Thurzó Zoltán Magyar Kultúra díjas nagyváradi zongoraművész ünnepi zongorahangversenyével tiszteleghetünk államalapító Szent István királyunk emléke előtt Nagyváradon, augusztus 19-én. A koncerten, melyre az újvárosi református templomban kerül sor, olyan neves, nemzetközileg is elismert művészek lépnek fel, mint Mondok Yvette szopránénekesnő, Florin Mircea Ganea basszista és Meleg Vilmos színművész. Az esemény jótékonysági célt is szolgál, a közönség adományaiból befolyt összeget egy halláskárosult váradi kislány javára fordítják. A hangverseny megálmodójával, Thurzó Zoltánnal beszélgettünk.
Denagy.hu: Hogyan született meg az augusztus 20-i ünnepi hangverseny gondolata?
Thurzó Zoltán: Azt vallom, hogy egy értékrend kialakítása következetes és fáradságos munka. Nagy öröm számomra, hogy ezt a ünnepi eseményt, annak kezdeményezőként, immár második alkalommal szervezhetem meg Nagyváradon. Augusztus 20-a megünneplésének szándéka, az 1989-es eseményeket követő évtizedek alatt már rég megszülethetett volna a nagyváradi magyarságban.
Sokat gondolkodtam azon, hogy lehet az, hogy éppen ennek az ünnepnek a megtartására nem volt igénye a helyi magyarságnak? Az önmagamnak megfogalmazott válasz: talán így volt kényelmesebb. Sokaknak talán elegendő volt az ünnepközeli vasárnapi istentiszteleteken, miséken, más rendezvényeken erről is megemlékezni, vagy a rádióban, tévében megnézni a Magyarországon sugárzott kulturális műsorokat?
Mindezek számomra is szép pillanatok, de mégiscsak egy olyan érzést keltettek bennem, mintha a ?többedik sorban? ülve néznénk végig valamit, ami magyarként ugyanúgy a miénk is, mint a világ minden magyarjának. Miközben lehetőségünk van rá, hogy amit a más tájakon élő magyarok meg tudnak valósítani ennek szellemiségében maguknál, azt mi is megszervezhetjük Nagyváradon, legalább olyan színvonalon. Nagyon örülök annak, hogy ezzel a rendezvénnyel ismét egy hagyományteremtő, színvonalas, a román és a magyar közösség körében is egyre ismertebb esemény szervezője lehetek szülővárosomban.
Denagy.hu: A többi, immár szintén hagyományteremtő szándékkal megszervezett váradi ünnepi esemény mellett, miért tartja fontosnak a hangverseny megszervezését?
Thurzó Zoltán: Nekünk, nagyváradiaknak nagyon fontos, plusz üzenettel bír az augusztus 20-i ünnepi hangverseny. Kevesen tudják azt, hogy Nagyvárad – ami ugyebár Szent László városa ? még jobban kapcsolódhatna az össz-magyar ünnepléshez. Magát az ünnepi dátumot a lovagkirály, I. (Szent) László rendeletére tették át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával, oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Debrecenben 1966 óta szervezik meg azt az eseménysorozatot, amely augusztus huszadikán teljesedik ki temérdek rendezvénnyel, és amihez évek óta Nagyvárad is kapcsolódott. Bár voltak kezdeményezések saját rendezvény megszervezésére, sohasem jelentettük ki egyértelműen, hogy egy nagyszabású augusztus 20-i rendevényt szeretnénk. A megszervezett események próbáltak valami hasonlót üzenni, de sohasem lehettek azok, amik lehettek volna, ha egy immár több évtizede román többségű városban ki mertük volna ezt jelenteni. Most egy helyett három különálló rendezvény is van.
Pedig igazából minden megvan, ami kell: az ötlet, a hit, a szándék, infrastruktúra és emberi erőforrás. Remélem, hogy egyszer minden egyéni programon felülemelkedve, egy igazi, ténylegesen közös ünneplés alkalmával zongorázhatok majd mindannyiunknak, meghívott vendégeimmel közösen, ahol akár egy óra erejéig, mindent félretéve egy térben ül majd mindenki – és nem különállóan ünnepelnek a helyi magyarok.
Denagy.hu: A hangversenyt Herdean Gyöngyi várad-újvárosi lelkipásztorral közösen szervezik idén is, nemzeti ünnepünkhöz méltó helyszínen, a templomban. Az esemény rövid áhítattal kezdődik, és a Nagyváradi Református Gyülekezetek Egyesített Énekkara is megszólal majd. Miért tartották fontosnak, hogy ez így legyen?
Thurzó Zoltán: A fenti gondolatokkal, kérdésekkel, érvekkel – kopogtam be anno még múlt év februárjában a lelkészi hivatalba. Említettem, hogy pályázni kívánok az esemény létrejöttének érdekében egyesületemmel, a Classic Arts Művészeti Egyesülettel a Bihar Megyei Pályázatíró és Kezelő igazgatóság kiírásán. Nagy öröm számomra, hogy Herdean Gyöngyi várad-újvárosi lelkipásztor nyitottságára és támogatására a kezdetektől számíthatok. Az első ünnepi zongorahangversenyt a templom mellett a szabadba terveztük, de az esemény napján nagy eső esett, ezért gyorsan áthelyeztük a templom tisztes falai közzé. Kezdés előtt emlékszem, még jobbnak is találtuk a templomban való megemlékezés gondolatát. Ezt a belső teret méltó helyszínnek tartottuk idén is, elvégre Nagyvárad legnagyobb református templomáról van szó, ahol csodálatos akusztikával zenghetnek fel a zenei alkotások, a versek, illetve a kórusok szép énekei. Igaz az is, hogy közösen több éve tartó sikeres együttműködést tudunk már felmutatni más zenei rendezvényekkel kapcsolatban is, és remélem, hogy ez a jövőben is így lesz. Közös vállalásnak mondhatom, hogy szándékunk nem kevesebb annál, hogy ameddig ő hivatalban lesz, addig évente számíthatnak a nagyváradi magyarok hasonló eseményre.
Fontos a kezdő áhitat, mivel elsősorban lelkiekben kívánjuk mélyebben érezni az ünnep és ige közös üzenetét, és a templomot igazából nem szabad koncerthelyszínnek tekinteni ilyen alkalmakkor sem. A templomban felcsendülő ige, és kóruséneklés nélkül szerintem ténylegesen üres lenne életünk, másrészt pedig igazából a választott zeneszerzők is hasonlóképp vélekedtek a nemzeti gyökerek ápolása mellett ezekről a pillanatokról, környezetekről. Természetesen a zenei hangverseny hangulatát, műsorszerkezetét teljesen meghatározza a helyszín. Ennek egyik legszebb megnyilvánulási formája a kórusénekeket megszólaltató gyülekezeti kórusok egyesített részvétele. Nagyon nagy köszönettel tartozok a lelkipásztornőnek, merthogy az általam felkért zenész/színész kollegák mellett ő vállalta fel többek közt azt, hogy évente megpróbálja a nyár ellenére is összekovácsolni a nagyváradi református gyülekezetek énekkarait egy nagy alkalmi közös énekkarrá. Idén is nagy szeretettel fogadjuk a rövid zenei szolgálatát a Nagyvárad-Olaszi Béczy Ernő Vegyeskarnak – Jakó Sándor karvezetőjüknek, a Nagyvárad- Réti Sztárai Mihály Vegyeskarnak – Márkus Zoltán karvezetőjüknek, a Nagyvárad-Rogériuszi Református Egyházközség énekkarának – Pap György karvezetőjüknek, valamint a helyi énekkarnak, a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség énekkarnak. Idén ennek vezetője nem lehet jelen, így kollégái fogják majd az előadott darabokat vezényelni. A hit, a szép szó, a muzsika sokszínű alkotásai, a kórusok énekeivel lélekemelő pillanatait megélni Isten dicsőségére ? megfizethetetlen lesz.
Denagy.hu: Mondok Yvette budapesti szopránénekesnő, és Meleg Vilmos nagyváradi színművész mellett az esemény vendége lesz a nagyváradi Florin Mircea Ganea énekes, a bukaresti Román Nemzeti Opera tagja is. Meghívásának, illetve annak, hogy ő elfogadta a felkérést erre az alkalomra, van-e üzenete számunkra?
Thurzó Zoltán: Természetesen a koncert nem csak a jótékonysági nemes cél , az illő alkalom, a szép helyszín miatt tarthat számot a közönség érdeklődésére – hanem emellett a meghívott fellépő előadóművészek is különleges élménnyel ajándékozzák majd meg a hallgatóságot. Eseményünk sikerességének érdekében kértem fel a fent említett előadóművész barátaimat is, úgy Nagyváradról, mint Budapestről, Yvette személyében. Fantasztikus közvetítők ők szerzők és hallgatóság közt – és remélem, hogy mindenki személyesen is megtapasztalja ezt, aki megtisztel minket a jelenlétével most vasárnap.
A mostani műsor felépítésében egy nagyobb elképzelést követ, nekik ezeknek a gondolati mérföldköveknek megértésében is nagy szerepük lesz. Mondok Yvette énekesnővel már régóta tervezünk egy közös fellépést Nagyváradon is. Meleg Vilmossal is évek óta tartó művészi kapcsolatban vagyunk, mint a szó erejének egyik legismertebb helyi tolmácsolójának, fontos szerepe less az eseményen. Florin részvételét kettős örömmel élem meg, mert egyrészt napjainkban gyakorlatilag ő az egyetlen olyan nagyváradi fiatal operaénekes, aki munkabírásával, zenei alázatával, önerőből eljutott odáig, hogy egy ilyen megbecsült intézményben, mint a Bukaresti Román Nemzeti Opera tagja lehet, másrészt pedig az általa előadott áriákra, egy magyar-román barátságként is tekinthetünk, amelyet a zenében fogalmazunk majd meg közösen.
Számomra fontos a helyi értékek bemutatása a kulturális eseményeken. Az lenne még itt idővel nagy áttörés, ha nem folyamatosan importálnánk tehetségeket, hanem a sajátjainknak adnának lehetőséget a még jobb bemutatkozásra, ismeretségre – illetve minden tekintetben hasonló elvek alapján lennének a helyileg is ?értékelve? mint minden felkért külföldi fellépők. Azt más csak bónuszként kívánom, hogy a helyiekkel más városokban, településeken is büszkélkedjenek a helyi magyar/román politikai elöljáróink, akiknek igazából magán a teremtő szándékon kívül semmilyen nagy erőfeszítésbe nem kerülne értékeltetni a helyi értékes előadókat, művészeket a nagyvilágban. Nekik nem művészkedni kell, hanem a művészeknek helyzeteket teremteni.
Denagy.hu: Akik ismerik Önt, tudják, hogy mindig sajátos hangulatú koncerteket ad, szervez. Elárulja olvasóinknak, hogy a mostani ünnepi hangverseny milyen különleges elemeket tartogat a hallgatóság és a nézők számára?
Thurzó Zoltán: Több meglepetéssel is készülünk az idei műsorban, de erről részleteket sajnos nem árulhatok el.
Denagy.hu: Önnek ?meggyőződése, hogy a zene eszköz lehet a világ jobbá tételéhez.? Az augusztus 20-i ünnepi hangverseny ingyenes, de adományokat elfogadnak, a bevételt pedig a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség a 14 éves Juhász Bianka, halláskárosult kislány javára ajánlja fel, egy minőségi hallókészülék megvásárlására. A zene erejével egy ifjú hallásáért tenni, zenészekhez, énekesekhez méltó, különleges feladat. De a közönség számára is ünnephez illő, nemes cselekedet. Nem gondolja?
Thurzó Zoltán: Úgy gondolom, Nagyvárad kulturális életének ápolása, felvirágoztatása, megismertetése, mind fontos építőelemei egy jobb lét megteremtésének. Herdean Gyöngyi várad-újvárosi lelkipásztorral és kollégájával, Sándor Lajossal közösen ? a múlt évtől kezdődően ? rendezvényünket egy választott jótékonysági adománygyűjtéssel kötjük össze. Idén egy nagyon kedves és mosolygós nagyváradi kislányon szeretnénk segíteni, akinél 2013-ban fedeztek fel egy hallását érintő születési rendellenességet. Neki próbálunk segítenei a koncerten összegyűjtött összeggel. Remélem, hogy nagy sikerrel járunk majd, de bármennyi adomány is gyűlik össze, azt nagy-nagy szeretettel adjuk át a hangverseny végén a Juhász családnak, illetve Biankának.
Hiszek a civil összefogás eredményességében, ebben mindig is hittem, mert Nagyváradon sok pozitív példa van erre. Augusztus huszadika az összetartozás ünnepe, remélem, hogy az eseményre ellátogatók is átérzik ezt, és fontosnak tartják, hogy tegyenek e nemes cél eléréséért. Hogy ne üres szólamokkal, tartalom nélkül ünnepeljük augusztus huszadikát, hanem az egymásra-figyelés gondolatával.
