Költészet napi rendezvények Debrecenben és Nagyváradon

A Magyar Költészet Napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, versmaratonokkal, színes programokkal tisztelgünk a magyar líra előtt, határon innen és túl. Szavaló színészekkel teli villamos, cake poetry, szívlapátolás, virágültetés József Attila szobránál, emlékezés Ady Endrére és Horváth Imrére ? csak néhány program azok közül, amelyekkel Debrecenben és Nagyváradon ünneplünk idén.

Verset mondok címmel rendezik meg az idei, sorrendben 16. költészeti fesztivált Debrecenben.

A rendezvény címe utal az egyik legnagyobb magyar szövegelőadó, a zseniális Latinovits Zoltán 1978-ban, már posztumusz megjelent, hasonló című dokumentumkötetére. A nyilatkozatokból, műsortükrökből összeállított gyűjtemény a versmondás rejtelmeinek ered a nyomába, szükségképpen csak annak néma romjait megmutatva, hiszen a szövegelőadás elválaszthatatlan a személyes jelenlét delejező hatásától, az eleven hang zengő megszólalásától – avatott be a versmondás rejtelmeibe Szirák Péter, a fesztivál kurátora, hozzátéve, hogy “az idei fesztiválon a versmondás, a hangzó vers misztériumát középpontba állítva ünnepeljük meg a magyar költészetet”.

A Méliusz könyvtár összefogott néhány debreceni kávézóval és cukrászdával, hogy közösen népszerűsítsék a költészetet. A fesztivál idején kávét, süteményt fogyasztó vendégek egy-egy ajándék verset kapnak.

Az akcióban résztvevő vendéglátóhelyek: Bisztro Bár, Black Sheep, Café Frei, Könyvtár Kultúrkocsma, Mandula Cukrászdák, Nagyerdei Víztorony, Szőke Cukrászdák, Volt egyszer.

Április 11-én, a magyar költészet napja alkalmából a versek is villamossal utaznak: ezen a napon a debreceni Csokonai Színház színészei tolmácsolásában hallhatnak klasszikus és kortárs verseket az 1-es villamoson utazók – fűzte hozzá.

Verset mondok címmel a magyar irodalom gyöngyszemei szavalóversenyen kelnek életre, de Bábeliáda címmel – interaktív fordítói játékot is rendeznek középiskolásoknak, ahol a csapatoknak nyelvtudásuk alapján kell versrészleteket magyarról angolra, franciára és spanyolra, majd újra magyarra fordítani előre meghatározott szisztéma szerint.

Továbbá szimpóziumot rendeznek a néhány éve elhunyt debreceni költő, irodalomtörténész, Borbély Szilárd emlékére, amelyen az 1999-ben megjelent Ami helyet című kötete alapján elemzik “milyen költészeti, szemléleti és emberi dilemmákat képes közel hozni a ma olvasójához, köztük fiatal kritikusokhoz és szépírókhoz a 19 évvel ezelőtt megjelent kötet, és milyen szerepet tölt be Borbély Szilárd életművének alakulástörténetében”. A rendezvény keretében felavatják Borbély Szilárd emléktábláját a Debreceni Egyetem botanikus kertjében.

Az időközben zajló Deszka Fesztivál is bekapcsolódik a költészeti fesztivál programjaiba Debrecenben: egyebek mellett a Deszka díszvendégével, Háy Jánossal portrébeszélgetés keretében találkozhatnak az érdeklődők a Horváth Árpád Stúdiószínházban.

?Verset mondok?
Debreceni Költészeti Fesztivál 2018

Verset mondok ? ez a címe az egyik legnagyobb magyar szövegelőadó, a zseniális Latinovits Zoltán 1978-ban, már posztumusz megjelent dokumentumkötetének. A nyilatkozatokból, műsortükrökből összeállított gyűjtemény a versmondás rejtelmeinek ered a nyomába, szükségképpen csak annak néma romjait megmutatva, hiszen a szövegelőadás elválaszthatatlan a személyes jelenlét delejező hatásától, az eleven hang zengő megszólalásától. A vers az irodalom hosszú történetében jó ideig zenével kísért, de legalábbis énekelt szöveg volt, s ennek a közösségteremtő hagyománynak az erejét máig bizonyítja a költészet zeneisége és a közös éneklés misztériuma ? a népdaloktól a gyülekezeti énekeken át a nézőtéri rigmusokig. A versek közös élménnyé tétele ma is gyakran hangos olvasással történik, s alkalomadtán szövegelőadássá, vagyis szavalássá válik. A versmondás a jelenlét művészete, mert a hang, a mimika, a gesztusok és a testtartás semmivel nem pótolható értelmezését, átélhetőségét adhatja a költeménynek. A távollévő vagy már örökre elvesztett ember hangját jó ideje technomédiumok örökítik meg és teszik ismételhetővé. Megőrződött Babits, Füst Milán, Illyés, Pilinszky, Nagy László szavaló hangja, s megannyi előadóé is. Ady és József Attila versei máig a legendás színész hangján visszhangoznak a fülünkben. A vers szöveg és visszhang is, öröm és gyász is, az ember időbeli létezésének embert túlélő médiuma: ?Az ősi közlő-forma a szó volt. Ezt ösztönösen érezzük. Valahányszor verset szavalunk, ünnepi borzongás fut át rajtunk, hogy a szóval, mely a könyvben térbeli életet élt, az időben is találkozunk. Ezáltal válik a költészet igazán időbeli művészetté. Hallom, amint a hangok elmúlnak, egymás után, mint az élet. Másrészt tudom, hogy a vers nem múlik el.? (Latinovits Zoltán).
Az idei fesztiválon a versmondás, a hangzó vers misztériumát középpontba állítva ünnepeljük meg a magyar költészetet. A szövegelőadások révén ? együttműködve színházas barátainkkal ? mi is a világot jelentő deszkákra lépünk: rendezünk szavalóversenyt, Borbély Szilárdra emlékező szimpóziumot, valamint pódiumbeszélgetéseket Závada Péterrel, Háy Jánossal és Tolnai Ottóval, s újraindul a szavaló színészekkel teli Versvillamos!

Minden versmondót és vershallgatót várunk szeretettel!

Szirák Péter
a Debreceni Költészeti Fesztivál kurátora

A Horváth Árpád Stúdiószínházban a Szívlapát című kortárs versantológia nyomán színházi estre várják az érdeklődőket. A Szívlapát című versantológia 2017-ben jelent meg a Tilos az Á Könyvek kiadásában, Péczely Dóra szerkesztésében. A versgyűjteményben nyolcvanöt köztünk élő költő százötven verse olvasható. Vannak olyan szerzők, akik már évtizedek óta írnak, és vannak, akik meg sem születtek, amikor másoknak már verseskötete jelent meg. Az est után Szívlapátolás címmel beszélgetés az alkotókkal a kortárs költészetről.

A XVI. Debreceni Költészeti Fesztivál részletes programja ITT olvasható. 

Nagyváradi emlékezés József Attilára, Ady Endrére és Horváth Imrére

Huszonöt esztendeje, 1993. április 11-én, a költészet napján hunyt el Horváth Imre költő, aki 1906. november 4-én született Margittán. A négysorosok mesterére a Várad kulturális folyóirat szervezésében április 11-én, 16 órától emlékeznek tisztelői a Rulikowsky temetőben, egy-egy szál virággal, gyertyával a városi ravatalozó melletti nyughelyénél. 

József Attila köztéri szobránál (Wagner Nándor alkotása), április 10-én, 18 órától virágültetéssel készülnek Nagyváradon a költészet napi rendezvényekre, a váradréti és dél-rogériuszi RMDSZ körzetek szervezésében.

Az RMDSZ nagyváradi szervezetének támogatásával április 11-én, a magyar költészet napja alkalmából, immár hagyományosan a költő szobránál rövid ünnepséget szervez a váradréti és a dél-rogériuszi RMDSZ körzet. 17 órától Meleg Vilmos sz?nművész, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke köszönti a megjelenteket, megosztva a jelenlévőkkel ünnepi gondolatait.