Tőkés László püspöksége idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által meghonosított hagyomány jegyében, idén is megrendezték Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében az újévköszöntő ünnepélyt. Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke védnöksége alatt zajlott rendezvény díszvendége Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott volt.
Az esemény január 12-én, szombaton, emléktábla-avatással kezdődött az egyetem és az európai képviselői iroda szervezésében: a székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban ezúttal a vallásszabadság emlékévét örökítették meg. Mint ismeretes, az 1568-as tordai országgyűlésen iktatták a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, ennek 450. évfordulója alkalmából 2018-at a Magyar Unitárius Egyház a vallásszabadság évének nyilvánította. Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak kezdeményezésére a múlt év februárjában a magyar Országgyűlés a tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az emlékév lezárulásának alkalmával, a Deák Árpád alkotta emléktáblát, együtt leplezte le tegnap délután Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a nap díszvendége, Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott. A Tőkés László által kezdeményezett emléktáblára tudatos célzatossággal került fel János Zsigmond erdélyi fejedelem portréja és a ?szabad hazában szabad vallás? felirat az emléktáblára.
Tőkés László táblaavató beszédében a tordai országgyűlések vallásügyi törvényeinek jelentőségét világította meg a korabeli társadalmi és politikai viszonyok szövevényében, külön kiemelve Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, valamint az erdélyi rendeknek a meghatározó szerepét abban, hogy világpremierként valósult meg a feudális kötöttségek nélküli, közösségi jogon alapuló, önkormányzati elvű felekezeti és vallásszabadság. Az emléktábla avatása előtt Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház előadó-tanácsosa a páratlan értékű tordai örökség méltatásával szolgált. Az avatót a 90. zsoltár eléneklése és a tisztelet koszorúinak elhelyezése keretezte.
Az egyetem emeleti dísztermében rendezett újévköszöntő fogadás vállalt célja, hogy közösségbe vonja a nagyváradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit, illetve hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útjára bocsátani az új esztendőt.
A rendezvény, a Szózat eléneklése után, Kovács István lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója igei köszöntőjével kezdődött. Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a mögöttünk hagyott 2018-ra tekintett vissza, kegyelettel adózva azon jeleseink emlékének, akik az elmúlt évben távoztak el közülünk. Felidézte a főbb tavalyi nemzet-, bel- és külpolitikai történéseket, eredményeket, nem palástolva kétségeit és csalódásait az európai és a romániai fejleményeket illetően, kárhoztatva azokat a negatív folyamatokat, amelyeket az Európai Unió az ENSZ cinkosságával eltűr, sőt elősegít. E vonatkozásban méltatta a magyar kormány következetes és bátor helytállását. Beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyek az 1918?20-as centenáris események évfordulóján és mementójaképpen a román?magyar párbeszédet és megbékélést hivatottak szolgálni, a kölcsönös tisztelet és az erdélyi tolerancia szellemében.
A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiaharcának állását összegezve szólt azokról a veszélyekről is, amelyek az egyes nemzetrészekre és intézményrendszerükre leselkednek. Méltatta a magyar kormány által kidolgozott határok feletti együttműködési rendszert, külön kiemelte a családtámogatásoknak a külhoni magyarságra való kiterjesztését, valamint a gazdaságfejlesztési programokat. Az új esztendőre vonatkoztatva rövid politikai helyzetelemzéssel és esélylatolgatással szolgált, különös tekintettel az előttünk álló európai és egyéb választásokra. Küzdelem Európáért és Erdélyért ? ezen feladatkiírás jegyében vázolta a főbb kihívásokat és teendőket, nemzeti és nemzetközi kitekintéssel. Orbán Viktor politikai bátorságát hozta fel példaként, majd Bibó Istvánt idézte: ?Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.? Halálának századik évfordulójához közeledve Ady Endre bátor és bátorító indulatával nézzünk elébe az új esztendőnek ? mondotta Tőkés László ?, és ahelyett hogy dezertálnánk, megszaladnánk, inkább népünk, hitünk, anyanyelvünk, fiaink, lányaink, családjaink, falvaink és városaink őrzőiként vigyázzunk a strázsán! ?Csak akkor születtek nagy dolgok /, Ha bátrak voltak, akik mertek? ? idézte a költőt.
Elmondta, hogy Malakiás prófétát idézte a csíkszeredai börtönben, január 4-én, amikor a székelyföldi terroristaper ártatlan áldozatait felkereste. ?Hiszem, hogy feltámad nekik az igazság napja, és gyógyulás lészen számunkra is, akik a börtön falain kívül szenvedünk fogságot a poszt-nacionálkommunista Romániában? ? tette hozzá, majd leszögezte: bár az európai parlamenti szolgálata nemsokára véget ér, a munkát és a küzdelmet töretlenül folytatja itthon.
Az est díszvendége, Szili Katalin azzal kezdte köszöntőbeszédét, hogy száz év múltán is ugyanazok a célok és a törekvések itt, Erdélyben, amiket Kós Károlyék fogalmaztak meg a Kiáltó szóban, majd az összmagyarság kiszolgáltatottságáról beszélt a globális háttérhatalmak és klikkek szorításában. Szerencsére a közjogi egységesülés mellett ma már politikailag, morálisan és gazdaságilag is együtt van a nemzet. Szerinte a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség. ?Ha az itteni magyar közösségek erősödnek, akkor Erdély is erősödik, ha Erdély erősödik, akkor Románia és az egész Kárpát-medence erősödik, ha a Kárpát-haza erősödik, akkor Európa is? ? fejtegette a szónok, Dsida Jenőt idézve: ?mindig magunkért, soha mások ellen?. Az autonómiaküzdelem és a szórványgondozás fontosságát hangsúlyozva a nyugat-európai fejlemények miatti aggodalmait is megosztotta a hallgatósággal. Külön méltatta Tőkés László történelmi szerepvállalását, akinek ?Románia is sokat köszönhet, hiszen ő nemcsak a magyarok, hanem a románok számára is a szabadságot jelentette?.
Az est további részében átadták a Közjó Szolgálatában díjat a Nagy József Barna elnökölte Magyar Polgári Egyesületnek, amelyet Fleisz János történész, egyetemi tanár méltatott, elmondva: gyermek- és öregotthonok, nagycsaládosok segítését, a szórványban élő magyarok támogatását, előadások, konferenciák és sok más értékes program szervezését ismerték el ezzel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly díját a 2018-as évre ketten kapták: Boros Zoltán televíziós szerkesztő, zeneszerző, előadóművész és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár.
Csáky Zoltán televíziós szerkesztő, író, aki legendás időkben dolgozott együtt a díjazottal a román köztelevízió magyar szerkesztőségében, írásban küldte el laudációját. A temesvári Szórvány Alapítvány elnökének, Bodó Barnának a laudációjával barátja és harcostársa, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szolgált.
A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Pálfi József rektor mondott új esztendei pohárköszöntőt, a Partiumi Keresztény Egyetem néhány új és jó hírével is megörvendeztetve a jelenlévőket.
