Háromszázhúsz éves a Hortobágyi Nagycsárda, ebből az alkalomból jelent meg Gencsi Zoltán Csárdakönyv című kötete, amelyet szombaton mutattak be a kilenclyukú híd lábánál lévő csárdában. A Csárda ünnepen különleges menüvel ? köztük érmelléki bakator borral ? várták a betérőket.
Debrecen határában nem csak a legrégibb, de egyúttal a leghíresebb is a Hortobágyi Csárda, mely egyben Világörökségi helyszín is. Keletkezésének ideje 1699.június 1. E napon történt, hogy a Debreceni Városi Tanács Tikos János borinspektor által hordósbort küldött ki a mátai, másként hortobágyi vámszedő hídhoz. ” A város számára ott korchoma árultassék; égett bort is visznek ki.” A mai csárdaépület elődjeként, “eligáltatott egy ház is, és alatta pince is, a bor árulás hogy annál alkalmatosabb lehessen” Erre emlékezve, 2019. június 1-én, a Hortobágyi Csárda, fennállásnak 320. évfordulóján, különleges programokkal és menüvel várta vendégeit.
Délelőtt mutatták be a balmazújvárosi önkormányzat kiadásában megjelent 115 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált Csárdakönyv című kötetet, melyet Papp József helytörténeti kutató méltatott a csárdát zsúfolásig megtölttő hallgatóság előtt.
Gencsi Zoltán kötetéről Papp József Kós Károly-, Csokonai- és Podmaniczky-díjas helytörténet-kutató elmondta: “szép és értékes kiadvánnyal gazdagodtunk”, amiből izgalmas, letűnt világ tárul fel, a puszta, a pusztai állattartás, a hajdani állathajtó útvonalak világa, miközben a szerző a puszta szerelmesei, írók, költők, festők műveivel gazdagította a csárdatörténetet.
Papp József a kötet erényei között sorolta, hogy szinte valamennyi hazai ősi csárdát bemutatja levéltári adatokat felhasználó pontossággal.
A szerző, Gencsi Zoltán – Hortobágy alpolgármestere – a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. egykori igazgatójaként számos korábbi hagyományt elevenített fel a pusztán. Nevéhez fűződik a tavaszi kihajtási és az őszi behajtási ünnepek hagyományának újraélesztése: az állatok seregszemléjének a kilenclyukú híd lábánál mára már több ezer látogatója van. Ugyancsak Gencsi Zoltán kezdeményezte az egykori marhahajtó utak feltárását, amelyek a pusztai települések érintésével Hortobágytól Németországig kínálnak látnivalókat a turistáknak. A kötet ezer példányban jelent meg.
A Csárda Ünnepen, különleges menüvel várta a csárda vendégeit: az alföldi gulyásleves csészében, a csárdapecsenye és a Ferdinánd sütemény méltó megkoronázásaként különleges bort szolgáltak fel. Anno,1699-ben az első bor, amit a vendégek megkóstolhattak a csárdában, a Bakator volt. Így mi mással is ünnepelhettek volna, mint egy érmelléki kézműves Bakator borral.
Azok, akik ma kilátogattak a csárdához, a Hortobágyi Csárda Múzeumot is kedvezményes belépővel látogathatták meg.
Fotók: Hortobágyi Csárda
