A köztársasági elnök a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában a klímaváltozás katonai összefüggéseiről tartott előadást magyar és cseh diákoknak. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében fokozódó migrációs nyomás és a szélsőséges időjárás következményeinek elhárítása egyre nagyobb terhet és felelősséget jelent a hadsereg számára.
A Klímaforradalom ? kihívások és megoldások címmel tartott előadásában a köztársasági elnök figyelmeztetett, hogy a jövőben a migráció jelenlegi mértéke nagyságrendekkel nőni fog, várható, hogy a klímaváltozás miatt 4-500 millió ember kell útra Afrikából Európa felé. Ez a jelenség egyre professzionálisabb határvédelmet igényel a hadsereg részéről.
Az utóbbi években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek: a világ különböző pontjain pusztító árvizek, az erdőtüzek, a folyamatos hőhullámok egyre gyakrabban okozhatnak természeti katasztrófát, amelyek elhárításában a katonáknak szintén szerepet kell vállalniuk.
Az emberiséget fenyegető klímaváltozás okai között első helyen a népességnövekedést említette, száz év alatt a Föld népessége, 2 milliárdról 7,7 milliárdra nőtt, 2050-re pedig eléri a 10 milliárdot. Ezen belül is a városi népesség rohamos növekedése miatt megsokszorozódott a fogyasztás, az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás, a szén-dioxid-szint drámai emelkedése.
A népességnövekedésnél kétszeresen nőtt meg a vízfelhasználás, miközben az édesvizek mennyisége nem változott. A vízhiány 2050-re 40 százalékos lesz ahhoz képest, amennyire szükség lenne, ?ebből súlyos konfliktusok származhatnak?.
Áder János szerint a klímaváltozás következményeként gyakoribbá válnak az áradások és az aszályok, felgyorsul a víz körforgása, romlik az élelmiszer-termelés biztonsága, felgyorsul a tengerek savasodása; a jégtakaró olvadásával emelkedik a tengerszint, ezek a jelenségek pedig társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek. Példaként a szíriai háborút említette, amit 3 éves aszály előzött meg, és tömeges migrációt indított el. A klímaváltozás veszélyezteti a stabilitást, növekednek a természeti katasztrófák okozta károk, az egészségügyi kockázatok: légszennyezés, vízszennyezés, termőtalaj pusztulása.
A köztársasági elnök a megoldásokat is számba vette, szerinte az eddig hulladékként kezelt anyagokat újrahasznosítható erőforrásként kell tekinteni, több magyar találmányt is megemlített, amelyek a gyorsabb átállást segíthetik. A megújuló energia térnyerését a fosszilissel szemben szintén biztató lehetőségként említette.
