Kategória: Közélet

A mindennapi békés “élet-, igazság- és szabadságharcok” megvívására biztatta hallgatóságát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon a nagyváradi rendezvényen, amelyet az általa vezetett tanács szervezett a nemzeti ünnepen Szacsvay Imre szobránál pénteken. 

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel az Országzászlót Debrecenben március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 171. évfordulóján. A hagyományoknak megfelelően ezt követően a Petőfi téren, a Petőfi-szobornál folytatódtak az események, majd az ünnepi menet a Kossuth térre, a városi ünnepség helyszínére vonult, ahol Papp László, Debrecen polgármestere mondott ünnepi beszédet. “Debrecen kiemelkedő jelentősége nemzetünk történelmében elvitathatatlan, de azt akarjuk, hogy hazánk jövőjének építésében betöltött szerepünk is megkaphassa a történelmi jelzőt. Ezért építjük az ország keleti részének legerősebb gazdaságát és ezzel párhuzamosan legnagyobb oktatási rendszerét. Ezért erősítjük a város kapcsolatrendszerét határon innen és túl, ezért segítjük az agglomeráció településeit.” – mondta Papp László.

Március 15-én reggel gyerekek énekétől volt hangos a nagyváradi Petőfi park. Az itt álló Petőfi szobrot a hagyományokhoz híven óvodások, iskolások is megkoszorúzták. A délelőtt folyamán a nagyváradi politikai pártok, szervezetek, civil- és egyházi intézmények a város 1848/49-es emlékhelyein rótták le tiszteletüket a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.

?Debrecen ? a szabadság fővárosa? címmel, fél éven át tartó rendezvénysorozat emlékezik Debrecenben arra, hogy 1849. január elsejétől június elejéig a cívisváros volt a nemzet fővárosa. Hírportálunk Dr. Fleisz János, nagyváradi történész, egyetemi tanár ?Kossuth és Nagyvárad? című tanulmányából szerkesztett sorozattal idézi fel a ?másik főváros? szomszédságában történt eseményeket.

Debrecenben március 14-én, az 1848-as forradalom évfordulójának előestéjén, megtartották az immár hagyományos fáklyás felvonulást. A Déri téren Komolay Szabolcs köszöntötte az ünneplőket. Az alpolgármester beszédében párhuzamot vont az akkori és a mai kor között. Mint mondta, 1848-ban mi magyarok annyit akartunk, hogy saját magunk dönthessünk a sorsunkról. A nagyhatalmak azonban másképp gondolkodtak Magyarország sorsáról. 1849-hez hasonlóan ma is igyekeznek csorbítani szuverenitásunkat és önrendelkezésünket. Azt szeretnék, hogy bizonyos jogainkról önként mondjunk le, és engedjük át azokat egy központi irányításnak. Ma nem hadseregekkel kell megküzdenünk, hanem nemzetek feletti bürokráciával, annak jogszabályaival és civil emberáradattal. Pontosan a történelmünknek köszönhetően tisztában vagyunk azzal, hogy hosszú távon ez mivel jár a magyarság számára – mondta Komolay Szabolcs.

A gazdafórumot a 17. Hajdúhét keretében rendezték meg azzal a céllal, hogy Nagyszalonta és a környező települések magyar gazdái megismerjék a falugazdász program lehetőségeit. Bulcsu László, A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a határon átívelő együttműködési projekteket, regionális fejlesztéseket ismertette, és előadást tartott Takácsné Dr. Hájos Mária, a Debreceni Egyetem docense is.

Immár hosszú évek hagyománya, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját megelőző napokban a nagyváradi magyar pártok, civil szervezetek kokárdakészítésre hívják mindazokat, akik szeretnének lélekben is ráhangolódni nemzeti ünnepünkre.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete az országos kongresszusra és a helyhatósági választásokra való készülődés jegyében tartotta tisztújító küldöttgyűlését vasárnap. A megyei elnök úgy értékelte, a kialakult politikai helyzetben, nem kizárt, hogy a megyei tanácsban és a nagyváradi városvezetésben a Néppártra hárul a magyar közösség képviseltének felelőssége.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati nagyváradi ülésén megerősítette a szövetség európai parlamenti jelöltlistájának az első öt helyére jelölt politikusok rangsorát.

?Debrecen ? a szabadság fővárosa? címmel, fél éven át tartó rendezvénysorozat emlékezik Debrecenben arra, hogy 1849. január elsejétől június elejéig a cívisváros volt a nemzet fővárosa. Hírportálunk Dr. Fleisz János, nagyváradi történész, egyetemi tanár ?Kossuth és Nagyvárad? című tanulmányából szerkesztett sorozattal idézi fel a ?másik főváros? szomszédságában történt eseményeket.

Megtartotta soron következő ülését a Hajdú-Bihar Megyei Önkormámyzat Közgyűlése. A közgyűlés egyhangúlag döntött az M47-es nyomvonaláról, és egyhangúlag fogadta el a Hajdú-Bihar Megye Területi és Gazdaságstratégiai Fejlesztési Tervéről szóló tájékoztatót is.