A Debreceni Egyetem 34 tudósa nyert összesen több mint egymilliárd forint támogatást felfedező kutatásokra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idei pályázatain. Az NKFIH csütörtökön tette közzé a nyertesek névsorát.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jól illeszkedő pályázati konstrukciókkal támogatja a hazai felfedező kutatási programokat. Idén országosan 12 milliárd forintot ítélt oda 400 magyar kutatónak. A források egyharmadát fiatal szakemberek nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg. Az elnyert források a természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket és nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik.
A felfedező kutatások támogatásának hazai rendszerében az NKFI Hivatal a kutatói életpályát megkezdő posztdoktorok, az önálló kutatást elindító és kutatócsoportot alapító fiatal kutatók, valamint a tapasztaltabb kutatók számára egyaránt lehetőséget biztosít alapkutatási projektjük megvalósítására.
A kutatói kezdeményezésű témapályázatra és a 40 év alatti kutatók számára meghirdetett felhívásra összességében 9,4 milliárd forint keretösszeg erejéig nyerhettek támogatást a legígéretesebb kutatási projektek.
A kutatói kreativitás és eredményesség megerősítését célzó, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 192 új kutatási projekt indulhat, közülük 13 a Debreceni Egyetemen:
- Tóth Valéria: Nemzetközi tudományos együttműködési program a Kárpát-medence helynévrendszereinek feltárására
- Vibók Ágnes: Ultragyors kvantumdinamika: Klasszikus és nem klasszikus leirás
- Gáspár Attila: Enzimreaktorok és kromatográfiás/elektroforetikus elválasztási egységek integrálása mikrofluidikai csipekbe
- Tóth Imre: Nem-átmenetifém nehéz elemek új koordinációs vegyületei: előállítás és kémiai jellemzés
- Hajdu Lajos: Módszerek a diofantikus számelmélethez
- Muszbek László: A XIII-as véralvadási faktor B alegységének molekuláris és celluláris kölcsönhatásai
- Bálint Bálint László: Sejtazonosság kromatin szintű komponenseinek jellemzése 33 483
- Szegedi Andrea: A keratinocyták működésének bőr régió specifikus különbségei és ezek szerepe bőrbetegségekben
- Hajdu Péter Béla: T limfociták kation csatornáinak aktivitása daganatos betegségekben
- Szabó Gábor: Nukleoszóma stabilitás és DNS topológia összefüggései és jelentőségük a génszabályozásban
- Fésüs László: A multifunkciós humán transzglutamináz 2 interaktomjának feltérképezése a celluláris funkcióinak megértéséhez
- Uray Iván Péter: Rexinoid alapú alacsony dózisú kombinációk kemopreventív hatása a genomi integritás fenntartása által
- Erdődi Ferenc: Protein foszfatáz interakciók a sejtfolyamatok szabályozásában: gátló/aktiváló jelátviteli útvonalak és effektor molekulák azonosítása
A 40 év alatti kutatók számára külön programban meghirdetett felhívás arra ad lehetőséget, hogy a fiatal kutatók saját kutatócsoportot alapítva Magyarországon indítsanak önálló kutatást. A fiatal kutatóknak célzottan meghirdetett témapályázat keretében 40 év alatti kutatók kezdhetnek 93 új projektet, köztük a Debreceni Egyetem 12 ifjú tudósa:
- Horváth Henrietta: Hatékony reverzibilis kémiai hidrogéntárolás – egy gyakorlatban is alkalmazható lehetőség
- Herczeg Mihály: Szintetikus módszer fejlesztése oligoszacharidok szintézisére alkalmas L-hexózok előállítására és felhasználásuk heparin-analóg vegyületek gazdaságos
- Vágvölgyiné dr. Tóth Marietta: Cukor imin, valamint glikál származékok új típusú kémiai átalakításai
- Nagy Lajos: Iparilag fontos alifás izocianátok alkoholokkal történő reakciójának kinetikai vizsgálata
- Gonda Sándor: Tormagyökér endofiton gombáinak és posztharveszt változásainak vizsgálata
- Horváth Balázs: Kamrai szívizomsejtek késői nátriumáramának dinamikus szabályozása
- Mikó Edit: Régi molekulák új szerepben: Epesavak a karcinogenézisben
- Fagyas Miklós: Angiotenzin konvertáló enzim endogén szabályozása poszttranszlációs módosításokkal és ennek szerepe a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában
- Szabó András: SPINK1 mutációk molekuláris patomechanizmusa pancreatitisben
- Pázmándi Kitti Linda: Citoszólikus szenzorok aktivitásának és szabályozó mechanizmusaiknak vizsgálata plazmacitoid dendritikus sejtekben
- Csoma Eszter: Humán polyomavírusok: genom funkcionális analízise és prevalencia felmérés
- Bagoly Zsuzsa: A XIII-as faktor, trombin generáció és fibrinolízis vizsgálata krónikus inflammatórikus megbetegedésekben
A posztdoktori kiválósági programban a már tudományos fokozattal rendelkező, de kutatói pályáját most kezdő 68 kutató – köztük 4 debreceni – nyert három évre támogatást:
- Lihi Norbert: Bioinspirált fémion-ligandum rendszerek egyensúlyi -, redoxi- és fotoiniciált reakcióinak vizsgálata
- Tóth Katalin: Vegetáció- és magbank dinamika szerepe a gyeprekonstrukcióban
- Szöllősi Attila Gábor: A bőr sejt-dependens microkörnyezetének hatása rezidens antigén prezentáló sejtekre
- Sztretye Mónika: Karotenoidok, biológiai mediátorok amelyek felelősek a fokozott vázizom működésért
A kiváló eredményeikkel a legnagyobb nemzetközi hatást kiváltó hazai kutatócsoportok közül 26 pályázat felelt meg a szigorú feltételeknek a hazai tudományos eredmények nemzetközi láthatóságát ösztönző kiválósági programban. A Debreceni Egyetem két nyertese:
- Török Péter: Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása
- Karaffa Levente: Itakonsav túltermelés Aspergillus terreus-ban, avagy fermentációs technológia a gomba élettanának szolgálatában
A hazai kutatócsoportok és külföldi partnerek együttműködését ösztönző nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázaton 18 pályázó, köztük 3 debreceni kutató kapott támogatást.
- E. Kövér Katalin: Innovatív NMR módszerek fejlesztése és alkalmazása új szénhidrátszármazékok biológiailag releváns kölcsönhatásainak tanulmányozására fehérjékkel és sejtes rendszerekben
- Karaffa Levente: A citromsav túltermelő Aspergillus niger gomba mangán (II) ion függő transzkriptumának elemzése
- Vámosi György: Magreceptorok működésének mechanizmusa: az egyedi molekulák szintjétől a genomig
