Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház, parancsolt ünnepként. Az epifánia ? ?epiphania Domini?, az ?Úr megjelenése? ? néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés a hagyományosan ilyenkor végzett vízszentelésből ered.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök január 6-án, hétfőn, este 6 órakor mutat be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, a szentmise elején vízszentelési szertartást végez.
A székesegyházban három alkalommal lesz vízszentelés a szentmisék elején: január 5-én, vasárnap este 6 órakor az ünnep előestéjén, 6-án, hétfőn délelőtt 10 órakor és este 6 órakor.
Január 6-án, hétfőn a vasárnapi miserendet követik a székesegyházban (7:00, 8:30, 10:00, 11:30, 18:00). A szentmisék végén a hívek otthonaikba vihetnek a szenteltvízből, hogy feltöltsék a házi szenteltvíz-tartójukat, és imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.
Vízkereszt ünnepén, január 6-án délelőtt 11 órakor Böcskei László megyés püspök ünnepi szentmisét tart a nagyváradi székesegyházban.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (?Krisztus áldja meg e házat?).
