Százhúsz éve tették le a Szigligeti Színház alapkövét

Százhúsz évvel ezelőtt, 1899 júliusában kezdődtek el a Szigligeti Színház építési munkálatai: Thália, a Fellner és Helmer cég tervei alapján készülő templomát egy év alatt építette fel a  Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József építészekből álló csoport. A százhúsz éves jubileumra emlékezve, a Szigligeti Színház ünnepséget szervez július 22-én, 18 órától.

A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Piaţa Regele Ferdinand I.) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.

A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyszín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult.

Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megépítését. Az épületnek egyértelműen görög ,,arca? van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni.

Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt.

Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát?, az új intézmény alapító okiratát és ezt ? ünnepi beszédek és ceremoniális kalapácsütések kíséretében ? elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben. A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.

(Forrás: szigligeti.ro)

A páholyelőcsarnokba tervezett eseményen Nagy Béla Életműdíjas irodalmi titkár, színháztörténész tart előadást a színház építéséről. Az esemény ingyenes, szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. A szervezők ugyanakkor felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy a színház páholyelőcsarnokát a művészbejáró (bejárat a Madách utcán) felől közelítsék meg.