Az M4-es autópálya Berettyóújfalu ? Nagykereki ? Országhatár közötti szakaszának építése előtt végzett megelőző régészeti vizsgálatok során, teljesen feltárták a Magyarország északi és keleti részein, 1200 kilométer hosszan húzódó, Csörsz árok (vagy Ördög-árok) néven ismert, ókori védmű-rendszer Nagykereki szakaszát. A leletek pontot tehetnek az évszázadok óta tartó spekulációkra, kiderülhet mikor, ki és miért, ki ellen építette a védművet. Kis meglepetést jelent, hogy az egykori erődítési rendszer ezen a szakaszon szinte pontosan egybeesik magyar-román államhatárral.
Október 10-én délelőtt, a Budavári Nonprofit Kft. és a Déri Múzeum régészei az épülő autópálya utolsó magyarországi szakaszának végére, a magyar-román országhatárra hívták a sajtó képviselőit, hogy a hatalmas földkupacok és két szabályosan kiásott árok között bemutassák a feltárás tudományos szenzációnak számító leleteit.
Elsőként Kreiter Eszter, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. régészeti igazgatója számolt be arról, hogy már a 2014-ben végzett magnetométeres felmérés és próbafeltárás nyomán ismertté vált a Csörsz-árok vonalának részeként ismert lelőhely. Már akkor kerültek elő olyan temetkezési leletek, amelyek segíthetnek meghatározni a védmű építésének és használatának korát. Az autópálya építése egyedülálló lehetőséget jelentett arra, hogy a szakasz teljes nyomvonalán, 40-70 méter szélességben feltárásra kerüljön. Soha vissza nem térő alkalmat jelentett a régészet és a történelemtudomány képviselőinek, hogy a legendás védelmi vonal múltjáról az eddiginél jóval pontosabb információkat szerezhessenek. A Csörsz-árok első lelőhelyen, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. megbízásából a Déri Múzeum 2018 szeptemberében kezdete el a feltárást.
Dr. Dani János, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesének előadásából kiderült, hogy az Csörsz-árok néven ismert védmű-rendszer tulajdonképpen egy Magyarország északi és keleti részein, 1200 km hosszan húzódó erődítmény. Nagy valószínűséggel, római hadmérnökök közreműködésével, az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették és a rómaiak számára, mint Pannonia provincia széles határvidékének előretolt védvonala működhetett. A feltárás során kibontakozott a monumentális, hármas tagolású erődítési rendszer, mely eredetileg különböző profilú árkokból, sáncokból és paliszád-rendszerből (sűrűn egymás mellé állított kihegyezett karókból emelt kerítés) állt. A legnagyobb külső árok 5 m széles és 2-2,2 m mélységű. A külső árok betöltésében egy újabb, teljesen hátratekert gerinccel, különös módon fekvő ember maradványai kerültek napvilágra. A test pozíciója és a beütött koponya bizonyosan erőszakos, fegyver okozta halálra enged következtetni. Az árkokból vas lándzsahegy, vas nyílhegy, vaskés és sarló is előkerült, melyek arra utalnak, hogy ezen a szakaszon is támadásnak lehetett kitéve a védelmi rendszer.Az elmúlt évszázadok alatt lassan betemetődött árkok betöltéséből szórványosan őskori, de felső részükből Árpád-kori leletek is előkerültek, bizonyítva, hogy az árokrendszer még a 11?12. században jól látható volt.
A Csörsz-árok korát, funkcióját évszázadok óta rengeteg mítosz és spekuláció övezi: egyesek szerint nem a szarmaták, hanem az avarok építették, mások a korai Árpád-korra teszik létrejöttét; és van olyan elképzelés is, hogy nem erődítési, hanem útrendszer lehetett? De a leletek és a jelenségek alapján az árok rendszert a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon végigfutó sáncrendszer részeként azonosították. A sáncrendszer mintegy 1200 km hosszan fut végig az Alföldön és több egymással párhuzamosan futó védelmi rendszerből áll. Egyik ismert magyarázata szerint római hadmérnökök közreműködésével a 4. században épült, az Észak és Észak-kelet felől betörő germán törzsek támadásai ellen védve a szarmata szállásterületet.
A jelenlegi kutatás során előkerült leletek, az árkokból vett talajminták elemzése, valamint az árkok aljáról származó talaj és a csontanyag radiokarbon vizsgálata nemcsak az erődítési rendszer hosszú évtizedek óta vitatott keltezésére adhat magyarázatot, de használatára és pusztulására vonatkozóan is fontos adatokhoz juthat a régészet- és történettudomány. Nagy valószínűséggel meg lehet válaszolni a kérdéseket: mikor épült, kik építették, kik ellen a Csörsz-árkot.
Előadása után a Debrecen Nagyváradi Értesítő arról kérdezte a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesét, hogy a vannak-e arra nézve adatok, hogy a mai Románia területén is voltak hasonló védmű-rendszerek?
Dr. Dani János szerint, ha elkezdődik az autópálya romániai szakaszának építése, a megelőző régészeti feltárások során, szinte biztos, hogy Románia területén is felszínre kerülnek hasonló leletek. Nagy valószínűséggel az Érmelléken is húzódhatott hasonló védmű. Ott is megtalálható a Csörsz-árok. A Déri Múzeum igazgatóhelyettese kérdésünkre azt is elmondta, hogy nagyon jó szakmai kapcsolatban vannak a nagyváradi kollégákkal, a jelenlegi feltárásról azonban még nem került sor egyeztetésre, de ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.
Fotók: denagy.hu, Déri Múzeum
