?Debrecen ? a szabadság fővárosa? címmel, fél éven át tartó rendezvénysorozat emlékezik Debrecenben arra, hogy 1849. január elsejétől június elejéig a cívisváros volt a nemzet fővárosa. Hírportálunk Dr. Fleisz János, nagyváradi történész, egyetemi tanár ?Kossuth és Nagyvárad? című tanulmányából szerkesztett sorozattal idézi fel a ?másik főváros? szomszédságában történt eseményeket. Az utolsó részben azokat a nagyváradi helyeket vesszük számba, amelyek Kossuth emlékét idézik.

A magyar rendőrök körözött gépkocsit foglaltak le Ártándon.

Szombaton, Somogyvártól Csíksomlyóig tartó zarándokútján, Debrecenbe érkezett a Szent László Ereklyéjét kísérő virágkocsi. A Kölcsey Központ előtti téren Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, Gyurákovics László, Somogyvár polgármestere, és Dr. Dénes Zoltán egyetemi tanár, plébános fogadta. A virágkocsit  a történelmi egyházak képviselői - Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök, Fekete Károly tiszántúli református püspök, Kapin István, görögkatolikus parókus - is megáldották.   

A nagyváradi Rulikowski temető legfrissebb nyilvántartása szerint mintegy tízezer sírhelynek lejárt a bérleti ideje, vagy azonosítatlan, ezért felszámolásra kerülhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete menteni próbálja a szóban forgó nyughelyeket, mivel azok többsége valószínűleg magyar kötődésű.

Nagyváradon bemutatták a város új grafikai arculatának alapját, az öt koronából és egy szívből álló ?Szuperkoronát? ábrázoló város-logót, amelynek jelmondata ?art nouveau - Oradea - life nouveau? (Nagyvárad - új művészet, új élet). A koncepció azt sugallja, Nagyvárad szerethető, harmóniában élő, fejlődő, multikulturális, ?királyi város?. A nagyváradi magyaroknak többek között azért tetszik, mert a koronák között Szent Lászlóé is ott van.