Több nagyváradi résztvevője is volt a hatodik alkalommal, Kolozsváron megszervezett román?magyar konferenciának. Neves elméleti szakemberek, civilszervezetek vezetői és politikusok részvételével a Hogyan tovább a román?magyar kapcsolatokban? elnevezésű tanácskozáson áttekintették a román?magyar kapcsolatok aktuális kérdéseit, közös nyilatkozatot fogadtak el, valamint felhívást intéztek Románia Parlamentjéhez, hogy január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság napjává.
A konferencia vitáját, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő köszöntő beszéde nyitotta meg, amelyben Úgy vélte, ?jelenkori, párbeszédben igencsak szegényes viszonyaink, továbbá a románok ?Nagy Egyesülésének? ellenséges hangvételű centenáriumi diskurzusa közepette, különösképpen nagyra értékelhető a román?magyar párbeszédnek az a konferenciasorozata?. Majd azt hangsúlyozta, olyan nyilatkozatot sikerült megszerkeszteni, amely több mint egyszeri állásfoglalás, inkább egy egy konszenzuson alapuló, tartalmas dokumentum. Köszönetet mondott a román elvbarátoknak, ?köztük is Gabriel Andreescu professzor úrnak, akik a minket körülvevő általános visszautasítással szemben példamutató nyitottságot tanúsítanak irántunk, és empátiával teljes közösséget vállalnak velünk.? Majd arra figyelmeztetett, hogy a hely, ahol ma összegyűltek, a Vallásszabadság Háza, arra emlékeztet, hogy 450 évvel ezelőtt, világon első ízben Tordán hirdették meg a vallásszabadságot. ?Azóta számít Transzilvánia a vallási türelem földjének. Temesvár szelleme méltán tekinthető rokonnak az erdélyi toleranciával. A hely szelleme és a Románia történelmi örökségét gazdagító erdélyi szellemi örökségünk kötelez bennünket! És jelenlegi tanácskozásunk összefüggésében ugyanide vág a Temesvári kiáltvány 4. pontja, mely ??a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében?? utasította vissza 1990 márciusában a nacionalizmust, és szállt síkra mindazon nemzeti közösségek ? köztük a románok és a magyarok ? békés együttélése mellett, amelyeknek fiai egyként életüket áldozták a szabadságért.? Majd megállapította: ?az elmúlt 29 esztendőben nemhogy kisebbségi magyar ügyeink megnyugtató rendezéséig, de még ezek puszta felvetéséig és megbeszéléséig sem sikerült érdemben eljutnunk. Ennek láttán minimális kívánságunk és követelésünk, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk. Ennek reményében folytatjuk párbeszédre irányuló állhatatos erőfeszítéseinket, bízva benne, hogy mostani tanácskozásunk nem pótcselekvés, hanem további előrelépést jelent magyarságunk ügyének és helyzetének, illetve a román?magyar kapcsolatoknak a rendezése irányába? ? zárta köszöntőjét Tőkés László.
Hasonló szellemben szólalt fel Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, kiemelve, hogy , ?Csak így, a párbeszéd útján találhatunk megoldást közös problémáinkra? .
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, pedig azt hangsúlyozta, hogy ?az indulatok gyűrűjében nincs esély a problémák megoldására. Folyamatosan hangsúlyoznunk kell: egymásra vagyunk utalva gazdasági téren, kultúráink pedig kölcsönösen gazdagítják egymást?.
A résztvevők még a konferencia elején elfogadták a közös, román?magyar centenáriumi nyilatkozatot, amelyhez aláírásukkal csatlakozott a megjelent előadók többsége, valamint további neves, közéleti személyiségek is, név szerint: dr. Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, politológus, Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő, dr. Lucian Nastasă-Kovacs, a művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Marius Tabacu, a Filarmonica Transilvania igazgatója, dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, dr. Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora, dr. Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár, Sabin Gherman, újságíró, televíziós szerkesztő, dr. Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ramona Bălu?escu, író, újságíró, Péntek János, nyelvész, egyetemi tanár,Liviu Antonesei, egyetemi tanár, Florin Mihalcea, újságíró, a Temesvár Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke, Mircea Toma, újságíró, emberjogi aktivista, dr. Molnár Gusztáv, filozófus, politológus, dr. Ovidiu Pecican, író, történész, dr. Szilágyi Ferenc, egyetemi tanár, Cristian Pîrvulescu, politológus, egyetemi tanár és Kincses Előd ügyvéd.
A nyilatkozat kapcsán Sándor Krisztina úgy vélte, ?A mostani dokumentum az 1989-ben Budapesten elfogadott, hasonló nyilatkozat szellemiségét idézi, s elejét veheti az év végére várható nacionalista hangulatkeltésnek. További személyek csatlakozását várjuk aláíróként? ? jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke. A nyilatkozat szövege itt olvasható.
A konferencia első részben a román?magyar kapcsolatok tükrében látható múltról és jelenről szóló kerekasztal-beszélgetés zajlott, amelyen Ramona Băluţescu, író, közíró, dr. Gabriel Andreescu, emberi jogi szakértő, politológus, dr. Bodó Barna, politológus, egyetemi tanár, dr. Molnár Gusztáv, filozófus, politológus, Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke vett részt, de számos érdekes hozzászólás is elhangzott.
A második részében, dr. Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár moderálásával, felszólalt dr. Lucian Năstasă-Kovács, művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, dr. Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, dr. Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Eckstein-Kovács Péter, jogász és Kolumbán Gábor, a Civitas Alapitvány elnöke.
A konferencia utolsó felszólalójaként Kolumbán Gábor, a Civitas Egyesület elnöke elmondta: a román állam retrográd magatartása a román nemzetet a civilizációs veszély peremére sodorja, a román?magyar párbeszéd pedig segítséget nyújthat ennek orvoslásához. ?A román?magyar viszony egyik nagy problémája, hogy mindkét közösség a nemzetállamok paradigmájában határozza meg magát. Mindezt pedig csak tovább súlyosbítja a tény, hogy a román állam gátolja a magyar közösség fejlődését, sőt, a magyarság román nyelvtanulását is megnehezíti. Sajátos módszerekre és metodológiákra van szükség e területen is? .
A soron következő román?magyar konferenciát 2019-ben Temesváron szervezik meg.
A konferencián elhangzottakról itt olvasható részletes beszámoló.
