A Katolikus Egyház augusztus 15-én, Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. Vatikáni Zsinat leszögezi, hogy Mária a ?hit zarándokútját járta? (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz ?a szentséges Szűz elszenderülése? névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz ?a Boldogságos Szűz mennybevételé?-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a ?Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe?.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.
Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Nagyboldogasszony ünnepén szentmisét mutat be 10 órakor a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Ezen a napon a nagyváradi római katolikus egyházmegye hívei is ünnepet ülnek: a nagyváradi székesegyház búcsúünnepét.
Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, csütörtökön reggel 8.00 órakor és este 18.00 órakor kezdődnek a szentmisék. A 18.00 órakor kezdődő szentmisét Böcskei László megyéspüspök mutatja be, szentbeszédet mond Kémenes Lóránt Zoltán, kolozsvári főesperes-plébános.
Kiemelt kép: A Nagyboldogasszonynak szentelt nagyváradi bazilika Mária mennybemenetelét ábrázoló f?oltárképét Vincenz Fischer festette 1779-ben. Fotó: Máthé András
