A Debreceni Unitárius Egyházközség szeptember 15-én ünnepi rendezvényen emlékezik meg az erdélyi vallásbéke 450. évfordulójáról. Az eseményen részt vesz és előadást tart Kardos József nagyváradi unitárius lelkész is.
A reggel 9.00 órától kezdődő ünnepi esemény megnyitóján Fekete Levente lelkész mond imát.
Előadások:
Kardos József nagyváradi unitárius lelkész: Történelmi kontextus: Erdély és Európa a 16. században
Pap Gy. László debreceni unitárius lelkész: Vallástörténeti jelentőség: Dávid Ferenc alakja
Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész: Unitárius főbb hitelvek: A gondviselés
Az ünnepi előadások keretében emlékezünk meg az erdélyi vallásbéke 450. évfordulójáról. Az eseményen, melyen a meghívott lelkészek mellett erdélyi gyülekezeti tagok is részt vesznek, emléktábla avatására is sor kerül, illetve leleplezik Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének reprodukcióját.
A belépés ingyenes, felekezeti hovatartozás nélkül mindenkit szeretettel várnak.
?Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.?
Többek között e gondolatokat is tartalmazza az a törvény, amelyet 450 évvel ezelőtt, 1568. január 13-án foglaltak írásba az erdélyi Tordán. Az erdélyi rendek által elfogadott jogszabályok pedig más európai országokat évszázadokkal meghaladva, a világon először biztosították a lelkiismereti és vallásszabadságot, azaz a recepta religiók (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallás szabad gyakorlását és terjesztését.
A tordai országgyűlésen kinyilvánított törvény jubileuma egyben az unitárius egyház megalakulásának az ünnepe is. A jogszabály előkészítésében ugyanis nagy szerepet játszott Dávid Ferenc püspök, aki az unitárius hagyományok szerint nem sokkal az országgyűlés után Kolozsvárott egy kőre állva mondott beszédet, amelynek hatására Kolozsvár lakosságának egy része áttért az unitárius vallásra.
A püspököt tekintik tehát a mostanra már mintegy félmilliós tagságot számláló unitáriusok alapítójának. A Magyar Unitárius Egyház a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at , és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává.
A Magyar Országgyűlés ez év február 20-án A vallásszabadság napjává nyilvánította január 13. Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, egyhangúlag döntött a Ház.
