A július óta tartó online szavazás végén hatalmas előnnyel szerezte meg az első helyet a két csüngő japánakác az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány. Az Év Fája cím megnyeréséhez idén 3237 szavazatra volt szükség, amelyet a debreceni Csokonai Színház előtt álló két fa nyerte el.
Idén 27 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 11 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 1. és október 1. között. A fákra összesen 9927 szavazat érkezett .
A nyertes fák, a csüngő japánakácok megnevezése kicsit félrevezető, ugyanis a faj nem Japánból, hanem Kínából, illetve Koreából származik. A törzsre oltott, csüngő ágrendszerű, időskorban különleges és hatalmas boltozatos koronát viselő egyedek Debrecen város büszkeségei. ?A két fa a Csokonai színház bejárata előtt áll, magasba ívelő ágaival sokszor betekintettek a teátrum ablakain, és minden estére jutott nekik bőven megbeszélni való. Belestek a kulisszák mögé és láttak ezernyi sikert és bukást, hallottak tapsorkánt és üdvrivalgást, átéltek ínséges időszakot és csillogó éveket? ? áll a jelölésben.
A helyi oltalom alatt álló, 5,5 méter magas, csaknem 100 éves törzsre oltott, csüngő ágrendszerű, különleges és hatalmas, boltozatos koronát viselő fák városunk büszkeségei! ? írta közösségi oldalán Papp László, Debrecen polgármestere.
A 2021-es magyarországi győztes japánakácok a 2022 elején rendezendő európai versenyben is indulnak, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, négyszer pedig elsőként végzett a magyar fa.
A kultúra párosa – A debreceni Csokonai Színház csüngő japánakácai
A debreceni Csokonai Színházat 1865. október 7-én nyitották meg Jókai Mór ünnepi beszédével és Katona József Bánk bán című drámájával. A Kossuth utcai épület ikonikus eleme a városnak, az egyszerre mór és bizánci elemeket is viselő, mégis romantikus stílusú színház, az 50. évfordulóján, 1915-ben kapja meg a város nagy költőjének, Csokonainak nevét. A csüngő japánakác megnevezés kicsit félrevezető, ugyanis a faj nem Japánból, hanem Kínából, illetve Koreából származik. A törzsre oltott, csüngő ágrendszerű, időskorban különleges és hatalmas boltozatos koronát viselő egyedek büszkeségei városunknak. A nyár második felében kezdik szirmaikat bontani, és borulnak virágba. A sárgás árnyalatú szirmok festői szépségükkel nem csak a rovarokat kápráztatják el, hanem minket cívisvárosiakat és a városunkba látogatókat is. Tudjuk, hogy egy erdő fái is kommunikálnak egymással, biztos megvitatják milyen volt az előző napi vihar, vagy milyen pletykákat hallottak a madaraktól. E két fa magasba ívelő ágaival sokszor betekintett a teátrum ablakain, és minden estére jutott nekik bőven megbeszélni való. Belestek a kulisszák mögé és láttak ezernyi sikert és bukást, hallottak tapsorkánt és üdvrivalgást, átéltek ínséges időszakot és csillogó éveket. Memóriájukban ezernyi műsorfüzet rejtőzik, olyan nevekkel, mint Blaha Lujza, Csortos Gyula, Mensáros László, Latinovits Zoltán vagy Hofi Géza. A színházunk előtti fa párosunk közel 100 éves, ezt egyészt a korabeli képeslapok, másrészt a szakszerű vizsgálatok igazolják. Tábla jelzi, hogy helyi oltalom alatt állnak, köszönik szépen, jól vannak. Mi debreceniek szeretjük és védjük őket. Most színházunk teljes felújításon esik át, kívül belül megszépül, de közeleg a nap mikor majd teljes pompájában kinyitja kapuit és tárt karokkal várja a nagyérdemű közönséget. Fáink pedig a felújítás időtartama alatt is élik mindennapi életüket, de lehet titkon ők is készülnek a nagy alkalomra.
Az Év Fája verseny további döntőseiről ITT olvashatnak.
