Bihariak az RMDSZ-kongresszuson

A hétvégén, Kolozsváron zajlott az RMDSZ 14. kongresszusa.  A BT Aréna sportcsarnokban tartott kétnapos rendezvényen 984 küldött, 200 meghívott, és több mint 140 újságíró vett részt. Az első napon a köszöntőbeszédek hangzottak el. Szombaton tartották az elnökválasztást, az RMDSZ programjának módosítását, az európai parlamenti képviselőjelöltek vitáját, és bemutatták a Jövő Erdélyben vitairatot.  Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke pedig Nagyváradról üzent az RMDSZ-nek. Cikkünkben a kongresszus Bihar megyei, nagyváradi vonatkozásairól számolunk be.

Kelemen Hunor szövetségi elnök, kongresszusi nyitóbeszédében hangsúlyozta: az a kongresszus tétje, hogy sikerül-e olyan jövőképet alkotni, amely kiszámíthatóvá teszi az életszínvonalat, és békés, biztonságos tervezést kínál a romániai magyar közösségnek. Az RMDSZ elnöke egy új politikai fogalmat vitt be a köztudatba, amikor az RMDSZ stratégiáját ?pragmatikus transzilvanizmusnak? nevezte, amely helyet ad a szövetségben létező sokszínűségnek, és amely lehetővé teszi, hogy a szövetség ideológiai korlátok nélkül választhassa meg szövetségeseit, önkormányzati szinten, ha kell a liberálisokkal, ha kell a szociáldemokratákkal lépjen koalícióra. 

Az elnöki beszéd üzenetével összhangban, a nagyváradi székhelyű királyhágómelléki református püspök is a jövőképről beszélt. Csűri István úgy fogalmazott, jogos a magyar közösség jövő iránti aggodalma és félelme, de a ?nehezen szelídíthető ellenfeleinknek? el kell mondani, hogy nem álltunk meg és dolgozunk azon, hogy Erdély ?el ne vesszen?. Elégtétellel beszélt arról is, hogy ?a magyar nemzetnek van egy olyan anyaországi kormánya, amely mer keresztény lenni?, Isten pedig nem engedi, hogy ?elporladjunk, mint a szikla?. 

Cseke Attila Bihar megyei elnök, szenátusi frakcióvezető a nemzeti szimbólumokról szóló határozattervezetet terjesztett elő a kongresszusnak. A dokumentum leszögezi, hogy a romániai magyar közösség szerves része a magyar nemzetnek ? magáénak tartja annak jelképeit, szimbólumait, ugyanakkor saját jelképekkel is rendelkezik. Nemzeti önazonossága alappillérei azok a szimbólumok, amelyek megkülönböztetik a magyar nemzetet, ezen belül az erdélyi magyarokat más népektől, és egyedi módon jelenítik meg sajátosságait az egész világ előtt. Így az egyöntetűen elfogadott határozat a piros-fehér-zöld nemzeti színeket és a székely zászlót minden lehetséges méretben, elhelyezésben és formában, illetve a székely himnuszt ismeri el a romániai magyarság nemzeti szimbólumaiként.

Szabó Ödön, a Bihar megyei szövetség ügyvezető elnöke, hozzászólásában úgy értelmezte, a Pragmatikus transzilvanizmus azt jelenti, az RMDSZ partnerséget ajánl mindazoknak, akik és a keresztény európai értékekhez való visszatérésben látja. Humorosan folytatta, amikor az RMDSZ helyzetét Takács néni történetével illusztrálta, aki mindenkiről mindent tud, ezért tanúként az ügyészt és a védőügyvédet is helyre teszi. “Mi vagyunk az ország takácsnénije, senki nem örül, ha beszélünk, mert mi mindenkiről tudjuk, mit tett a múltban” ? fogalmazott. A Bihar megyei politikus élesen bírálta a politikai játéktér egyes szereplőit, a szociáldemokrata pártnak felrótta, hogy megbuktatták azt az Ungureanu kormányt, amelyik rendezte a Marosvásárhelyi orvosi Egyetem helyzetét. A volt technokrata miniszterelnök, és új politikai pártalapító Dacian Ciolo?ról pedig azt mondta, azután lépett be a magyarellenes Nemzeti Egység Pártjába (PUNR), hogy kiverték Sütő András szemét. “Ő a milicista fia, akinek már gyerekkorában is előjogai voltak, akit nem lehetett megverni a játszótéren, mert ott állt mögötte a karhatalom. Az apja pedig azt tanácsolta gyermekkorában, hogy milicista fiúkkal ne barátkozzon, ezzel arra utalt, hogy számára nem partner Ciolo?-pártja. Az államelnökkel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy Klaus Johannis, szebeni polgármesterként még alkalmazta a kisebbségeket védő rendelkezéseket, de államfőként már nem hajlandó erre. 

Biró Rozália, Bihar megyei képviselő, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának és Nőszervezetének elnöke, hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ – kormánykoalícióban vagy ellenzékbe vonulva – az érdekérvényesítés érdekében kötött szövetségek által éri el céljait. Így vált elismert politikai tényezővé a romániai ?hadszíntéren?. Meggyőződése szerint, nem lehet sem elfásulni, sem széthúzni, össze kell azonban fogni egyházakkal, ifjúsággal, a ?közösséget megtartó nőkkel? és a ?zászlóvivő férfiakkal?, ?a szövetség szétszakíthatatlan szőttesét tovább kell szőni?. Biró Rozália hangsúlyozta, lehet és kell nemzetben gondolkodva a következő évekre stratégiákat kidolgozni, de gondolni kell az idősekre, gondjukat kell viselni a rászorulóknak.

Az elnökségért egyedül induló Kelemen Hunort 728 igen, 26 nem és 3 érvénytelen szavazattal újabb négy évre megválasztották. Programbeszédében elmondta, hogy a következő mandátumának programjának fő célja, azt szeretné, hogy a következő években a ?gyermekeink és unokáink erős magyar közösségben élhessenek?.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke péntek délután részt vett a Néppárt nagyváradi szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén, ahol beszédében kitért a RMDSZ kolozsvári kongresszusára is. Szilágyi Zsolt azt üzente Nagyváradról az RMDSZ kongresszus résztvevőinek, hogy a közösség és ne a szűk pártérdek alapján döntsenek az európai parlamenti választásokon való indulás kérdésében.

Az EMNP elnöke közleményében kijelentette, hogy továbbra is fenntartja az európai parlamenti választásokra vonatkozó, korábban megfogalmazott koalíciós javaslatait. ?Ezek különösen érvényesek annak fényében, hogy tudjuk: a hatályos választási törvény 20-ik szakasza mind a pártok, mind pedig a koalíciók számára 5 százalékot határoz meg bejutási küszöbként a közelgő európai parlamenti választások alkalmával? – fogalmazott az EMNP elnöke és sok sikert kívánt a kongresszus munkálataihoz.

 

Címlapfotó: Csikos Rolland 

Belső képek: rmdsz, néppárt