2019. április 24-án a budapesti Magyar Történelmi Társulat és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézete tudományos konferenciát szervezett ?Kossuth Lajos nem lett volna…? címmel, Kossuth Lajos halálának 125. évfordulója alkalmából a kiváló 1848-49-es történész kutató, Katona Tamás emlékére. A rendezvényen részt vett dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke is.
Nyitóbeszédében dr. Hermann Róbert egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, kiemelte, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetének kutatásában és így Kossuth tevékenységének feltárásában is, mérföldkövet jelentett Katona Tamás 1979-ben megjelent kétkötetes ?Az aradi vértanúk? című könyve. Attól kezdve indultak el igazán, azok a kutatások, amelyek eredményei mára részben felülírták a szerző akkori jogos megállapítását: ?Ami az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösebb büszkélkedni valónk nincs.? A mostani tanácskozás is megmutatta, hogy jelenleg is sokrétű kutatások folynak számos területen.
Az első előadó Ráday Mihály városvédő, tévés szerkesztő volt, aki a Katona Tamáshoz való kapcsolatáról és az ebből az időből megmaradt emlékeiről beszélt. 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni?címmel, amelyet 2010-ig vezetett, amikor beszüntették. Hosszú éveken át a Katona Tamás szakértő kommentálásával készült műsor közelebb hozta az embereket a történelemhez és emlékhelyekhez egyben elérte, hogy jobban megbecsüljék a műemlékeket. Kiemelte, hogy sikeres műsoruk, két különböző politikai gondolkodású ember együttműködése által jött létre, ma már hasonlóra nem biztos, hogy sor kerülhetne.
Ezt követően a gazdag program kilenc tudományos előadással folytatódott, változatos témákban. Így többek között terítékre került Kossuth kapcsolata Löw Lipót főrabbival, Damjanich János és Dembinski Henryk tábornokokkal, illetve Görgei fővezérrel. Érintették Kossuthnak a törökországi emigrációban Kütahyában, megtörtént találkozásait, de szó volt a székely határőrök szerepéről a forradalomban, valamint az orosz intervenciós hadsereg tisztjeinek Kossuth-képéről is.
A rendezvény keretében került sor az ?Aradi vértanúk? című életrajzi sorozat köteteinek bemutatójára. A sorozat főszerkesztője Hermann Róbert a budapesti Line Design kiadó által 2016 óta megjelentetett összesen hat kötetet ismertetett, amelyből négy az aradi tizenhárom vértanú közül Török Ignác, Schweidel József, Kiss Ernő és Damjanich János életét és tevékenységét mutatja be. Rajtuk kívül külön kötet foglalkozik Ormai Norberttel, akit mivel előzőleg már 1849. augusztus 22-én kivégeztek, az első aradi vértanúnak tekintenek, mint ahogy ebben az értelemben a hatodik megjelent kötetben szereplő Kazinczy Lajost, 15.-nek tekintik, hiszen 1849. október 25-én utolsóként végezték ki Aradon.
Elhangzott, hogy örvendetes módon a sorozat a jövőben újabb kötetekkel folytatódik, amelyek egyike Nagysándor József nagyváradi születésű aradi vértanú életét és tevékenységét fogja feldolgozni.
Zárszavában Hermann Róbert elnök kiemelte, hogy a Magyar Történelmi Társulat által évenként megszervezésre kerülő ülésszak 2019-ben is igen sikeres volt, mert az időszak legelismertebb kutatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket. A rendezvényt természetesen jövőre is tervezik megszervezni.
A képen Ráday Mihály városvédő
