Szokatlanul sok, öt elnökjelölt szállt versenybe az Erdélyi Magyar Néppárt 6. küldöttgyűlésén, Nagyváradon. Végül ketten maradtak a ringben, a radikális változásokkal kampányoló Soós Sándor és a folytonosságot képviselő, Csomortányi István. Rendkívüli szoros eredménnyel, Csomortányi István, a mindössze 36 éves, építészmérnök végzettségű politikus lett a Néppárt új elnöke.
Miután öt jelölt is bejelentette indulását az elnöki székért, izgalmasan indult az EMNP nagyváradi tisztújító küldöttgyűlése. A 2011-ben alakult, önmagát jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló politikai pártban az elnökválasztás egyben a párt további irányvonalának meghatározását is jelentette. A jelöltek, Szilágy Zsolt elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök mellett, Csomortányi István, a Bihar megyei szervezet elnöke a folytonosságot képviselte, míg Soós Sándor alelnök és Nagy Pál a radikális változásokkal kampányolt. A viták tehát a párt jövőjét illető stratégiai elképzelések mentén zajlottak.
Még a küldöttgyűlést megelőzően a jelöltek nyilatkoztak a Krónika című napilapnak. Toró T. Tibor, a párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, hogy az eddigi vezetés munkája nem volt hibátlan, de a néppárt mozgástere is jelentősen beszűkült, mert az egykori szövetségesük, Orbán Viktor kormányfő, az Európai Unió megreformálásához, most Románia jelenlegi kormánypártjában lát szövetségest, ezért a kormányt támogató, de velük versenyhelyzetben lévő RMDSZ szerepe felértékelődött. Ennek ellenére az ügyvezető elnöknek az a véleménye, hogy a pártnak akkor is ki kell tartania saját értékei és céljai mellett, ha az ?aktuálpolitikai széljárás ennek éppen nem kedvez.? Szilágyi Zsolt a napilapnak nyilatkozva elismerte, hogy négy évvel ezelőtti terve, az MPP és az EMNP közeledése nem valósulhatott meg, ugyanakkor eredményként értékeli, hogy helyi és megyei szinten 230 tanácsossal rendelkező Néppárt megőrizte súlyát és hallatja szavát az erdélyi magyar politikában.
Soós Sándor Kolozs megyei elnök viszont azt nehezményezte, hogy az eddigi vezetés alatt nem erősödött meg a Néppárt, csak kevés alkalommal tudott kezdeményező szerepet vállalni a hazai politikai erőtérben. Szerinte a további fejlődéshez szükségszerűvé vált a változás, a megújulás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat vezetője, Nagy Pál, azt is felrótta a többnyire partiumi illetőségű vezetésnek, hogy ?nem találta meg a megoldást a székelyföldi kérdésekre, nem tudott ráhangolódni az ottani igényekre, néplélekre?.
Az alig 36 éves Csomortányi István a választás előtt azt nyilatkozta, ?szerinte a fiatalítás, a változás jelszava önmagában nem lehet érdem?. Úgy vélte, azért kapott jelölést, mert az általa vezetett tavalyi, az országgyűlési levélszavazási kampány sikeres volt, az erdélyi levélszavazatok 45 százalékát sikerült begyűjteniük. Toróhoz hasonlóan, Csomortányi is úgy látja, hogy a Néppárt Erdélyben többszörös ellenzékben van, mivel az európai nagypolitika úgy hozta, hogy természetes szövetségesük, a Fidesz számára nélkülözhetetlen lett az RMDSZ.
Ezek után az Erdélyi Magyar Néppárt 6. küldöttgyűlését nem kis izgalom előzte meg. A tisztújítással egybekötött küldöttgyűlés előtt nemzetközi sajtótájékoztatón Sven Knoll, dél-tiroli parlamenti képviselő és Cristian Kollmann, a Dél-Tiroli Szabadságpárt vezetőségi tagja és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire.
A 170 küldött regisztrációja után köszöntőbeszédekkel kezdődött az ülés, majd az elnöki és testületi beszámolókat hallgatták meg a jelenlévők.
Tőkés László, az EMNP védnöke köszöntő beszédében úgy vélte: az EMNP politikai mozgástere Bukarest, Budapest és Brüsszel hármas szorításában beszűkült. A pártnak “a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyzeti előnyének kényszerű tudomásulvételével” kell megtalálnia a helyét. Majd felidézte: az EMNP-t alkotó politikusok 1990 óta a Fidesz partnereiként tevékenykedtek, akkor is, amikor ebből nem származott semmilyen előny, amikor mások Gyurcsány Ferenccel és a szocialistákkal, megint mások pedig a Jobbikkal keresték a kapcsolatokat. “Semjén-doktrínaként” említette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az RMDSZ-kongresszuson tett kijelentését, mely szerint semmi sem fogadható el, ami az RMDSZ-t gyengíti. Úgy vélte: az RMDSZ önmagát gyengíti, amikor “az EMNP-t kizárja, és a Magyar Polgári Pártot (MPP) magához öleli”, és amikor elutasítja azt, hogy a kis pártokkal választási koalíciót alkotva induljon az európai parlamenti választásokon. Tőkés László óva intette a küldötteket attól, hogy elragadja őket a “mozgalmi hév” vagy a “tehetetlenségből fakadó frusztráció” és “önkritikára képtelenül mindenért a leköszönő elnökséget hibáztatnák”. Úgy vélte: tetszetős a változás a megújulás, a fiatalítás jelszava, de a párt politikai irányvonalán nincs mit változtatni. A fiatalítás önmagában nem, csak többletértékekkel együtt vezethet eredményre – fogalmazott.
A küldöttgyűlésre Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is üzenetet küldött. Mindannyian méltatták az EMNP szerepét a magyar nemzetpolitikában.
Izsák Balázs SZNT-elnök arra használta fel a köszöntést, hogy felkérje Tőkés Lászlót és Szilágyi Zsoltot, tegyenek közösen látogatást az EU Régiók Bizottsága elnökénél, és tájékoztassák a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt harminc év bebizonyította, a kis lépések politikája nem vezet eredményre. Önrendelkezésre van szükség, és ennek a kivívása jó lehetőség “a jobboldali, nemzetben gondolkodó erők” összefogására. A pártelnök “a baráti együttműködésben bízva” kívánt tisztánlátást kitartást és erőt az EMNP-nek.
A kongresszust a Dél-Tiroli Szabadság párt két képviselője Cristian Kollmann és Sven Knoll is köszöntötte. Elmondták: a területi autonómiáért harcoló erdélyi magyarok példának tekintik a dél-tiroli modellt, de ők is példaként tekintenek arra, hogy az erdélyi magyarok megkapták a magyar állampolgárságot. Pártjuk azért harcol, hogy a dél-tiroliak is rendelkezzenek osztrák állampolgársággal és szavazati joggal.
Az elnöki tisztségért újrainduló Szilágyi Zsolt összefoglaló beszédében megismételte: az EMNP keresztény, konzervatív, az autonómia iránt elkötelezett, értékcentrikus, párbeszédre nyitott, föderalista pártként határozta meg magát. Kijelentette: a párt nem mondhat le arról a stratégiai partnerségről, amelyet a Fidesszel épített ki, és amely a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) évről évre történő megszervezésében ölt testet. Azt is hozzátette azonban, hogy tudomásul kell venni, a migránsválság átrendezte Európa politikai térképét, és a Fidesz politikájában is új irányt adott. Óriási fegyvertényként említette, hogy a párt háttérintézményeiként működő “demokráciaközpontok” a legutóbbi magyarországi választások során az erdélyi levélszavazatok 45 százalékát gyűjtötték össze és juttatták célba. A Magyar Polgári Párthoz fűződő kapcsolatról elmondta: “egy a múltunk és egy a jövőnk, még akkor is, ha a jelenünk nem az”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) fenntartott viszonyról szólva sajnálatosnak nevezte, hogy a szövetség részéről nincs készség az együttműködésre. Kijelentette: ha a választási koalíciót elutasító RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos küszöböt az európai parlamenti választásokon, a szövetség egyedül fogja viselni ezért a felelősséget.
Este, zárt ajtók mögött választották meg a párt új elnökét a folytonosságot támogató és a változást sürgetők közül. A tisztségre jelölt öt politikus közül Soós Sándor alelnök és Nagy Pál Hargita megyei elnök a változást, Szilágyi Zsolt jelenlegi elnök, Toró Tibor ügyvezető elnök és Csomortányi István Bihar megyei elnök pedig a folytonosságot képviselte.
A küldöttek mindvégig úgy érezték, hogy Toró t. Tibor és Csomortányi István vissza fog lépni Szilágyi Zsolt javára, ezért közte és Soós Sándor között fog eldőlni az elnöki szék sorsa. Óriási meglepetést okozott azonban, hogy Szilágyi Zsolt és Toró Tibor Csomortányi javára lépett vissza, így ő mérkőzött meg Soós Sándorral. A 170 szavazatból pedig Csomortányi 84, Soós 83 voksot kapott, három szavazatot érvénytelennek találtak. Ennek megfelelően a következő négy évben Csomortányi István vezeti az Erdélyi Magy Néppártot.
Csomortányi István 1982. május 3-án, Nagyváradon született, az Ady Endre Gimnáziumban érettségizett, a kolozsvári Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Karán szerzett oklevelet; civil foglalkozása okleveles építőmérnök, tervező. Politikai tevékenységét az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezeténél kezdte, melynek egy ideig helyi elnöke is volt, majd betöltötte az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatói, valamint a Bihar megyei szervezet elnöki tisztségét is. Csomortányi Istvánt, a Néppárt Bihar megyei szervezetének elnökét úgy ismerik, mint aki a folytonosságot képviseli a párt politikájában és Tőkés László értékrendjét követi.
Az elnök megválasztása után a küldöttgyűlés az elnökség tagjainak a megválasztásával folytatódott, Kolcza Istvánt, Vinczellér Árpádot, Pálosi Csabát, Zatykó Gyulát, Toró T. Tibort és László Györgyöt. alelnöknek választotta.
