Az intézmény új előadássorozata nyolcezer év történelméről mesél a látogatóknak. A november 22-én útjára induló találkozókon ?A Cívis Város régészeti öröksége? címmel Debrecenben és a közigazgatásilag hozzá tartozó területeken előkerült leletek alapján tanulmányozhatjuk múltunkat.
Az újkőkortól a múlt századig, ?Nyilas Misi koráig? gazdag anyag került elő, különösen az elmúlt harminc év földmunkával járó beruházásait megelőző, a törvény által előírt feltárások nyomán. A város alatti építkezési, felújítási munkák kapcsán összesen több mint 37 hektárnyi területet sikerült feltárni. Ez a 60-nál több helyszín sajátos mozaikjával színes képet tár elénk a város föld alatti múltjáról. E folyamat kapcsán beszélhetünk Debrecenben városi régészetről.
Az első előadás november 22-én, 17.30-kor kezdődik, címe: Az első földművelők – Az újkőkor időszaka Debrecen környékén.
Az újkőkor ? Kr. e. 6300-4400 ? az első földművesek kora az emberiség történetében. A korábbi évezredek (tízezredek ? százezredek) élelemgyűjtő, vándorló vadászhordái után állandó telepeket hoznak létre, ahol állatokat tenyésztenek és növényeket ? mindenek előtt a kenyéradó és söralapanyagot képező gabonát ? termesztenek. Házakat építenek, amelyek körül mindennapi életüket élik: házi ipari tevékenység ? élelemtárolási technikák ? közös hiedelemvilágon alapuló rituális élet. Ezt a viszonylag gyors változást az emberiség történetében egyes kutatók ?neolitikus forradalomnak?, ma inkább a ?neolitizáció? folyamatának nevezik.(Előadó :Hajdú Zsigmond régész-főmuzeológus)
