Nagyváradi európai parlamenti irodájában tartott sajtótájékoztató keretében foglalt állást Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a centenáriumi ünnepségek és a nemrég tartott városnapok témájában.
Tőkés László kifejtette: az idei magyar és román százados évfordulók egymással ellenkező előjelűek. Így például a nagy magyar államférfi, Tisza István száz évvel ezelőtti meggyilkolása után közvetlenül a történelmi Magyarország szétesett, amiből az akkori Románia is profitált. Továbbá a gyulafehérvári nemzetgyűlés közelgő centenáriumát Nagy-Románia megszületésének évfordulójaként ünneplik a románok, noha az ugyanazon időben megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács a magyar érdekek védelmében lépett fel, Erdélyt a történelmi Magyarország elidegeníthetetlen részeként képzelve el. Tőkés László hangsúlyozta: ?román honfitársainknak meg kell érteniük, és át kell érezniük, hogy az örömünnepeik, számunkra gyászünnepek. Éppen ezért nem várhatják el tőlünk, hogy parancsszóra örvendezzünk és tapsoljunk?. Ezzel arra is utalt, hogy október 12-ét úgy ünnepelteti a nagyváradi román többségű elöljáróság, mintha a ?felszabadító? szovjet és román csapatok 1944-es bevonulására a város minden lakosának büszkének kellene lennie.
Az EP-képviselő ugyanakkor elítélte Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnököt is, aki az egész Unió ünnepének nevezte Erdély elszakítását Magyarországtól, ezzel megsértve a világ összmagyarságát. És értetlenségének adott hangot, hogy a szász nemzetiségű Klaus Iohannis román államfő is azt az impériumváltást ünnepli, amely az őshonos erdélyi német közösség szinte teljes kipusztulását vonta maga után.
Tőkés László kárhoztatta azt a tényt, hogy Románia harsány nemzeti ünnepei többnyire a történelmi-politikai magyarellenesség érzésvilágára és pszichózisára épülnek, súlyosan sértve az államalkotó erdélyi magyar közösséget. Emlékeztetett: a nemrég Kolozsváron lezajlott román?magyar konferencia közös nyilatkozatában felhívással fordultak honfitársaikhoz és a hatóságokhoz: ?tiszteljék meg a Centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek és az építkezésnek?.
Európai képviselőnk kitért arra is, hogy mit veszített az elmúlt száz év alatt az idegen uralom alá került erdélyi magyarság. Tiszta vizet kell önteni a poharakba, és nem érdemes köntörfalazni ? jelentette ki ?, amikor elmondjuk minden alkalommal és minden fórumon, amikor és ahol lehetséges, hogy mi, magyarok semmit sem nyertünk, miközben a románoknak ölükbe hullott Erdéllyel minden, ami itt a századok során felhalmozódott, de még ezt sem voltak képesek kellőképpen megbecsülni és megőrizni. Ugyanakkor ?a román hatalom megfosztott tulajdonainktól, jogainktól és szabadságunktól ? és ezeknek száz év után, a mostani áldemokráciában sem tudunk birtokába jutni? ? utalt ezzel az elgáncsolt restitúciós folyamatra, a posztkommunista visszarendeződésre, a politikai alapon bebörtönzött és az országból kiutasított magyarokra, állandósult közösségi sérelmeinkre.
Végezetül Tőkés László arra kért minden becsületes románt, hogy ne a nacionalizmus túlhajtásával, hanem inkább a hazafiság méltóságával viszonyuljon Románia nemzeti kisebbségeihez. ?A nacionalista jogot sért, a patrióta jogot véd? ? idézte ezzel kapcsolatban a nagy magyar költőt, Illyés Gyulát.
A sajátos nagyváradi közállapotokra kitérve, úgy vélte, ahogy a ?magyar kártya? bevetését a román nacionalisták által, úgy a ?román kártya? RMDSZ-aktivisták általi alkalmazását is vissza kell utasítani.
