Miért és milyen körülmények között ?igazolt át? Ady Endre Debrecenből Nagyváradra a 19. század végén? ? ez volt a központi témája annak az irodalomtörténeti pódiumbeszélgetésnek, amelyet Dr. Lakner Lajos irodalomtörténész, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese folytatott Dénes László nagyváradi újságíróval, szerkesztővel.
Fehér foltok
?Mi nagyváradiak, azt mondhatjuk manapság, hogy jóformán mindent tudunk Adyról Nagyvárad vonatkozásában. Talán nem pontatlan az a kijelentés, hogy nincs fehér folt Ady életében és munkásságában Nagyvárad tekintetében, hiszen nagyon sokan kutatták ? avatottak és talán kevésbé avatottak is ? halála óta szinte folyamatosan? ? mondta el bevezetőjében Dénes László. Azonban ? mint rámutatott ? kevésbé él a köztudatban az, hogy Ady Endre hogy került Nagyváradra, honnan jött és mit csinált a tanulmányain és munkáján kívül, hiszen Váradi élete előtt kisebb megszakításokkal 3 évet Debrecenben élt.
A debreceni jogi akadémiára édesapja unszolására iratkozott be, de figyelme csakhamar az újságírás és irodalom felé kalandozott, s eközben korhely életet élt. Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a függetlenségi párti Debreczen című folyóirat ?hivatásos? munkatársa lett. A soron következő félévre már be sem iratkozott, ezzel vége szakadt jogegyetemi tanulmányainak. Ugyanebben az évben megjelent első verseskötete, Versek címmel. Szellemi kibontakozásának valódi kovászát azonban Nagyváradon találta meg.
Miért is távozott Debrecenből Ady?
?Debrecen alapvetően egy konzervatív, lassan mozduló ? ahogy Ady írta ? kultúrájában a régi értékek megőrzésére irányuló város volt. Nagyon nehezen nyitott az új értékek, az új irodalom irányába, miközben Adyban megvolt ez az érdeklődés. Ráadásul az a fajta irodalmi út, amin Ady elindult, nem örvendett nagy tiszteletnek a városban. Átszerződésének oka tehát egyrészt a komfortérzet hiánya lehetett Debrecenben, másrészt pedig Pásztor Bertalan, a Szabadság című nagyváradi lap szerkesztőjének meghívása. Ennek egyik eszköze volt az, hogy Ady első verseskötetét, amelyre egyébként nagyon kevesen figyeltek, Pásztor Bertalan nagyon megdicsérte egy itteni kritikában. Ady nyilván úgy érezhette, hogy támogatóra is talált Nagyváradon. Volt azonban egy harmadik ok is: az anyagi biztonság, Váradon ugyanis sokkal többet ígértek neki, mint amennyit Debrecenben keresett a cikkeivel? ? mondta el Dr. Lakner Lajos.
?Abban az időben, amikor Ady Nagyváradra került, Debrecen inkább egy falu volt, Nagyvárad pedig már valóban város, a maga kozmopolita jellegével, mozgalmasságával, sokszínűségével. Tehát nyilvánvaló, hogy itt egy másfajta látószöget kapott. Kinyílt számára a világ, és rájött hogyan szerezhet könnyen információt. Debrecenben nem igazán működtek a kávéházak, Nagyváradon viszont igen. Itt beszélgetett az újságíró barátaival, irodalmi barátaival, ismerőseivel, akik rengeteg mindent elmondtak neki. Ő egy kicsit el is szégyellte magát, hogy nem olvasott semmit Nietzschétől, és nem hallott rengeteg dologról. Úgy érezte, hogy az itteni emberek alaposabban tájékozottak. Aztán rájött arra, hogy valószínűleg ők sem olvasták végig Nietzsche műveit, hanem innen-onnan elcsipkedtek gondolatokat. De maga ez a kávéházi együttlét, az információknak ez a folyamatos cseréje, valóban azt érzékeltette vele, hogy egy igazi városba jutott? ? vélekedett az irodalomtörténész.
A ?zsíros város?
?Adynak van egy furcsa visszavágása is Debrecen irányába, hiszen itt jelenik meg a magyar városokról írt sorozatában A zsíros város című írása, amely lényegében arról szól, hogy Debrecen egy elhízott város. Konzervatív, nehezen mozdul, nem igazán fogékony az új dolgokra. Mindenre azt mondja, hogy ráérünk, nem kell elsietni a dolgokat. A múltat őrizgetjük, jelennel nem nagyon foglalkozunk. Ez a fajta mozdulni képtelenség volt az, ami leginkább bántotta Adyt? ? tette hozzá. Ady írására egyik legnagyobb debreceni támogatója, Zoltai Lajos válaszolt, Debrecen múltbeli érdemeire hivatkozva, elutasítva Ady Endre ítéletét.
Vagyis Ady távozása Debrecenből meglehetősen furcsára sikeredett és ellenérzéseket hagyott maga után. Talán ennek is tudható be, hogy bár Debrecenben van Adyról elnevezett utca, köztér ? mint Lakner Lajos elmondta ? valódi kultusza nincs Ady Endrének. ?A debrecenieknek Ady Endre a mai napig is megakad egy kicsit a torkukon. De ez nem baj ? legalább mindenki gondolkodik ezeken a problémákon? ? mondta Lakner Lajos.
A pódiumbeszélgetés során, melyre a Szent László Napok rendezvénysorozat keretében, csütörtökön, a nagyváradi várban került sor, szó esett még Ady kíváncsi Ilihez (Varga Ilona) fűződő plátói kapcsolatáról, s kettejük levelezéséről, amelyből ? mint Dénes László rámutatott ? talán legpontosabban derül ki, hogy Ady konkrétan mikor is érkezett Nagyváradra. A beszélgető felek ugyanakkor megvitatták azt is, hogy kinek a pénzén utazott el Ady Párizsba.
A rendezvény végén Dénes László a Debreczen-Nagyváradi Értesítő utódjaként létrehozott denagy.hu hírportál megalakulását és tevékenységét is üdvözölte, rámutatva, hogy a nagyhagyományú lap számára annak idején Ady Endre is írt cikkeket.
Szombati-Gille Tamás
