Március 15-én reggel gyerekek énekétől volt hangos a nagyváradi Petőfi park. Az itt álló Petőfi szobrot a hagyományokhoz híven óvodások, iskolások is megkoszorúzták. A délelőtt folyamán a nagyváradi politikai pártok, szervezetek, civil- és egyházi intézmények a város 1848/49-es emlékhelyein rótták le tiszteletüket a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.

Hagyományőrző huszárok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepélyes masírozáson, a debreceni Piac utcában 2019. március 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt

?Debrecen ? a szabadság fővárosa? címmel, fél éven át tartó rendezvénysorozat emlékezik Debrecenben arra, hogy 1849. január elsejétől június elejéig a cívisváros volt a nemzet fővárosa. Hírportálunk Dr. Fleisz János, nagyváradi történész, egyetemi tanár ?Kossuth és Nagyvárad? című tanulmányából szerkesztett sorozattal idézi fel a ?másik főváros? szomszédságában történt eseményeket.

Debrecenben március 14-én, az 1848-as forradalom évfordulójának előestéjén, megtartották az immár hagyományos fáklyás felvonulást. A Déri téren Komolay Szabolcs köszöntötte az ünneplőket. Az alpolgármester beszédében párhuzamot vont az akkori és a mai kor között. Mint mondta, 1848-ban mi magyarok annyit akartunk, hogy saját magunk dönthessünk a sorsunkról. A nagyhatalmak azonban másképp gondolkodtak Magyarország sorsáról. 1849-hez hasonlóan ma is igyekeznek csorbítani szuverenitásunkat és önrendelkezésünket. Azt szeretnék, hogy bizonyos jogainkról önként mondjunk le, és engedjük át azokat egy központi irányításnak. Ma nem hadseregekkel kell megküzdenünk, hanem nemzetek feletti bürokráciával, annak jogszabályaival és civil emberáradattal. Pontosan a történelmünknek köszönhetően tisztában vagyunk azzal, hogy hosszú távon ez mivel jár a magyarság számára - mondta Komolay Szabolcs.

?Kossuth Lajos azt üzente...? címmel nyílt új, ?49-es emlékkiállítás a Déri Múzeumban. Kossuth Lajos személyét és debreceni tartózkodását állítja középpontba a tárlat, amely válogatott dokumentumok és tárgyak mellett kéziratok segítségével mutatja be a történelmi eseményeket. Az egyik kézirat a múzeum gyűjteményében található, eddig publikálatlan regény, amely egy Erdélyből Debrecenbe került kisfiú történetét kíséri végig a kovácsműhely-béli inasságtól a honvédtüzér-irányzóig. A másik érdekességét a kiállításnak az egykor Nagyszalontán tanító, margittai kötődésű Galgóczi Mihály honvédtüzér tizenhárom levele az erdélyi hadszíntérről.