Nagyboldogasszony napján – a 2016-ban megkezdődött hagyományt folytatva – ismét Esztergomba utazott az egyik ismertebb debreceni virágkocsi, a Szent Korona. Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrált szentmisét követően megáldotta a kompozíciót. Romanek Etelka esztergomi polgármester meghívására az ünnepségen részt vett Komolay Szabolcs Debrecen alpolgármestere és Bódor Edit, a Debreceni Virágkarnevál főszervezője.
Nagyboldogasszony napja a legfontosabb katolikus Mária-ünnep, amikor Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek a hívek. Erdő Péter az esztergomi bazilikában tartott szentmisén elmondta: Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus “röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el. – hangsúlyozta a bíboros.
Szimbolikus üzenetet hordoz a Szent Korona virágkocsi utazása, amely a Debreceni Virágkarnevál szakrális hírnökeként 2009 óta járja az országot. Ennek jegyében idén ismét látható volt a Szent Korona virágkompozíciója az Esztergomi Bazilika előtt. Az érdeklődők Debrecen és Esztergom város közös virágkocsiját, a “Napba öltözött asszonyt” is megcsodálhatták.
A Főpásztori szentmise után a Bazilika elé vonultak a hívek, ahol a űdebreceni virágkocsikat állították ki. Az ünnepi eseményen Romanek Etelka esztergomi polgármester és Komolay Szabolcs Debrecen alpolgármestere ünnepi beszédét követően Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta a Debreceni Virágkarnevál Szent koronát ábrázoló virágkocsit és a “Napba öltözött asszonyt”.
A virágkarnevál küldöttsége Debrecen Város tortájával köszöntötte az érseket.
A SZENT KORONA – a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija
A Szent Korona a magyarok legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság jelképe. Szent István király intelmeinek bizonysága szerint a Szent Korona jelenti az országot, a királyságot, a királyt, a hitet, az egyházat, az uralkodói tulajdonságokat és az erényeket. Fiának, Imre hercegnek azt írja, hogy ?az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját?. A kompozíció a koronázási jelvényekkel ? az országalmával és a jogarral ? teljes. A 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyománnyá vált, hogy magyarországi és határon túli városok fogadják ezt a virágkocsit: a Szent Korona tiszteletét tette Budapest, Balatonfüred, Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd, Kecskemét, Székesfehérvár, Gyula, Tiszafüred városában, 2017-ben a Hortobágyi Lovasnapokon. A kompozíció rendszeres vendég Esztergomban, ahol Nagyboldogasszony napján Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek áldja meg.
Tervező és szobrász: Nádasdi Róbert, Virágdizájn: Simon Ágnes, Statikus: Domokos Zoltán, Kivitelező: Gulyás Tamás
A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY – Esztergom és Debrecen közös virágkocsija
Esztergom és Debrecen közös virágkocsija a Biblia 66. könyvének, a Jelenések könyvének nagy látomását önti formába. János apostol a hét levél, a hét pecsét és a hét trombitaszó látomása után a Napba öltözött asszony jelét látja az égen. A fényes mandorlában megjelenő asszony lábai alatt a Hold, fejében pedig 12 csillagból álló korona. A másik égi jel a nagy veres sárkányt mutatja, a régi kígyót, akinek hét feje és tíz szarva van, fejében pedig hét korona. Ő az, akit a mennyégből való kivettetése óta a csillagok-angyalok harmadrésze követ. A sárkány az asszony nemrég született fiát készül elpusztítani. A harcnak azt a pillanatát rögzíti a kompozíció, mikor a sárkánnyal való küzdelem mellett az anyai szív is küzd. Menekülés a gyermek számára csak egy irányba kínálkozik, fölfelé. Az anyai óvó ölelés helyett az elengedés, pontosabban a felengedés a győzelem záloga. A görcsös szorítás helyett a hit, a nem látható dolgokban való bizonyosság hozza meg a megoldást. A Fiúnak nem árthatott a sárkány, így a gonosz a szájából kibocsátott folyóvízzel immár az asszonyra támad. A látomás folytatásában az asszonynak adatott sasszárny és a föld megnyílása az, mely megakadályozza a sárkány győzelmét. A teljes Jelenések könyvére vonatkozik a könyv felütése: Boldog, aki olvassa, hallgatja, megtartja?
Tervező és szobrász: Pikó Sándor, Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné, Statikus: Kiss Péter
