A Denagy.hu kérdéseire Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere válaszolt. Az interjúban szó esik Debrecen sikereiről, a BMW debreceni letelepedésének okairól, a város regionális szerepvállalásáról, a Nagyváraddal és a szomszédos Bihar megyével létrejött gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködésről, de a magyar-magyar kapcsolatok ideális állapotáról is.
Denagy.hu: Számos pozitív hír érkezik mostanában Debrecenből. A legfontosabb a BMW debreceni letelepedése, ami nagy visszhangot váltott ki Nagyváradon is. Tudjuk, hogy több más helyszín is szóba jött, miért esett a BMW választása Debrecenre?
– Úgy ítélem meg, hogy Kelet-Magyarország, illetve a Debrecen körüli régió számára egy elképesztően nagy lehetőség nyílik meg azáltal, hogy Debrecen a magyar és a régió járműiparának központja lehet. Az elmúlt években tudatosan építettük azt a befektetési stratégiát, amelynek a megkoronázása volt a BMW megérkezése. Az elmúlt három esztendőben az a szervezeti háttér, amivel mi a befektetőket szolgáljuk ki, az a befektetésösztönzési politika, amelyet 2016-ban fogadott el a debreceni önkormányzat, az a tudatos nemzetközi brand-építés, amely Debrecent jellemzi, jellemezte az elmúlt időszakban, mind-mind fontos építőkockái voltak a BMW-sikernek. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a BMW egy erős gazdasággal rendelkező városba érkezik, ahol a többi vállalat is rendkívül fontos. A város gazdaságáról azt szoktuk mondani, hogy nagyon erős fundamentummal rendelkezik, hiszen itt az élelmiszer-, a gyógyszer-, a műanyag-, az elektronikai ipar, és most már egyre inkább a járműipar is jelentős.
Denagy.hu: Elmondható, hogy Debrecen erős regionális központtá lesz?
– Igen, kimondhatjuk, hogy Debrecen a következő években a régiónak erőközpontjává válik. De azt is elmondtuk korábban ? a BMW-történet akkor még nem volt ismert ?, hogy Debrecen nem arra törekszik, hogy egy pontjaként a régiónak kiemelkedő gazdasági teljesítményt legyen képes elérni, hanem arra, hogy térségben gondolkodva, térségi összefogással, térségben lévő városokkal együtt tudja az egész régiót felhúzni, felemelni. Az Észak-alföldi régió Európa 263 régiója közül a 231. volt versenyképességi szempontból. Azt kell mondjam, ez gyenge teljesítmény. Az elmúlt években a magyar kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a ezt a folyamatot megállítsa, és megfordítsa. 2015 és 2018 között, több mint 500 milliárd forint befektetés érkezett Debrecenbe. Nyilván ezt a magyar kormány támogatásával tettük. Tehát egyfelől kiemelt lehetőséget és jelentőséget kapott Debrecen a magyar kormánytól a gazdaság fejlesztése területén, de más területeken is, például a közlekedésfejlesztésben. Zajlik az M35-ös autópálya továbbépítése Nagyvárad irányában; elkészült Debrecen déli elkerülő útszakasza, ezzel a Déli gazdasági övezet és a repülőtér is gyorsforgalmi összeköttetést kapott; nemrég jelentettük be a 471-es főút Hajdúsámson és Debrecen közötti szakaszának bővítését. Útfelújítások zajlanak mindenfelé, és a következő időszakban is nagyon jelentős közlekedésfejlesztésekre lehet számítani. Tehát így kerek a kép, és ebbe a közegbe, ebbe a fejlesztési hullámba érkezik meg a BMW, és érkeztek meg azok a vállalatok, amelyek az elmúlt években Debrecent választották befektetési helyszínként.
Azt lehet mondani, hogy egy komplex fejlesztéspolitikának köszönhetően vált versenyképessé, és egyre versenyképesebbé Debrecen.
Denagy.hu: Ezeket a beruházásokat egészíti ki az Új Főnix Terv 200 milliárdos fejlesztési alapja?
Az Új Főnix Terv kétszáz milliárdos fejlesztési programja katalizátora volt azoknak a gazdaságfejlesztési folyamatoknak, amelyekről a BMW, a Continental, a Krones, a Thyssenkrupp vagy a meglévő vállalatok: az FAG, a National Instruments, az Alföldi Tej mint élelmiszeripari vállalat, a Richter, a Teva fejlesztései kapcsán beszéltünk. A Új Főnix Terv egy hat fejezetből álló komplex gazdaság- és városfejlesztési program, amely minden területre koncentrál: a gazdaság területére, a közlekedésre, az oktatásra, kultúrára, városfejlesztési és szociális fejlesztésekre.
Denagy.hu: Visszatérve a BMW-beruházásra, tudjuk, hogy egymilliárd euró értékű, hogy ezer munkahelyet teremt, de milyen egyéb hatása van a térség életére?
– Egymilliárd eurós beruházással indítja el debreceni fejlesztését a BMW, ezer új munkahelyet létrehozva; évi 150 ezer jármű gyártására alkalmas vállalatot akarnak létrehozni. Ez azt jelenti, hogy egy nagyon magas technológiai színvonalú üzem jön létre. Hiszen az évi 150 ezer jármű gyártása egy kimagaslóan magas szám az autóiparban, amely csak nagyon komoly technológiai színvonallal, gépesítettséggel tud megvalósulni. De azt szokták mondani, hogy ha egy autóipari centrum létrejön, ha egy nagy autógyár valahol létrehoz egy termelő kapacitást, akkor az ott alkalmazott munkavállalói létszámnak kétszerese-háromszorosa jelenik még meg annak a városnak a gazdaságában. A szolgáltató szektorban, a szálloda iparban és sok más területen. Tehát egy autógyár letelepedésének elképesztően magas a multiplikátor hatása. Érezzük is Debrecenben, már a bejelentések után annak a hullámát, hogy egészen más megvilágításba került Debrecen számos üzleti lehetőség kapcsán. Például a közeljövőben számos szállodafejlesztés jön létre, ingatlanfejlesztések is új lendületet kapnak. Egészen biztos, hogy ez a sikertörténet, amely Debrecent jellemzi az elmúlt években, a következő évtizedekre fogja hatását érdemben kifejteni. Hiszen most még csak bejelentettük az új munkahelyeket, a Krones, a Continental gyára is csak most épül, a Thyssenkrupp gyárában most kezdődik a próbaüzem. Ezek az új fejlesztések még csak most kezdenek beépülni a debreceni gazdaságba. Valódi sikert azonban csak akkor tudunk elérni, ha meg tudjuk találni a helyi gazdasággal, a már itt lévő kis- és közepes vállalkozásokkal a kapcsolódási pontokat. Debrecenben vagy a régióban működő kis- és középvállalatok be tudnak kapcsolódni abba a termelési láncba, amelyet a nagyok, a nagy beruházók képviselnek. Itt a gyógyszeripartól a járműiparig mindenben lehet gondolkodni, és a város siker sztorijának egyik legfontosabb eleme, hogy időben észleltük azt, hogy az ilyen kategóriájú befektetők kiemelt szolgáltatást kell kapjanak. Ehhez olyan szervezeti hátteret kellett létrehozni, amely érti az ő gondolkodásukat, lereagálja az igényeiket, és már a döntés után is az implementációval, a gyár megvalósításában is komoly segítséget tud nyújtani. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságunk az, amelyik ezt a feladatot látja el már évek óta, nagyon nagy sikerrel.
Az EDC-nek legfontosabb feladatai közé tartozik a következő években a debreceni és a régióban lévő kis- és középvállalatok felkészítése, képzése annak érdekében, hogy a kör bezáruljon, és a nagyok mellett a kisebb cégek is be tudjanak kapcsolódni a gazdasági folyamatokba.
Denagy.hu: Mennyire kamatoztathatóak ezek a lehetőségek Bihar megye határon túli területein?
– Egész biztosan kamatoztathatóak. Debrecen számára a határon túli magyar kapcsolatrendszer nagyon fontos.
Debrecen és Nagyvárad között viszonylag intenzív testvérvárosi kapcsolat van: a napokban is kint jártam, az alpolgármester úr pedig kulturális kapcsolattartás témában vett részt egy sajtótájékoztatón Nagyváradon. Hogy ha van igény a határ túloldaláról Debrecennel gazdasági kapcsolatba lépni, akkor természetesen ebben tudunk segíteni.
Az EDC ebben is fontos szerepet tud vállalni. Első körben a szűkebb régiónkban kezdtük el feltérképezni ezeket a kapcsolódási pontokat, de térségben gondolkodva, a közeljövőben Nyíregyházával is elindul közös gondolkodás arról, hogy hogyan lehet ott is támogatni ezeket a gazdasági lehetőségeket. Hajdú-Bihar megye településeivel szintén szeretnénk egy úgynevezett gazdasági agglomerációs tanácsot létrehozni, amelyben fontos szerepe lenne ezeknek a településeknek, településvezetőknek és a helyi vállalkozásoknak.
Ha van igény a határ túloldalán a Debrecennel való együttműködésre, akkor nyitottak vagyunk erre. Szeretnénk az oktatási kapcsolatokat erősíteni. Például a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem közös képzési lehetőségeivel arra törekszünk, hogy a magyar anyanyelvű fiatalok számára legyen lehetőség magyar nyelven a lehető legmagasabb szintű akár műszaki szaktudást elsajátítani. Ebben van egy közös gondolkodás Pálfi József rektor úrral, illetve a Debreceni Egyetem vezetőségével mindamellett, hogy a Debreceni Egyetemnek a Nagyváradi Egyetemmel is megvan a megfelelő kapcsolatrendszere, amely műszaki képzésben erős potenciállal rendelkezik. Várhatóan a közeljövőben egyébként a Debreceni Egyetemen egy nagyon erős műszaki egyetemi fejlesztés indul el, ami azt vetíti elő, hogy szükséges a régió oktatási centrumai között az összehangolt gondolkodás.
Denagy.hu: A kultúra összeköt – az utóbbi időkben többször elhangzott ez a gondolat, és ezen a téren valóban nagyon jó az együttműködés. Nem olyan régen több debreceni kulturális intézmény együttműködési megállapodást írt alá nagyváradi, illetve Bihar megyei intézményekkel. Hogyan gondolják tovább fejleszteni ezeket a kapcsolatokat?
– A politikának egyfajta katalizátor szerepre kell törekednie ezen a területen. Mi azt vállaltuk, hogy Bihar megye, illetve Nagyvárad vezetésével is együttműködve, legyen meg a lehetőség a kapcsolatfelvételre, de a kulturális tartalomszolgáltatást az intézményeknek kell végiggondolniuk. Mi támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket, például augusztus 21-én, Nagyváradon találkoztam a Körösvidéki Múzeum igazgatójával, és mindketten kifejeztük azon szándékunkat, hogy folytatni kell a Körösvidéki Múzeum és Déri Múzeum közötti 2016-ban elindított együttműködést, amely rengeteg értéket hordoz magában.
Ugyanezen a nagyváradi látogatáson ott voltam a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjén is, és azt tapasztaltam, hogy a jó együttműködésnek köszönhetően Nagyvárad polgármestere, a helyi magyarsággal összefogva, segítette, támogatta a magyarok számára kiemelkedően fontos ünnep méltó megünneplését, megélését Nagyváradon. Ez egy nagyon nemes gesztus volt részéről, egy olyan érzékeny időszakban, amelyet Románia és Erdély egyesülésének századik évfordulója határoz meg. Nagyon jó üzenete van ennek, és ezért elismerésemet fejezem ki Ilie Bolojan polgármester úrnak, és Florin Birta alpolgármester úrnak is, akivel együtt vettem részt az ünnepi hangversenyen.
Azt hiszem, ezek a gesztusok, ezek a kapcsolódási pontok erősítik a két város kapcsolatát kulturális értelemben. Itt élünk egymástól hatvan kilométerre, mind a két nemzetnek megvannak a maga történelmi büszkeségei, tradíciói, sérelmei, és mindenkinek meg kell élnie saját nemzetének a történelmét.
Denagy.hu: A kulturális kapcsolatok a turizmus területén is elindították az együttműködést. Jönnek a látogatók Nagyváradról Debrecenbe megnézni a Modemben most látható Impressziók kiállítást, cserébe a debreceniek egynapos kiránduláson megismerkedhetnek Nagyvárad szecessziós építészeti örökségével, emblematikus kultúrtörténeti helyszíneivel. Azt gondolom, elindult egy folyamat, amelyben majd újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. Mi erről a véleménye?
– Debrecen városvezetése ezen a területen is abszolút támogató, és szeretnénk, hogy ha a két, egymástól hatvan kilométerre lévő nagyváros polgárai mélyebben megismerkednének egymás kulturális lehetőségeivel, építészeti értékeivel. A két város ebből a szempontból hihetetlen mértékben eltér egymástól. Debrecen a maga kálvinista puritanizmusával, neoklasszicista épületeivel, letisztult formáival, és Nagyvárad kicsit barokkos, szecessziós építészeti karakterével rengeteg érdekességet kínál a szemlélődőknek, és én örülök, hogy ha a város polgárai kölcsönösen látogatják egymást.
Denagy.hu: A földrajzi adottságok is különbözőek. Egyik oldalon Hortobágy, az alföld szimbóluma, a másik oldalon a Nyugati Kárpátok sajátos környezete vonzza a turistákat. Eljött az ideje, hogy ezeket a lehetőségeket is kihasználjuk?
– Sokszor abba a hibába esünk, hogy elmegyünk a kézzel fogható közelségben lévő természeti értékek mellett. Én viszonylag gyakran megfordulok Erdélyben, akár Székelyföldön, akár a Partiumban, kötődésem okán is, szüleim Szatmárban élnek, Szatmárnémetihez közel, a határ magyar oldalán, ezért tudom, nagyon sok olyan érték van itt, amire érdemes volna fölhívni a figyelmet, akár a bihari térség, akár Debrecen és Hajdú-Bihar megye, Kelet-Magyarország vonatkozásában.
Bőven van mit tennünk, hogy tudatosítsuk és megismertessük akár a debreceniekkel, akár a kelet-magyarországiakkal, hogy melyek azok a turisztikai lehetőségek, amelyek itt a Partiumban, vagy akár a szintén elérhető közelségben lévő Kárpátalján kínálkoznak. Meggyőződésem, hogy nagyon kevesen élünk ezekkel a lehetőségekkel.
Denagy.hu: A jó kapcsolatoknak köszönhetően a két város, a két megye az Interregionális pályázati lehetőségeket is sikeresen kihasználta. Milyen célokra pályáztak?
– Pályázataink több területre is kiterjedtek, de Debrecennek talán az a legfontosabb, hogy viszonylag hosszú előkészítési fázis után a Latinovits Színház épületében egy olyan intézményt hozzunk létre, amely a határ két oldalán lévő kulturális kapcsolatok erősítését jelentős mértékben tudja támogatni. Ezt a ?kulturális bölcső? projektet Bihar és Hajdú-Bihar megyével közösen már évekkel ezelőtt elkezdtük, és most egy nagyon jó együttműködés keretében valósítjuk meg. Ennek a debreceni projektnek megvannak a nagyváradi kulturális intézményfejlesztési lábai is, tehát azt gondolom, hogy ilyen példaértékű együttműködésekre van szükség a határ túloldalán.
Denagy.hu: Nagyvárad polgármestere portálunknak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy Debrecen – Nagyvárad kapcsolataiban ő a komplementaritásokra törekszik. A versenyhelyzet helyett inkább az egymás adottságainak, lehetőségeinek kiegészítésében, azok megerősítésében látja a közös érdekeket. Ön is így gondolja?
– Amit Ilie Bolojan polgármester úr mondott, az az élet nagy részére igaz. Én elfogadom ezt a hozzáállást, hogy a két városnak nem egymással kell versenyezni, hanem sokkal inkább arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy a térségi fejlődés legyen a meghatározó. Amit Hajdú-Bihar megye alacsony versenyképességére mondtam, Bihar megye tekintetében is közel igaz, mert ez a Partiumot, Bihar és Szatmár megyét magába foglaló Nyugat-romániai térség, nem tartozik Európa legversenyképesebb régiói közé. Úgy gondolom, közös felelőssége a nagyvárosok vezetőinek, hogy olyan politikát képviseljenek, amely perspektívát nyit nem csak az adott városnak, hanem a város agglomerációjának, környezetének is. Ebben a tekintetben pedig különösen nagy relevanciája van annak a mondatnak, hogy ne azokat a lehetőségeket keressük, ahol egymással küzdünk, vagy egymással szemben állunk, hanem azokat a lehetőségeket keressük, ahol az együttműködésből nagyobb lehetőségek születnek.
A két városnak szerintem nagyon kevés olyan felülete van, ahol egymás kárára versenyezhetnének.
Denagy.hu: Talán a két repülőtér versenyhelyzete elkerülhetetlen.
– A közlekedési csomópontok mindig a gazdasági centrumokban alakulnak ki. Véleményem szerint a romániai közlekedési lehetőségek miatt a nagyváradi repülőtérnek is megvan a maga pályája a jövőt illetően. Van olyan járatunk, amely konkurál Nagyváraddal, de zömében olyan járataink vannak, amelyek Nagyváradról nem elérhetőek, és viszont. A Ryanair döntése, hogy kivonul Váradról, persze egy új helyzetet teremt. De akár itt, akár ott működik a repülőtér, mindenképpen van térségi hatása. A légiközlekedés egy nagyon erősen bővülő piac, szerintem mindkét repülőtérnek biztosított a fejlődése.
Denagy.hu: Debrecen határon túli kapcsolatai nem állnak meg Nagyvárad határainál. Intenzív kapcsolatokat ápol Bihar megyével, a kisebb Bihar megyei településekkel. Bihardiószeggel például közös Bakator-projektjük van. Mi ennek a háttere?
– Debrecen térségben gondolkodik, és vannak bizonyos elszakíthatatlan történelmi kapcsolatok. Ilyen az Érmellék és Debrecen kapcsolatrendszere. Pontosan ezen elszakíthatatlan történelmi kapcsolatok miatt tartottam fontosnak, hogy Érmellék mellé álljunk. A magyar borkultúrában meghatározó szerepe volt valamikor az Érmelléknek. Ez ma egy picit más megvilágításba került, sok minden befolyásolta ezt, hogy az Érmellék vízháztartása, mikroklímája megváltozott az elmúlt időszakban. De az új technológiai tudásnak köszönhetően szerintem egy versenyképes borvidék lehet, ezért Debrecen is szerepet játszhat abban, hogy az Érmellék jegyzett borvidéke legyen a régiónak.
Debrecen a határ túloldalát tekintve magyarságban gondolkodik, de sajnos, egyfajta megosztottságot tapasztalunk a magyarok között. Szeretném rögzíteni, hogy számunkra az lenne az ideális állapot, hogy ha az összefogás nem csak a térségi szinten, hanem a politikai szervezetek szintjén is jól működne.
