A Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt – köztük számos Erdélyben élő, vagy ott született – kiemelkedő kortárs magyar művésze Szűz Mária ábrázolását vonultatja fel az a Boldogasszony vándorkiállítás, amely augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén érkezett Debrecenbe. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el, halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot.
Ezerszáz esztendeje, amióta Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, a magyarság a Patrona Hungariae palástja alatt éli életét ősei szállásterületén, a Kárpát-medencében. A Boldogasszony alakját a keresztény magyarság Szűz Máriával azonosítja. A magyarok oltalmazó nagyasszonyához fohászkodik a nemzet, az ő közbenjárásáért esedezünk immár több mint ezer éve.
A vándorkiállítás erről az összetett és sokrétegű Boldogasszony-képről kíván kortárs művészi olvasatot adni, a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művésze alkotásai által.
Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével Kárpát-medence-szerte bemutatkozó tárlat augusztus 14-i, debreceni megnyitóján Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta: a kiállítás 55 alkotója is azt sugallja, hogy a magyarság továbbra is egységes, és pozitívan tekint a jövőbe.
Palánki Ferenc, Debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a debreceni kiállítás egyik védnöke azt mondta, “a kiállítás rámutat Máriára, az alkalom pedig Márián keresztül életünk középpontjára, Jézusra mutat”.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a kiállítás másik debreceni védnöke szerint “amikor Máriát, édesanyánkat Boldognak mondjuk, azt fejezzük ki, hogy Isten szeretetét közvetíti felénk”.
Az eseményen részt vett, és köszöntőt mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a kiállítás védnöke, aki felidézte, hogy a vándorkiállítás 2014-ben Budapestről indult, és Debrecen az utolsó Kárpát-medencei helyszín ahol bemutatják. Innen Rómába viszik az alkotásokat, majd pedig Brüsszelbe, hogy “Európát a fővárosán keresztül arra figyelmeztesse: az a 12 csillag mégiscsak keresztény Európánk hitére és gyökereire utal”. Szász Jenő azt mondta, a kiállítás üzenete az, hogy “Mária országa vagyunk, mindig számíthatunk a legfontosabb védőszentünkre”. Már ahhoz is Mária csodája kellett, hogy sikerült 55 kortárs művészt egy kiállításon megszólítani, erre még nem volt példa.
A kiállítók
Aknay János / B. Raunio Maria / Balázs József / Balogh Edit / Boldi / Cseh Tamás / Dobesch Máté / Erfán Ferenc / Filep Sándor / Gyulai Líviusz / Hager Ritta / Haris László / Incze Mózes / Jajesnica Róbert / Jakobovits Miklós / Jankovics Marcell / Jánváry Zoltán / Jelenczki István / Józsa Judit / Kákonyi Csilla / Kárpáti Tamás / Katona Szabó Erzsébet / Keresztes Dóra / Koczor Attila / Kopriva Attila / Kő Pál / Kubinyi Anna / Kunkovács László / Kusztos Endre / Kuti Dénes / Magyar László / Makovecz Imre / Melocco Miklós / Méry Gábor / Mezei Erzsébet / Molnár János / Móser Zoltán / Nagy János / Nemes István / Olasz Ferenc / Orosz István / Páll Lajos / Párkányi Raab Péter / Péreli Zsuzsa / Petrás Mária / Rádóczy Gyarmathy Gábor / Raffay Dávid / Sipos László / Somogyi Győző / Stefanovits Péter / Szabó Ákos / Szemadám György / Tóth-Kovács József / Vargha Mihály / Vinczeffy László
Valamennyi kiállítóról és alkotásukról részletesen ITT olvashatnak.
A Boldogasszony vándorkiállítás debreceni tárlatát Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója, a kiállítás kurátora nyitotta meg. A tárlat megtekinthető: Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem 2019. augusztus 15 – szeptember 11. között.
Kiemelt kép: Szász Jenő, a Nemzetstratégai Kutatóintézet elnöke beszédet mond a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony című kiállításának megnyitóján a debreceni Kölcsey Központban 2019. augusztus 14-én. MTI/Czeglédi Zsolt
