A Nemzeti Örökség Intézete immár harmadik alkalommal rendezi meg az Emlékhelyek Napját, mely tematikus napot minden év május második szombatján szerveznek országszerte a történelmi-és nemzeti emlékhelyek. A Debreceni Református Nagytemplom és Debreceni Református Kollégium közösen nyerte el a Nemzeti Emlékhely címet, mely címmel az országban jelenleg 17 turisztikai látványosságot illetnek.
NEMZETI EMLÉKHELYEK
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Jelenleg 17 nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. A nemzeti emlékhelyek sztéléjén nemzeti lobogó van.
A rendezvény alkalmából a Nagytemplom nyitvatartási idejében ? 9-13 óra között ? mindenkit kedvezményes, 400 forintos belépőjeggyel várnak. 10 óra után lehetőségük nyílik a látogatóknak Kossuth Lajos bőrébe bújni, és korhű ruhákba öltözve fotót készíttetni Kossuth karosszékének másolatában, mely képet később a Nagytemplom Facebook oldalán tesznek közzé. A program zárásaként orgonajátékkal búcsúztatják az Emlékhelyek Napját.
AZ EMLÉKHELYRŐL:
A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848?1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt kezdte meg működését az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a második világháború után egy új, demokratikus Magyarország felépítését tűzte ki célul. Az 1538 óta működő Kollégium a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet egyik szellemi bölcsője.
