November 14-én délelőtt sajtótájékoztató helyszíne volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi elnöki hivatala, ahol az EMNT október 26-i Országos Küldöttgyűlésén újraválasztott Tőkés László elnök és Sándor Krisztina ügyvezető elnök számolt be röviden a küldöttgyűlés döntéseiről, a magyar és román média képviselőinek.
Az ügyvezető elnök beszámolt arról, hogy minden fontos romániai politikai közszereplőhöz, de elsősorban a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőkhöz eljuttatták a küldöttgyűlésen elfogadott előterjesztést, amely az 1989. évi temesvári népfelkelés törvényhozási határozatban történő méltatására kéri és szólítja fel az erre jogosultakat, tekintettel a rendszerváltó eseménysor közelgő 30. évfordulójára.
A továbbiakban az EMNT eddigi és ez utáni prioritásairól beszélt, kitérve az erdélyi irodahálózat működésére, szolgáltatásaira, eredményeire, a szervezet által lebonyolított és tervezett akciókra, rendezvényekre, különös tekintettel a fentebb említett jeles évfordulóra és az a köré elképzelt, szervezés alatt álló változatos jubileumi eseményekre. Külön kiemelte az újabb román?magyar értelmiségi konferenciát, amelyet egy öt évvel ezelőtt megkezdett sorozat részeként ezúttal Temesváron rendeznek meg november 29-én, a két meghatározó erdélyi nemzeti közösség együttélésének és együttműködésének lehetőségeit és módjait kutatva a közös kulturális térben.
Végül tájékoztatta az újságírókat az idén tavasszal elindított, a kereskedelmi és szolgáltatói szférát érintő kétnyelvűsítési kampány állásáról és etapjairól, hiszen európai elvárás és iránymutatás készteti nemcsak a hatóságot, hanem az üzleti szférát is arra, hogy a polgárt, a fogyasztót az anyanyelvén szólítsa meg, mert az igényli is ezt.
Tőkés László a romániai államfő-választás kampányát és első fordulóbeli eredményét értékelve elmondta: egyetértett az Erdélyi Magyar Néppárttal abban, hogy az elnökválasztáson a magyar jelöltre leadott szavazatok száma és aránya távolról sem tükrözi az erdélyi magyar közösség valódi erejét. Különösen aggasztónak tartotta, hogy a romániai magyarság kétharmadát immár nem lehet az urnákhoz citálni, ezért az árnyékpolitizálás helyett újfajta magyar egységre, a magyar sorskérdések és sérelmek bel- és külhoni felvállalására és képviseletére, a közösen kidolgozott megoldások szorgalmazására, a közösségi önrendelkezés kikövetelésére és kiteljesítésére volna szükség. A román államfő-választást másodlagos kérdésnek ítélte, szerinte a jövő évi önkormányzati és törvényhozási választásokra kellene koncentrálni, a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatására és a folyamatosan elmaradó erdélyi magyar egyeztetés és összefogás megvalósítására. Újságírói kérdésre Tőkés László végül rámutatott, hogy a választásokon való részvétel alkotmányos jog, ezzel a magyarok is éppúgy élhetnek, mint Románia más állampolgárai, de ami az elnökválasztás második fordulóját illeti, ő maga jó szívvel egyik jelöltet sem tudja támogatni.
