A húsvét az egyházi ünnepek közül a legrégibb és legjelentősebb keresztény ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi.
A vallási szertartásokon túl, számos népszokás és hagyomány kapcsolódik húsvét ünnepéhez, a legelterjedtebb a locsolkodás és a piros (hímes) tojások ajándékozása, a húsvéti ételek, a sonka, a különféleképpen elkésztett bárány fogyasztása.
A továbbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogyan telik idén a húsvét Debrecen és Nagyvárad térségében.
Magyarországon egyre népszerűbb a húsvéti családi kiruccanás. Ebben az időszakban a szálláshelyek óriási forgalmat bonyolítanak, átlagosan 3-4 fős családok szállnak meg és 60-70 ezer forint szállásdíjat fizetnek. Az üdülőtelepek, szállodák sztárfellépőkkel, gyermekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal és hagyományos gasztronómiai kínálattal csalogatják a vendégeket. A családi kikapcsolódások legvonzóbb belföldi célpontja Eger, Hajdúszoboszló, Gyula, Budapest, Miskolctapolca, Zalakaros, Szeged, Siófok.
Sokan utaznak külföldre, és úti célként egyre többen választják Erdélyt. Zakopane után Torockó a legnépszerűbb utazási desztináció, de Szováta, Parajd, Gyergyószentmiklós is a top tízbe tartozik.
A határon túli bihari régióban a lakosság nagyobbik része ortodox vallású, az idén ők egy héttel később ünneplik a húsvétot, de Nagyváradon a Húsvéti Vásár már napok óta megnyitotta kapuit, így a város mintegy 23 százalékos magyar lakossága már most érzékeli az ünnepi hangulatot. (A vásárt már bemutattuk, ITT olvasható.) A magyar lakosság ünnepi szokásai nagyon hasonlóak: a vallási szertartások mellett a családi programoké a főszerep.
Az utóbbi években, a nagyváradi régióban is kezd elterjedni a húsvéti utazás: a legnépszerűbb a közeli termálvizes Félix-fürdő, vagy a hegyvidéki Biharfüred. De sokan töltik a hosszúhétvégét Hajdúszoboszlón vagy Gyulán is. De a hétfői locsolkodás szinte elmaradhatatlan, amely jó alkalom arra, hogy a család férfi tagjai, beleértve a fiatal fiúkat is, körbelátogassák a rokonságot, barátokat, ahol a locsoló versekért cserébe piros tojást kapnak és, finom falatokkal, főtt sonkával tojással, süteményekkel kínálják meg őket a vendégeket otthon váró nők, leányok.
Népszerű a locsolkodás Debrecenben is. Tavaly húsvétkor tízből nyolc kisfiú volt locsolkodni, akik cserébe legtöbbször édességet, hímes tojást és pénzt kaptak a lányoktól. A hölgyek a szép mondókát leggyakrabban hímes tojással és finomságokkal köszönik meg.
És ha már a vendégváró falatoknál tartunk, az idén Magyarországon több mint 6700 tonnányi sonka és egyéb főtt-füstölt hús fogy a húsvéti ünnepi időszakban, amelyek értéke meghaladja a 10 milliárd forintot. A családok átlagosan 2,4 kilogramm hústerméket fogyasztanak a húsvéti ünnepek idején. A GfK adatai szerint a legnagyobb mennyiség, több mint 1600 tonna a parasztsonkából fogy.
Bár egyre több hagyományos magyar füstölt hústermék kapható a nagyváradi boltokban is, a füstölt sonka mellett itt a bárányhúsé a főszerep. Minden család igyekszik beszerezni egy egész vagy legalább egy fél bárányt. Gyakori hogy a cégek, intézmények úgynevezett ?báránypénzt? fizetnek alkalmazottaiknak. A húsvétot megelőző időszakban a nagyváradi piacokon bárányvásár-helyeket rendeznek be, ahol a vásárló, miután kiválasztotta az élő bárányt, levágva, megnyúzva viheti haza, hogy elkészítse belőle a hagyományos báránylevest, töltött bárányt és báránysültet.
A húsvétkor fogyasztott italok között továbbra is népszerű a házi kisüsti pálinka, a házi bor, akkor is, ha az nem saját készítésű. A vegyes lakosságú településeken hagyomány, az egymás ünnepeinek tisztelete, köszöntése, úgyhogy a határon túli magyarokat egy hét múlva, meglegyinti majd az ortodox-húsvét hangulata is. Debrecenben természetes, hogy a polgármester köszönti a város polgárait, de a többségében ortodox lakosú Nagyváradon gesztusként értékelhető, hogy a polgármester magyarul is köszönti a katolikus húsvétot ünneplő polgárokat.
Befejezésül békés, boldog húsvétot kívánunk olvasóinknak szellemi elődünk, az egykori Debreczen-Nagyváradi Értesítő egyik lapszámában megjelent kis húsvéti tárca-részlettel ? az eredeti helyesírást megtartva:
?Milyen boldog idő volt az, mikor még magam is locsolódtam.
Tűzzel, szenvedéllyel.
Legalább az a debreczeni szép asszony tanuságott tehet róla, kit még lány korában ugy meglocsoltam, hogy még ma is a homlokán a helye. Az ördög vigye el az üveg hutát, hol oly sima üveget gyártanak, hogy kicsuszik az ember kezéből s a ?kicsike? homlokához repül.
Igen természetes, hogy erre a jeles husvéti braovourra nem következett sem húsvéti tojás, sem szentelt sonka, sem papramorgó, hanem a ?mama? fizetett ki.
(Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1882. április 9.)
