A nagyváradi ügyészség levélben értesítette a tavaly decemberi magyar zászlóégetési kísérletet feljelentő Erdélyi Magyar Néppártot, hogy vádemelés nélkül lezárta az ügyet. A Néppárt vezetői sajtóértekezleten ismertették álláspontjukat.
Mint ismeretes, tavaly december 30-án éjszaka, a Fekete Sas passzázsban, egy fiatal lány, öngyújtójával fel akarta gyújtani az RMDSZ Bihar megyei székházára kitűzött magyar zászlót. A zászlóégetési kísérlet folytatását egy magyar fiatalember akadályozta meg, aki videofelvételt is készített az esetről.
Tegnapi sajtótájékoztatóján, Csomortányi István, az EMNP elnöke a zászlóégetési kísérletet követő eseményeket felidézve, elmondta, hogy az eset másnapján ? december 31-én ? rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, valamint februárban jelezték ? a hatóságok megkeresése nyomán ?, hogy részt kívánnak venni az eljárásban. Ebben a minőségükben kaptak írásos tájékoztatást az ügy jelenlegi állásáról.
?Az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatott minket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. A részletekhez hozzátartozik, hogy míg a rendőrség és az RMDSZ rongálásért tett feljelentést, addig a Néppárt ? elsőként ? közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást? ? mondta a Néppárt elnöke, majd hozzátette: a most kézhez kapott tájékoztatásban az ügyészség tulajdonképpen azt indokolta meg, hogy miért nem számít bűncselekménynek Nagyvárad központjában magyar zászlót égetni. ?Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videofelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelenlévő fiatalok zaját, továbbá meggyőződésünk, hogy függetlenül attól, hányan látták a zászlóégetés kísérletét, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása akkor is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül? ? hangsúlyozta a politikus.
Csomortányi ismertette a tűzoltóság véleményét is, akik azt állítják, a gyújtogatásnak nem lehetett volna komoly következménye, abból nem származott anyagi kár ? noha a zászló megrongálódott. ?Azért sem helytálló a tűzoltóság véleménye, mert a Büntetőtörvénykönyv ? más bűncselekményekkel ellentétben ? a gyújtogatás szándékát is bünteti. Az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja ugyanakkor az, melyben azt állítják: közösségi szimbólumunk nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek? ? mondta Csomortányi.
?Húsz nap áll rendelkezésünkre, hogy megfellebbezzük az ügyészség határozatát. Természetesen élni fogunk ezzel a lehetőséggel, s fenntartjuk: kártérítést kérünk 42.642 lej értékben, hiszen korábban épp ennyire büntették meg Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt, aki korábban ? még polgármesterként ? kitűzte a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalra. Ha a székely lobogó esetében ezt a büntetési tételt állapította meg az illetékes bíróság, akkor a magyar zászló meggyújtásának kísérlete sem érhet kevesebbet. Ahogy azt már korábban is jeleztük: ha a bíróság megítéli ezt az összeget, azt teljes egészében jogsegélyszolgálatra költjük majd? ? mondta a Néppárt elnöke. Csomortányi hozzátette: amennyiben fellebbezésüket elutasítják, a Néppárt jogászaival egyeztetnek majd a további lépésekről. ?Világosan látszik: a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kimentsék az elkövetőt. Nem feltétlenül célunk, hogy a fiatal és meggondolatlan gyújtogató ilyen jelentős pénzbírságot fizessen, de a futószalagon érkező romániai magyarellenes eseteknek megálljt kell, parancsoljunk? ? hangsúlyozta a politikus.
Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke hozzászólásában úgy vélte, hogy ?a Kárpát-medencében tapasztalható magyarellenességek egy tőről fakadnak, s számos hasonlóságot mutatnak. Elég, ha csak a szlovákiai himnusztörvényre gondolunk, vagy az erdélyi magyarság szimbólumait ért folyamatos támadásokra. Ezen utóbbinak beszédes példája az a nagyváradi zászló-ügy is, mely során a Fekete Sas Palotában kihelyezett magyar zászlót akarta meggyújtani tavaly év végén egy fiatal. Emlékeztetünk: nem ez volt az első eset, hogy az emblematikus nagyváradi épület passzázsában kihelyezett szimbólumunkat támadás érte. Mindezek fényében különösen szomorú, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana szimbólumainknak. Keserűen kell megállapítanunk: a bukaresti magyar képviselők mulasztása ez, de még most sem lenne késő orvosolni a kialakult helyzetet? ? mondta Zatykó Gyula, majd hozzátette: korábban már felkérték az RMDSZ-t, hogy közösen lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulások ellen, s dolgozzanak ki egy olyan törvénytervezetet, mely hosszútávon, biztos megoldást jelentene a nemzeti jelképek megvédése terén.
