Délelőtt tíz órakor, a szakadó esőben még elképzelhetetlennek látszik, hogy itt néhány perc múlva családi fesztivál kezdődik. A nagyerdei tölgyek és hársfák lombjai alatt felállított színpad előtti padokról a szervezőknek nem is törölni, inkább seperni kell a vizet, és szomorkásan nevetni azon, hogy az érkező vendégeknek jégkása meglepetéssel készültek.
De aztán az Alföld Gyermekszínpad ifjú művészeinek jókedve, és a rátóti csikótojásról szóló meséje szembeszáll a rossz idővel, a padok megtelnek nézőkkel, és felharsan a nevetés. Gábor-Tóth Ildikó, a Főnix Rendezvényszervező kulturális menedzsere megkönnyebbülten és boldog örömmel konstatálja a sikert, ő az, aki arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy megörökítse a nap minden pillanatát.
A közös fényképezésre toborzó dobpergésre már vidám sokaság érkezik mindenfelől, és mire a Székelyek parkjában elkészül a fotó, a felhős ég megadja magát, és kiragyog a nap.
A vidám, nagy családi fotó után a debreceni Valcer Táncstúdió mazsoretteseinek felvonulása kíséri vissza a színpad elé a vendégsereget, ahol elhangzanak a köszöntő beszédek is.
Pataki János, a fesztivált szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke arról beszél, reméli, hogy a debreceni fesztiválon is barátságok szövődnek a határ két oldalán élő magyarok között, és az anyaországbeliek kicsit jobban és másként is megismerik a határon túli magyar kultúrát, és azt, milyen más ott vigyázni a magyarságra, mint az anyaországban.
Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere szerint a fesztivál fontos üzenete, felhívni a figyelmet a család fontosságára, valamint az összetartozás, a történelem során különböző országokba sodródott magyarok ezer éves kapcsolatának megerősítése.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke elmondja, hogy a magyar kormány 2018-at a családok évének, azon túlmenően a külhoni magyar családok évének nyilvánította. Beszél a Köldökzsinór-programról, amelynek keretében a határon túli kisgyerekes családok ugyanolyan támogatást kapnak, mint az anyaországiak. Eddig ötezren igényelték ezt a támogatást, az igénylők fele erdélyi volt. “Magyarország számára minden magyar gyermek kincs, és minden magyar gyermek megszületését támogatjuk”. ? zárja köszöntő beszédét.
Végül Soós Zoltán, a Marosvásárhelyi Természettudományi Múzeum igazgatója lép a mikrofon elé. Egyenes és szókimondó. “Ma még sajnos van Magyarországon olyan politikai vezető, aki úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság támogatása hátrányosan érinti Magyarországot. Én nagyon fontosnak tartom, hogy a magyarországi kormány felvállalja nem csak a magyarországi, de a határon túli családok támogatását is. Ennek több okát tudnám mondani. Ma több mint fél millió erdélyi él Magyarországon. Ha nem lenne jelentős magyar közösség a határokon túl, akkor ki töltené fel a magyarság sorait? Persze nem a Magyarországra település a cél. De egy ország akkor erős, ha a hátországa erős. Magyarország akkor erős, ha van egy erős erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyar közösség mögötte. A magyar migráció pedig elkerülhetetlen. A magyar migrációról beszélek, hiszen barátságok, szerelmek, házasságok kötődnek, és nem csak mi jövünk, Magyarországról is sokan jönnek Erdélybe családot alapítani. Pozitív jeleit látni annak, hogy Magyarország ismét vonzó lett, nem csak a Kárpátokon túli román közösség, hanem a magyarországi magyarok számára is. Egyre többen jönnek Erdélybe, egyre többen vállalnak ott munkát, egyre többen alapítanak ott családot. És ennek is nagyon örvendünk. ” ? mondja Soós Zoltán, aki egyúttal Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének üdvözletét is tolmácsolja a résztvevők felé. Majd a a családról beszél. “A család nem csak a legfontosabb, hanem a intézménye. Ádámtól és Évától, az első emberpártól kezdve családban élünk. Ma a család intézményét is kikezdték, próbálják relativizálni, de akárhogy vesszük, a család most is, a jövőben is csak akkor fog működni, ha egy férfiből és egy nőből áll, és azok gyereket vállalnak. És így fog a nemzet is haladni, gyarapodni, újjá születni. Én magam, ötgyerekes családapaként tudom ezt mondani, és állítom, hogy egyik legszebb dolog a földi életben a család és a gyermekáldás. Ezen keresztül tudjuk megtapasztalni, hogy mi a mi küldetésünk ezen a földön.” Ezután a marosvásárhelyi plébános, Szénégető István üzenetét tolmácsolja, aki áldását és a legjobbakat kívánja a rendezvénynek. “Reméljük, hogy egyszer Erdélyben is megtarthatjuk a Kárpát-medencei családok fesztiválját. Ahová majd eljönnek Önök is, minél többen, hogy megismerjék ezeket a tájakat, ezt a csodálatos kultúrát, amelyet erdélyi magyar kultúraként ismerünk, és ami szerves része az egyetemes magyar kultúrának. ” ? mondja Soós Zoltán, jó szórakozást kívánva végül minden résztvevőnek.
Ezzel kezdetét veszi az Erdélyi magyar családok fesztiválja, melyre ? mint azt Radnainé Filep Ildikótól, a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete képviselőjétől megtudjuk, több mint négyszázan érkeztek a Partiumból és Erdélyből. De több magyarországi település képviselői is eljöttek a Nagyerdőbe, hogy egymással ismerkedjenek, és hogy közösen részt vegyenek az estig tartó színes programokon.
A színpadon késő délutánig egymást követik a fellépők, működik a családgondozó sátor, és várja az érdeklődőket az erdélyi család- és civil szervezetek bemutatkozó sátra is. Válogatunk a könyves sátor kínálatából, és élvezzük az interaktív mesejátékban, a rendőrségi bemutatón, a különböző játékokban részt vevők színes kavalkádját.
A népviseletbe öltözött székely lányok a tóhoz fényképet készíteni érkező friss házasokat is megihleti, a lányok örömmel tesznek eleget a felkérésnek, és egy fotó erejéig odaállnak az ifjú ara és férj mellé. Nyoma sincs már a reggeli félszegségüknek, amikor a fotóriporternek kellett mosolygásra bíztatni őket.
A kézműves sátrakban mézeskalács-díszítés, hímzés, körmönfonás, gyöngyözés, gyertyaöntés, fafaragás várja az egyre csak érkező debreceni családokat. És ez az egész nagy család délutánra teljesen belakja a Békás-tó egész környékét, színes, vidám otthonná varázsolva a Nagyerdőt.
Akik összefogtak, hogy mindenki otthon érezze magát
2018 a Családok Éve. A kezdeményezés belföldi programjaiba a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége javaslatára kerültek be a külhoni magyar családszervezetek bemutatkozó fesztiváljai. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a Magyarországon itthon vagyunk ? Családok Fesztiválja eseménysorozatnak az év során négy város a házigazdája: Csongrád a vajdaságiak, Nyíregyháza a kárpátaljaiak vendéglátója volt. Mosonmagyaróvár a felvidéki családokat látja vendégül ősszel, Debrecen pedig az elmúlt hétvégén az erdélyi családok bemutatkozásának helyszíne volt.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete társszervezőként csatlakozott a rendezvényhez, míg a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. a fesztivál lebonyolításában vállalt szerepet.
