Nagyváradon is készültségben
A Szatmár megyei esetek miatt januárban Bihar megyében is megalakították a helyi betegségmegelőzési parancsnokságot, ezt az újabb márciusi esetek miatt továbbra is működtetik. A Bihar megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság illetékese tegnap egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy bár Bihar megyét egyelőre nem érte el a járvány, a hivatal figyelemmel követi az összes Bihar megyei, engedéllyel rendelkező sertésfarmot, főleg az Érmihályfalván lévőt, mivel az esik legközelebb Szatmárhoz.
Olvasóink a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján rengeteg információt olvashatnak magyar nyelven a sertéspestisről és a betegség megakadályozásáról.
