Az ötvenedik Debreceni Virágkarnevál augusztus 20-i, rekordszámú, 18 virágkocsiból álló menetét idén is színesítették a Debrecen-Nagyvárad testvérvárosi, illetve Hajdú-Bihar-Bihar testvérmegyei együttműködést szimbolizáló virágkompozíciók. Az a hagyomány is folytatódik, hogy a Debreceni Virágkarnevál néhány virágkocsija augusztus 21-én ellátogat Nagyváradra, majd azt követően Bihar megye több településére.
Debrecen Nagyváraddal 14. alkalommal, Bihar megyével pedig már második alkalommal működik együtt a Virágkarnevál határokat átlépő eseményeinek megszervezésében.
A váradra érkezett hat virágkocsi:
Hagyományok
Nagyvárad és Debrecen közös virágkocsija
A hagyományok az egyes kultúrák legkiemelkedőbb jellegzetességei, ezek teszik egyedivé a közösségeket, ezért szeretjük, értékeljük és ápoljuk őket. Debrecen és Nagyvárad idei közös virágkocsija a két város kiemelkedő és ? amint láthatjuk is ? hasonló hagyományait ünnepli. Bármennyire egyediek is a két város identitásának elemei, ezek kötik össze a két közösséget és szolgálnak az egymás mellett élő népcsoportok által épített kulturális hídként. A két táncospár hagyományos népviseletben jelenik meg a kompozíción. A román pár viselete a belényesi régióra jellemző, az öltözet mellényrésze pedig olyan ikonikus divatházak számára szolgált inspirációul, mint például a Dior. A magyar pár hagyományos kalocsai motívumokkal hímzett öltözetet visel, amely egyediségéről ismert: ugyanaz a motívum sem mintában, sem színben nem jelenhet meg kétszer ugyanúgy. Mindkét hagyományt átszövi a muzsika. A zene, különösen a tradicionális zene egyetemes nyelve sokat változott az évszázadok során, a helyi szokások újraértelmezték és magukba olvasztották a hagyományos elemeket. A két párt táncba hívó hangszer a belényesi régióra jellemző egyedi zeneszerszám, a kürtös hegedű.
Tervező és szobrász: Balogh László Virágdizájn: Lovas Marianna és Sápi Beáta Statikus: Bodó Imre Kivitelező: Gulyás Tamás
?Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?
a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács közös virágkocsija
Ezzel a címmel indít közös virágkocsit Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megye az idei Debreceni Virágkarneválon. A kompozíció a tavaly elindított gondolatot viszi tovább, melyben nagy hangsúlyt kapott a bor, nem véletlenül: az érmelléki a Hajdú-Biharhoz legközelebb eső borvidék, ezért is tartja a hagyomány ezt a térséget ?Debrecen szőlőskertjének?. Ezen történelmi régió közösségeinek összetartozását szimbolizálja a mostani virágkocsin megjelenő, életet jelképező kenyér is. Ahogy a bor, úgy a búza is megjelenik mindkét megye címerében, hiszen a búza a Himnuszban ?ért kalász?, a magyarságra áradó isteni áldás. Az alkotáson a régi, hagyományos családmodell látható, a szülők, a gyerekek, és a bölcs öreg jelenik meg, akiknek egy angyal nyújtja át az életet jelképező kenyeret. Hajdú-Bihar és Bihar megye vezetőinek célja a jó kapcsolat továbberősítése, és újabb gyümölcsöző együttműködések megvalósítása a jövőben.
Tervező és szobrász: Pikó Sándor Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné Statikus: Kiss Péter
Szent László legendája
az Emberi Erőforrások Minisztériumának virágkocsija
Az idei karnevál elsőként elkészített kompozíciója a Szent László ereklyéjét kísérő kocsi. Pikó Sándor debreceni képzőművész és alkotótársai kreációjára május 5-ig tűzhették rá az utolsó szirmot. Ekkor indult 900 kilométeres zarándokútjára a guruló kereszténység-szimbólum Somogyvárról. Majd Debrecen és Nagyvárad érintésével, Ferenc pápa látogatásának tiszteletére, május 31-én érkezett meg Csíkszeredába, hogy virágszobor képében mutassa be a 11. századi eseményt, a cserhalmi csata egy legendássá vált ütközetét.
A lovagkirály egy leányrabló pogány után vágtatott, ám a lovaik épp egy lándzsányira egymástól tartották a tempót, mígnem az üldöző kérésére a lány földre rántotta a kunt, akire tusakodás után végül, lesújtott Szent László. A hősies küzdelmet mintázó kocsi a vallási hagyományok ápolására, valamint a határon átnyúló közösség összetartozásának erősítésére irányítja a figyelmet, és azt üzeni: a XXI. században is ki kell állni a keresztény hit védelméért. Ez a kocsi egy azok közül, amelyeknek ötletét a karnevál történetének valamely korábbi alkotása adta. Ennek ?elődjét? 1992-ben láthatta a debreceni virágünnep közönsége. A virágkompozíció megvalósulásáért köszönet illeti a Debreceni Egyetemet is.
Tervező és szobrász: Pikó Sándor Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné Statikus: Kiss Péter
A SZENT KORONA
a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija
A Szent Korona a magyarok legfontosabb nemzeti ereklyéje, a magyar államiság jelképe. Szent István király intelmeinek bizonysága szerint a Szent Korona jelenti az országot, a királyságot, a királyt, a hitet, az egyházat, az uralkodói tulajdonságokat és az erényeket. Fiának, Imre hercegnek azt írja, hogy ?az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját?. A kompozíció a koronázási jelvényekkel ? az országalmával és a jogarral ? teljes. A 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyománnyá vált, hogy magyarországi és határon túli városok fogadják ezt a virágkocsit: a Szent Korona tiszteletét tette Budapest, Balatonfüred, Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd, Kecskemét, Székesfehérvár, Gyula, Tiszafüred városában, a Hortobágyi Lovasnapokon, idén a Pápa látogatás idején Csíkszeredában. A kompozíció rendszeres vendég Esztergom, ahol Nagyboldogasszony napján Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek áldja meg. A Koronát a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Debrecen Helyőrségi Zenekara, valamint a történelmi zászlók és hagyományőrző csoportok kísérik.
Tervező és szobrász: Nádasdi Róbert Virágdizájn: Simon Ágnes Statikus: Domokos Zoltán Kivitelező: Gulyás Tamás
A divat örök
a FÓRUM Debrecen Bevásárlóközpont virágkocsija
A FÓRUM Debrecen Bevásárlóközpont több, mint 10 éve a régió vezető bevásárlóközpontja. Mintegy 120 üzletében hazai és nemzetközi világmárkák széles kínálatából válogathatunk, a kiváló éttermek és kávézók pedig hozzájárulnak a tökéletes kikapcsolódáshoz. A változó igényeknek megfelelően a tavalyi és az idei évben a 10 éves FORUM üzleteinek nagy része megújult, több új étterem és üzlet nyitott, jobban megfelelve ezzel a megváltozott igényeknek. Debrecen város szívében a bevásárlóközpont méltón vált az évek során találkozási helyévé a fiataloknak, idősebbeknek, családoknak egyaránt. A bevásárlóközpont rendszeresen színes és változatos programokkal várja a látogatókat. A Fórum Debrecen egyet jelent a legfrissebb divattal, melyben a legnagyobb divatmárkák is megtalálhatóak. Az idei virágkocsi kompozíciója az óriás cipővel és táskával – mely a hölgyek napi öltözékének fontos részei – is a divat világát szimbolizálja. Ősztől is érdemes lesz gyakran ellátogatni a Fórumba, mert izgalmas rendezvények, és hatalmas akciók mellett az ősz a divatról is szól majd. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy immár 11. alkalommal indíthatunk virágkocsit a nagy múltú, immár 50. alkalommal megrendezett Debreceni Virágkarneválon. Mindenkit szeretettel vár a FÓRUM Bevásárlóközpont!
Tervező és szobrász: Balogh László Virágdizájn: Lovas Marianna és Simon Ágnes Statikus: Bodó Imre Kivitelező: Gulyás Tamás
A Fehér oroszlán és a Vörös oroszlán tánca
Tojama és Debrecen közös virágkocsija
A kultúrájáról és természeti kincseiről híres Tojama kormányzóságot 4000 méteres hegykaréj és 1000 méter mély tengeröböl övezi. Japán színészek először 1982-ben jártak városunkban a Mecénás-díjjal kitüntetett KOIZUMI Hirosi vezetésével. Azóta 120 alkalommal 1800 tojamai művész, valamint 700 debreceni és hajdú-bihari alkotó vett részt a művészetek minden ágára kiterjedő csereprogramban. A tulipánjairól híres Tonami város Demacsi Középiskolájának 90 tagú kórusa és zenekara kíséri Tojama és Debrecen 37 év során 7. közös virágkocsiját. A kompozíció egy 14. századi nó színházi jelenetet ábrázol, címe: A Fehér oroszlán és a Vörös oroszlán tánca. Az ősz sörényű oroszlán apa a szikláról a mélybe löki vörös sörényű kölykeit, hogy tanuljanak meg egyedül visszamászni a csúcsra. A magasztos táncjelenet ? melyet hagyományosan a termény betakarításának ünnepén mutattak be ? a Tél és a Nyár egymást váltó szimbolikus harcát is megjeleníti.
Tervező és szobrász: Pikó Sándor Virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné Statikus: Kiss Péter
A fotókat készítette: Farkas László
