Pénteki együttes ülésén a román parlament két háza, a román kormánykoalíció pártjai és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával, elfogadta az idei állami költségvetést. Nagyváradon vegyes a fogadtatása: az RMDSZ üdvözli, az Erdélyi Magyar Néppárt vágyálomnak tartja.
A költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, és több mint 1000 milliárd lejes (210 milliárd euró) GDP-vel és 2,76 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A kormány összesen 50 milliárd lejt (10,5 milliárd eurót) irányzott elő közberuházásokra. Az oktatás évi költségvetése 48 százalékkal nagyobb lesz az előző évhez képest, továbbá az egészségügyre is 15 százalékkal többet fordítanak.
A költségvetés tartalmazza a korábban megígért bér- és nyugdíjemeléseket: az öregségi járandóságok szeptembertől 15 százalékkal fognak emelkedni. A nettó átlagbér pedig 50 százalékkal lesz nagyobb 2019-ben, mint 2016 decemberében volt. Az önkormányzatok 7 milliárd lejjel kapnak többet, miután a személyi jövedelemadó teljes egészében a helyi és a megyei önkormányzatoknál marad.
A kormánykoalíciót, így a költségvetést is támogató RMDSZ hosszú listát juttatott el a sajtónak, a költségvetés magyar közösséget pozitívan érintő hatásairól: az oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeknek, utak, repülőterek építésére, korszerűsítésre, szociális célokra juttatott pénzalapokról.
Az ellenzék ugyanakkor túlzottan derűlátónak tartja a büdzsét, szerintük nem reális 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolni. Úgy vélték, hogy a kormány az államháztartás bevételeit is túl nagyra tervezte, amit szerintük az adóhatóság várhatóan nem fog tudni teljesíteni.
Nagyváradon vegyes fogadtatása volt a költségvetésnek
Az RMDSZ külön kiemelte, hogy Bihar megyében általa kezdeményezett és elindított tanuszodákat létesítő program támogatására idén közel 36 millió lejt különítettek el az állami költségvetésből.
Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, szenátusi frakcióvezető szerint az önkormányzatok és a helyi közösségek szempontjából kedvezőbb költségvetésről döntött a parlament. Kiemelte, hogy az adóztatás megyei szintre való visszavezetésének kimutatható pozitív hatása van. Az oktatásra és az egészségügyre fordítható többletköltség megteremtheti a szolgáltatások minőségi javulásának feltételeit. Üdvözölte, hogy az Észak-erdélyi autópálya építésének folytatására is biztosított forrásokat a költségvetés.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő a költségvetés kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy egymillió lejjel támogatja az anyanyelvi oktatás szakmai hátterét biztosító intézmények létrehozását és működését.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői nagyváradi sajtótájékoztatón ismertették a költségvetésről kialakított álláspontjukat. Zatykó Gyula, az EMNT alelnöke szerint a költségvetésben alkalmazott adatok hibásak, hiszen a betervezett 5.5%-os növekedés nem tartható, így nagy valószínűséggel a költségvetési hiány is meghaladja a tervezett szintet. Túlbecsült a 8 milliárd euróra tervezett lehívandó európai uniós források értéke és 4.6 lej/1 euró árfolyam sem tartható. “Jó lenne, ha a román kormány nem a vágyálmait fogalmazná meg a költségvetés-tervezetben, hanem a realitás talaján maradna? ? hangsúlyozta a Néppárt alelnöke, és a költségvetés helyi hatásairól szólva megállapította, hogy az továbbra is a Bukarest-központú, centralizált politikát támogatja. Nagyvárad esetében bár úgy tűnhet, többletforrásokból gazdálkodhat a város, a plusz bevételek mellett azonban olyan többletkötelezettségeket (például a fogyatékkal élők és gondozóik szociális ellátását) róttak az önkormányzatra, melyeknek köszönhetően a nagyváradi városvezetés 18 millió lejjel kevesebből gazdálkodhat.
Csomortányi István, az EMNT Bihar megyei elnöke többek között kifogásolta, hogy a költségvetés 0.4%-át kitevő, 85 millió euróra emelték a pártfinanszírozás összegét, miközben Románia északnyugati régiójában továbbra sem kerülhet sor több létfontosságú infrastrukturális fejlesztés megvalósítására. “A Nagyvárad?Kolozsvár közti autópálya megépítése továbbra is csak vágyálom marad. Mindössze egy 5 kilométeres szakaszra jut majd pénz. A megyei útépítések és fejlesztések pedig rendre elkerülik a magyarok által is lakott vidékeket” ? mondotta, majd hozzátette, hogy szerinte egy katasztrófakormány katasztrófa-költségvetéséről van szó, amelyből a romániai magyar közösség ismét nem nyer semmit.
