?Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az országhatár egy virtuális vonal legyen?, hiszen ?ebben a közösségi térben közösen vagyunk itt magyarok és románok, és azt gondolom, hogy ezt józan és épkézláb embernek pozitívumként kell felfognia? – mondta portálunknak Pásztor Sándor, a Bihar megyei Tanács elnöke, akit a megye múltjáról és jelenéről, a magyar közösség helyzetéről, a határon átívelő kapcsolatokról, közös pályázatokról kérdeztünk.
denagy.hu: A Debrecen Nagyváradi Értesítő 175 évvel ezelőtt indult, és közel hatvan éven át volt összekötő kapocs Nagyvárad és Debrecen között. Ön szerint miért van szükség arra, hogy egy közös kommunikációs tér újra összekapcsolja a két várost?
Az országhatár, ami köztünk van, virtuális határnak tekinthető. Egy régió, egy tér, egy közösség vagyunk. A két megye területi léptékben jórészt lefedi a valamikori bihari régiót, bár az utóbbi közel száz évben a határral kettéválasztották, a tér és a gondolkodás közös maradt. Ha perspektívában gondolkodunk, a két nagyváros közösségének szüksége van egy közös térre, hogy egymás mellett és egy ritmusban lépjen.
denagy.hu: Hogyan hatott és hogyan hat ma ez a száz év különélés Bihar megye életére?
A legnagyobb hátrányként az egymástól való elszigetelést említeném. Az utóbbi száz év története izolációs tényezőként hatott például az Érmellékre. A tulajdonképpen vett Érmellék jóval szélesebb terület, egy komplex régió volt, amelyet most az államhatár kettévág. Valljuk be, hogy a múltban az Érmelléket elhanyagolták, megszenvedte az elmúlt korszakot. Az utóbbi 5-6 évben kezdtünk ezen változtatni, Hajdú-Bihar és Bihar megye közös koncepciót és fórumot alakított ki erre vonatkozóan.
Én magam rendkívül negatívan éltem meg azt is, hogy Nagyváradtól nyugatra a közelmúltig teljes mértékben elhanyagolt területként, egyfajta zsákutcaként kezelték a Magyarország felé vezető határszakaszt, ahol szeméttelepet, a timföldgyár és a hőerőmű számára üledék lerakót létesítettek, aminek megszűntetését aztán jól megfizette Nagyvárad, miután a kilencvenes évek után sikerült ezt a koncepciót megváltoztatni.
Délre haladva hadd az előnyökről is beszélhetünk. Például a valamikori határvonal meghúzása alakította ki azt, hogy Bojt, Szentmiklós és Cséffa között ragyogó természeti környezet jött létre, mely jelen pillanatban, Romániában a második legnagyobb vizes terület, több ezer hektár, ami természetvédelmi övezet: madárrezervátum, halastó és láprendszer. Ez a terület nyertese az elmúlt történelmi korszaknak. Ott egy olyan természeti környezet jött létre, amelyről azt gondolom, ha nem ezek a körülménye lettek volna, akkor nem alakulhatott volna ki.
denagy.hu: A Ceau?escu-féle iparosítás teljesen megváltoztatta Nagyváradot és a megyét.
Mondjuk ki tisztán: megváltoztatta az etnikai összetételét és a gazdasági felépítését is Nagyváradnak. A város hagyományos gazdasági, kereskedelmi és kulturális központú város volt, Erdély kapujában. Amire a hetvenes évektől ráerőltettek egy túldimenzionált, diktatórikus iparosítást, aminek egyik célja volt azoknak a lakónegyedeknek a megépítése, ahová tízezer számra beköltöztettek más vidékekről származó embereket, átalakítva Várad lakosságának hagyományos összetételét. Ennek mai napig is érződik a hatása, mindenre kihat, hogy a lakosság egy részének nem itt vannak a gyökerei.
denagy.hu: Milyen most Bihar megye helyzete? Milyen a gazdasági élete, infrastruktúrája, milyen helyzetben van az oktatás, az egészségügy, a kultúra?
Mielőtt válaszolnék, tisztázni kell, hogy mihez képest értékeljük a helyzetet. Ahhoz képest, hogy milyen gazdasági, szociális, társadalmi viszonyok vannak Romániában, a gazdasági mutatók szempontjából Bihar megye jelen pillanatban, előkelő helyet foglal el az országban. Hivatalos adatok szerint 1,5 százalék a munkanélküliségi ráta, de valójában nincs munkaerő. A legnagyobb problémánk jelen pillanatban a munkaerőhiány. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a statisztikai adatok szerint Bihar megyét 670 ezer ember lakja, de valójában ez a szám valahol 570-580 ezer körül mozog. Azaz százezer ember hiányzik a megyéből. A statisztika mindenkit számba vesz, akinek a személyi igazolványa szerint ide szól a lakhelye, de közben százezer ember össze-vissza él Európában, úgy hogy a személyije még nincs visszavonva vagy nem járt le.
Az infrastruktúra fejlődésével elégedetlenek vagyunk, folyamatos vitában és harcban állunk Bukaresttel, mert mi sokkal nagyobb fejlesztési ritmust és sokkal nagyobb eredményeket várnánk, és úgy véljük, Nagyváradnak és Biharnak Partium és ezzel Erdély és Románia kapujának kellene lennie. Rég lerágott csont az autópálya, amelynek legalább nyolcadjára kezdünk neki. Közben a magyarországi szakasz már Berettyóújfalu mellett van és 2019-ig elér a határszelvényig. A bukaresti kollégák ígérik, hogy 2020-ra biztos a romániai oldalon is elkészül a Szilágy megyéig tartó szakasz. Hát, hiszem, ha látom! Minden esetre most felosztották a Bihar megyei autópálya szakaszt, több, egyenként 20 kilométeres szakaszra és külön kivitelezőt keresnek mindegyikre – így talán a rövidebb szakaszokat sikerül időben befejezni.
Bihar megyében jó állapotban van a vasút, köszönhető ez a valamikori monarchiás kiépítésnek is. Annak idején az elsők között létesült vasúti összeköttetés Nagybánya, Szatmár, Várad, Arad, Temesvár között, és ez az infrastruktúra ma is működik. Itt halad át a Budapest-Nagyvárad és az egész Székelyföld vagy éppen Bukarest felé vezető fő vasútvonal, és ezen a területen komoly fejlesztésekre van szükség. Például a Révi szorosban, amely egy csodálatos turisztikai hely, ki kell építeni a második nyomtávot is
Megyei utak szempontjából relatív jól strukturált úthálózattal rendelkezünk. Kilenc városról beszélünk, külön büszkeségünk, hogy a kilencből négyet magyar polgármester vezet, ezek a megye meghatározó nagyvárosai: Nagyszalonta, amely közel húszezer lakosával a megye második legnagyobb városa; Margitta; Székelyhíd és Mihályfalva?
denagy.hu: Mennyire kiegyensúlyozott a megyében a gazdasági fejlődés? Nem előzte meg Nagyvárad nagyon a többi Bihar megyei települést?
De igen, én ezt érzékelem. Nagyvárad megyeszékhelyként gyors gazdasági fejlődésnek indult, a környékén komoly ipari zónák alakultak ki. Mivel Nagyváradon nincs munkaerő, azt tapasztaljuk, hogy 60-70 kilométerről, vagy még messzebbről próbálják behordani a dolgozókat.
Hogy kiegyensúlyozottabbá tegyük a megye fejlődését, munkahelyteremtő projekteket indítottunk, három ipari park készül a megyében: Telegden már megvannak a szükséges tervek, engedélyek, kezdjük a park tényleges kiépítést. Paptamásiban, pontosan a készülő autópálya mellé terveztük az ipari parkot, Székelyhídon a létavértesi határátkelőtől pár kilométerre. Előzetes szociológiai felméréseket végeztünk, melyekből kiderült, hogy például több száz érmelléki lakos ugyanannyi fizetésért, vagy akár tíz százalékkal kevesebbért is helyben maradna, nem járna be Nagyváradra, hiszen most napi két-három óra az út a munkahelyéig és vissza. Az ipari parkok beépítése már elkezdődött.
Sajnos Bihar öregedő lakosságú megye, születési ráta legalább húsz éve folyamatosan csökken, azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek, az átlag életkor szempontjából az egyik legidősödőbb megye vagyunk az országban. Ráadásul, főleg a hegy- és dombvidéki román települések aktív lakosságának egy része kint van Olaszországban vagy Spanyolországban, a faluban szinte csak az idősebbek maradtak.
denagy.hu: Mi a helyzet a mezőgazdaságban? Van aki megművelje a földeket?
Ezen a téren Bihar megye nagyon jól teljesít. Az utóbbi időben több alkalommal járt megyénkben a mezőgazdasági miniszter. Ő dél-romániai származású, bevallotta, hogy nem látott az országban ilyen gyönyörű, ennyire megművelt területeket, mint nálunk. Amikor Diószegen jártunk, elvittem őt az országhatártól kétszáz méter távolságra, és azt mondtam: miniszter úr, a fejlődést én látom, Ön nem. Az a szemközti búzatábla ott Magyarország. Ez itt Érmellék. Semmi különbség nincs. Higgye el, tíz évvel ezelőtt volt csak különbség. Mezőgazdaság szempontjából egyenlő szinten vagyunk Magyarországgal, látszik ez a hektáronkénti termelésen is. Ezen a területen nagyon pozitív előrehaladás van. Jelen pillanatban a támogatási rendszernek köszönhetően a mezőgazdasági területek kilencvenöt-kilencvennyolc százaléka művelés alatt áll, időjárás szempontjából nagyon jó év az idei, kalászosokból rekordtermésre számítunk. Szerencsére elindult egy pozitív folyamat, a nagyvállalkozók, akár helyeik, akár magyarországiak, vagy németországiak, elkezdtek összerakni a földeket, hogy nagy területen gazdálkodjanak. Ez egy más koncepciót jelent, aminek az eredménye már látszik a földeken, a termés minőségén.
denagy.hu: Beszéltünk a gazdasági fejlődésről, a munkaerő hiányról, hogyan követi ezeket a változásokat az oktatás?
Szakadékot érzünk a bukaresti központosított elgondolású tanterv és tanügyi beiskolázás, illetve a helyi igények között. Nem érzi azt a bukaresti minisztériumban ülő szakember, hogy mire van igény Bihar megyében, mondjuk egy moldvai megyéhez képest. Tavaly két-három napot kint voltunk egy csapattal Düsseldorfban, ahol megnéztük a németek hogyan építették fel azt a duális képzést, melyet az amerikaiak is modellként fogadtak el, annyira sikeres. Több szálon is elindultunk: meghívtuk a düsseldorfiakat, hogy megbeszéljük, hogyan lehet a piachoz hozzáigazítani a képzést. Ezen kívül felvettük a kapcsolatot Brassóban a Kronstadt nevű ipari konstrukcióval, ahol már sikeresen elindítottak egy duális képzést. Velük szövetkezve jelen pillanatban ott tartunk, hogy megvan az engedélyünk, és ősszel elindítjuk a duális képzést Bihar megyére, mely végre a saját igényeinkhez igazodik. Váradon európai pénzekből évek óta újítják fel a csatornázási és a központi fűtési rendszert, illetve újítanák fel, csak éppen nincs hegesztő. Az a hegesztő, amelyik két és félszeresét keresi az átlag Bihar megyei munkabérnek, nincs. Székelyhíd mellett van egy közel ötmillió euróért rendbetett iskolaközpontunk bentlakással, tornateremmel, műhelyekkel, felszereltséggel, és rávettük a düsseldorfiakat, hogy ott alakítsunk ki egy olyan duális képzési központot, ahol hegesztő szakmunkásokat képezünk majd, magyarul és románul. De ugyanakkor megszerveztük, hogy a belényesi medencében, Belényesben, ősztől beindul duális képzésben a fémmegmunkáló, autóbádogos, Vaskószikláson pedig az autószerelő oktatás. Jövő évtől felnőttképzést is szervezünk.
denagy.hu: Beszéljünk egy kicsit a megyében élő magyarságról. Megnyíltak a határok, különböző hatások érik a magyar közösséget. Hogy tudja megélni a saját magyarságát, hogyan próbálja megőrizni az identitását, megtartani szervezettségét ez a közösség?
Amikor anyaországi politikusok Székelyföld felé tartva átrobognak Bihar megyén, mindig elmondom, hogy Partium és Erdély kapujában ez az a megye, ahol jelen pillanatban is az egyik legnagyobb, körülbelül száznegyvenezer magyar ember alkotta közösség él. Megtalálható itt minden Erdélyre jellemző kisebbségi lét. Vagyunk szétszórtan a szórványban, lásd Belényesi medence, ahol az ősrégi településeinken tíz és húsz százalék közötti a magyarság részaránya. Van olyan terület, ahol relatív többségben vagyunk egy településen, lásd Nagyszalonta, ahol nagyon jól összetart a magyarság, ezért erősen reprezentálva van. Nagyváradon, ahol sajnos már csak 25 százaléknyi a magyarok aránya, az utóbbi években érezzük azt az igényt, hogy ?össze kell kapni? a magyarságot. Szétszóródásunknak a globalizáció az oka, és az, hogy a politikai helyzet úgy alakult, hogy a városvezetés már második mandátum működik magyar alpolgármester nélkül. Nagyváradtól északra, az Érmellék, Szatmár irányában 23 településen, egy hatvanezres, szinte kompakt magyar közösség él, ahol mind magyar, illetve RMDSZ polgármesterrel működik.
Nyilvánvaló hogy másként kell éli meg a kisebbségi helyzetét egy tömbmagyar területen élő magyar, mint a szórványban. Ezért mások az igények, mások a problémák, a feltételek. Más a helyzet a Belényesi medencében, ahol éppen azért küzdünk, hogy egy településen, vagy éppen Belényesben létrejöjjön egy magyar anyanyelvű óvoda, vagy egy osztály, és más Mihályfalván vagy Székelyhídon, ahol teljes mértékben a mi elgondolásaink szerint működik a tanügyi hálózat. Az utolsó évtizedben kiemelten foglalkoztunk az oktatási problémák megoldásával. Szalontán megalakult az önálló Arany János Gimnázium, de magyar állami segítséggel egyházi szinten is építkezünk. Mihályfalván megalakult a Horváth János önálló iskola. Sajnos a tömb magyar vidékeken, így az Érmelléken a magyar környezetben élő magyar anyanyelvű diák nem tud olyan szinten felkészülni román nyelven, hogy teljesítse azokat a román érettségi vizsgakövetelményeket, amelyek azonosak a Dél-Romániában élő román gyerekekével. Ezért, hogy ne kelljen román nyelvből vizsgát tenni, sokan Debrecenbe érettségiznek.
Igyekszünk gazdaságilag is élénkíteni a vidéket, az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség egy külön igazgatósága a megyei tanácsnak, nyilván megalkottuk mellette a Belényesi Fejlesztési Ügynökséget is. Az érmelléki nagyságrendileg aktívabb. Főleg a Hajdú-Bihar Bihar, Debrecen Várad, Érmellék vonatkozásában nagyon sok közös rendezvényünk, projektünk van.
denagy.hu: A határon átívelő európai finanszírozási projektek kezelése az együttműködés talán legtöbb pénzt hozó lehetőségei. Hol tartanak ezek a projektek?
Éppen a napokban kerülnek végső döntési fázisba a ROHU projektek. Mint ismeretes, négy-négy megye van a határ mindkét oldalán, a nyolc megye, négy párt alkot. A négy pár 56 pályázata maradt versenyben, ebből 25 pályázat, Bihar-Hajdú Bihar pályázata. 25 pályázat már olyan szinten elbírálásra került, hogy szinte kijelenthetjük róluk, hogy nyertesek. Ez aztán maga után is vonja a többi megyepár kritikáját, mert ugye a reális az tíz lenne. De hát a Bihar-Hajdú Bihar projektek jól összerakott projektek, ez a páros sikeres.
A projektek révén hatalmas pénzek jönnek be a nagyváradi kórházi infrastruktúrába, a közös stratégiai projektek nagy részben egészségügyi projektekre alapozódnak. Bihar megye második helyen áll az onkológiai esetek tekintetében, arra törekedtünk, hogy az onkológiai osztályt a legmagasabb szintű felszerelésekkel lássuk el. Ez megközelítőleg öt és fél millió euró értékű felszereléseket jelent.
Terveink szerint összekapcsoljuk azokat a városokat a megyében, ahol kórházak vannak, ez Belényes, Élesd, Szalonta és Margitta, ezeket a kórházakat felszereljük ultramodern diagnosztikai eszközökkel. Közben a városokat összekötjük egy diagnosztikai csomagküldő rendszeren keresztül a nagyváradi megyei kórházzal illetve a berettyóújfalui kórházzal, ami azt eredményezi, hogy akárhol van egy súlyos eset, a beteget a legközelebbi kórházban diagnosztizálják, és a Váradra beérkező eredmény függvényében azonnal döntenek, hogy Váradra kell hozni, vagy Kolozsvárra, vagy inkább Debrecenbe.
Az egészségügyi rendszerbe jön be a legtöbb pénz, ezen kívül külön részt hagytunk az open kategóriába, hogy az önkormányzatok tudjanak hozzájutni, mert kisebb típusú, pár százezer eurós határon túli és határt összekötő projekten tudunk együtt dolgozni. Ebben minden van. Például a révi szorosban található egykori menedékházat most felújítjuk, a határ túloldalán madárleseket építenek. Turisztikai és egyházi projektekbe is sokat fektetünk. Igyekeztünk, hogy minden egyház érintett legyen. Megpróbálunk olyan projekteket összehozni, amelyekkel mindenki nyer. Ebbe van természetvédelmi, katasztrófavédelmi projekt, de kulturális is. A Szigligeti Színház például forgószínpadot kap, de a várad-velencei katolikus egyháznak a tulajdonába is szeretnénk egy kulturális központot létrehozni, aminek ugyancsak Debrecen-Nagyvárad tengelye lesz. Fontos az átjárhatóság, ezért elindítottunk egy olyan rendszert, hogy próbálunk vásárolni öt-hat kicsi mozgó kocsit, melyekkel Nagyváradról viszik a mézet, gyógynövény termékeket, gombát a hajdúböszörményi piacra, onnan pedig jönnek a helyi termékekkel a váradira, de közben megállnak Székelyhídon és a határátkelőn.
Próbálunk kulturális kapcsokat összehozni a települések között, most csak a nyertes pályázatokat mondom, próbálunk önkormányzatokat összekötni, románt és magyart is. Például Berettyóújfalu önkormányzatát, ami sok tekintetben számunkra példaértékűen működik, összekötjük Margitával, de behoztuk ide Élesdet is. Hogy az emberek próbálják egymással kicserélni a tapasztalataikat.
denagy.hu: A Bihar megyei románság szívesen vesz részt a két megye kapcsolatépítésében?
Szerintem a román részről is megvan a nyitottság, elkezdődött a közeledés. Például kidolgoztuk egy tervet, hogy minden városban létrehozzunk egy uszodát. Ez a projekt beindult, megvalósítása Székelyhídon és Diófáson kezdődne. Véletlenül a múlt héten adták át Derecskén az uszodát. Először a magyarok jöttek el Diófásra, nagyon tetszet nekik. Ezért az uszoda átadásakor pedig a diófásiak voltak Derecskén. Látom, hogy a színromán település a színmagyar településsel már teljesen természetesen köti a kapcsolatot. Egymásra találtak. Biztos, hogy ebből lesz továbblépés, ha jó hangulat van, az egymásnak csak segít a dolgokban. Ha mindkét oldalon száz-száz ember azt látja, hogy az egyébként hegyvidéki színrománságnak semmi baja a magyarsággal, és a magyaroknak sincs semmi bajuk a románsággal, akkor ez közelíti őket.
denagy.hu: Beszéljünk azokról a kulturális együttműködési megállapodásokról is, melyeket az RMDSZ kezdeményezésére a debreceni kulturális intézményekkel köttetek. Milyen célból jöttek ezek a megállapodások létre, és hol tart az együttműködés?
Valamennyi kulturális intézmény a Bihar megyei tanács fennhatósága alá tartozik, ezért a tanács kezdeményezte a partnerségi megállapodást Debrecennel, több okból is.
Debrecen pályázik a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre, és mi teljes mértékben támogatjuk ezt a kulturális intézményeinkkel. Mert a két város közelsége lehetőséget ad arra, hogy egy kulturális fővárosi éves program-kavalkádban mi is ott legyünk, aktív szereplőként és nézőként. Nekünk az a feladatunk, hogy a Bihar-Hajdú-Bihar testvérmegye és Várad-Debrecen testvérvárosi kapcsolatot segítsük és építsük. Így aztán minden típusú rendszert, amelyet egymás javára használni lehet, megkötöttünk Debrecen város kulturális intézményeivel. Ez a partneri kapcsolati viszony abban áll, hogy függetlenül a kulturális fővárosi címtől, alakítsunk ki egy olyan rendszert, és ez elindult már, hogy a kulturális intézményeinket segíti mindkét önkormányzat abban, hogy ingyen vagy nagyon kevés költséggel eseményeket cseréljünk egymás között. Első lépése volt ennek, hogy a Déri Múzeumot meghívtuk, kiállítási teret kaptak és kapnak a továbbiakban is a Körösvidéki Múzeumban. Fontos, hogy kulturális eseményeket lehessen egymás között cserélni, azt gondoljuk, ha a nagyváradi filharmóniát elvittük Rómába, és nagy sikerrel léptek fel ott, akkor fel tud lépni Debrecenbe is, és a debreceniek is fel tudnak lépni Nagyváradon. Ezeket a dolgokat csak össze kell rakni, és normalitásként kell felfogni.
denagy.hu: Látszik, hogy a két város, a két megyei önkormányzat között is nagyon jó a viszony.
Nem találkozunk hetente, de nincs olyan hónap, hogy háromszor ne találkoznánk. Ugyanis rengeteg közös projektünk van. Az egyik legszebb például a Hídtól hídig. Észrevettük, hogy a szalacsi, egyébként négylyukú híd nagyon hasonlít a hortobágyi kilenclyukú hídhoz. Megpróbálunk olyan környezetet létrehozni Szalacson is, hogy össze lehetessen kötni a két dolgot. Vagy ott van Diószeg, ahová visszahonosítjuk a bakatort, és ettől az évtől már simán, minden nagy zaj nélkül megegyeztünk ebben, és Debrecen elsőnek lépett. Mivel Diószeg Debrecen szőlőskertje volt valamikor, kötelességüknek tartották támogatni. Abban egyeztünk meg, hogy amennyi szőlőtőkét ad Debrecen, annyival jövünk mi is. Az idei virágkarnevál jó részét áthozzuk Diószegre, sőt, közös kocsija is lesz a két megyének. Egyetértünk abban is Debrecen városával, hogy Diószeget, mivel pont egyforma távolságra van közöttünk középen, egy kicsit emeljük ki az Érmellékből, és próbáljunk meg egy olyan központot létrehozni itt, ahol közösen tudunk találkozni.
denagy.hu: Befejezésül megkérdezném, mit üzenne a határon túlra a partnereknek és a hajdú-bihariaknak?
Tegyünk meg mindent, politikusok, és a személyek, akik hatással vannak mindennapi életünkre, hogy az országhatár egy virtuális vonal legyen. És az emberek pozitív dolgokban találjanak egymásra a turizmus, kultúra, közösségi élet területén. Vissza kell állítani azt a gondolkodásmódot, ami mindig is jellemezte ezt a környéket, beleértve ebbe a nemzetiségi kérdéseket is. Mert ebben a közösségi térben közösen vagyunk itt magyarok és románok, és azt gondolom, hogy ezt józan és épkézláb embernek pozitívumként kell felfognia.
