Mindössze három hónappal nepáli világrekordja után, most a világ leghosszabb zongorakoncert Guinness-világrekordját döntötte meg Thurzó Zoltán. Minderről sajtótájékoztatón számolt be a művész és az őt segítő csapat néhány tagja.
Mint arról mi is beszámoltunk, Thurzó Zoltán, nagyváradi zongoraművész az elmúlt vasárnap közösségi oldalán jelentette be, hogy nem kevesebb, mint 130 órán át tartó zongorázással sikerült megdöntenie az eddigi leghoszabb, folyamatos zongorázás rekordját, amely 127 óra 8 perc és 38 másodperc volt.
A hír bombaként robbant az interneten, hiszen a rekordkísérlet a nyilvánosság kizárásával, a legnagyobb titokban zajlott. Most a sajtótájékoztatón nem csak a kísérlet helyszínét, körülményeit ismerhette meg a sajtó, de azt is megtudhattuk, hogy a művész és csapata azért döntött így, mert a nyilvánosság olyan nyomást gyakorolt volna rá, amely esetleg veszélyeztette volna a rekordöntés sikerét.
Mint ismeretes, Thurzó Zoltán tavaly decemberben a világ leghosszabb zongorakoncert Guinness-világrekordjának megdöntésére tett kísérletet. Akkor 77 óra játék után, egészségügyi okok miatt, kénytelen volt feladni a versenyt, de így is különleges eredményt mondhat a magáénak: ő az egyetlen romániai zongoraművész, aki egy koncert alatt az összes Mozart-szonátát eljátszotta ? háromszor is. Már akkor eldöntötte, nem adja fel, és újra nekifut az embert próbáló feladatnak.
A mostani, immár sikeres rekordkísérletet azonban sokkal komolyabb felkészülés előzte meg, és a helyszín is változott, a szeptember 19?25. között lezajlott kísérlet a Teleki (Primăriei) utcán található egykori Queens étterem emeletén zajlott.
Nem változott viszont a támogató csapat: ezúttal is a Szent László Egyesület állt a művész, és az általa képviselt ügy mellé. A rekordkísérletet folyamatosan felügyelte az őt segítő, támogató csapat 13 tagja.
Habinyák István, a csapat vezetője a sajtótájékoztatón ismertette a Guinness Records World szigorú szabályait is: például négy órán belül nem ismétlődhetett ugyanaz a zenemű, illetve két darab eljátszása között nem lehetett harminc másodpercnél hosszabb szünet. Mindezekre az önkéntesek figyeltek. Zatykó Gyula, a Szent László Egyesület elnöke elmondta, az első kísérlet után sok mindenen javítani kellett, például az időmenedzsmenten. Ezúttal ,,eltettek tartalékba? 80 percet arra az esetre, ha bármilyen gond adódna.
Thurzó Zoltán is beszámolt arról, hogy idén jobban átgondolta a szervezést és a kísérlet egyes pontjait, illetve a zeneműveket is egy más stratégia szerint választotta ki. A szabályok szerint óránként öt perc pihenő megengedett, viszont lehetőség van ezek összegyűjtésére, így alvásra is jutott idő, 24 órából körülbelül két óra, egyéb szükségleteinek kielégítésére pedig öt percet szánt. A rekordkísérletet fizikai és pszichikai felkészülés is megelőzte. Azok, akik ebben, és a kísérlet közben segítették őt: Dr. Carmen Pantiş, Erdei Dániel táplálkozási tanácsadó, Török Etel masszőr, Molnár Éva pszichológus és természetesen Thurzó Zoltán párja, Kócza Erika ? no és persze lelkesen drukkolt gazdájának Kira, a kutyus is.
Alig három hónappal ezelőtt, Thurzó Zoltán egy másik világrekordot is megdöntött: a világ legmagasabb pontján történő zongorázás rekordját. A Mount Everesten, egy 5364 méter magasságban elhelyezkedő térben, koncertzongorán nemzeti himnuszokat, és más zenei darabokat játszott.
A Himnusz a magasban című koncertjével felállított Guinness-világrekordját azóta hitelesítettek is. Mostani világrekord kísérletének hitelesítése ezután következik.
Mint ahogyan azt Thurzó Zoltán elmondta, a világrekordok megdöntése nem öncélú vállalkozás, csupán eszköz, hogy ismertséget szerezve létrehozhassa a Nagyváradi Thurzó Sándor Zenetörténeti Múzeum és Adattárat. ?Thurzó Sándor (1920-2009) hegedűművész, zenetörténész, muzikológus, a nagyváradi magyar zenei élet szervezője a nagyapám volt, felbecsülhetetlen értékű hagyatékát én örököltem. Mivel az élete során összegyűjtött, Nagyvárad gazdag zenei életének 1760-tól napjainkig terjedő dokumentumai, kottagyűjteménye, a város zenetörténetéhez kapcsolódó tárgyai jelenleg, a világtól úgymond elzárva, két tömbházlakás teljes légterébe vannak zsúfolva. Felelősségemnek érzem, hogy a hagyatékot, a magyar kulturális örökség részeként, hozzáférhetővé tegyem a a zenei érdeklődés és szakma, a zenepedagógia számára, ezért tervet készítettem és nagyszabású gyűjtést kezdeményeztem a zenetörténeti múzeum létrehozására.? ? nyilatkozta
Fotók: Farkas László
