A Debrecen Nagyváradi Értesítő szervezésében indult el az a zarándokbusz, amelyen fele-fele arányban debreceniek és nagyváradiak utaztak együtt a csíksomlyói pápalátogatásra. Az ötven fős csapat a különleges útra azt az üzenetet is magával vitte, amelyet a Szent László lovagkirály alakját szimbolizáló, és ereklyéjét bemutató debreceni virágkocsi képvisel Somogyvártól Debrecenen és Nagyváradon át, egészen Csíksomlyóig.
A szombati pápai mise után csapatunk – fantasztikus állóképességről tanúbizonyságot téve – Sepsiszentgyörggyel és Brassóval ismerkedett, majd egy éjszakai pihenő után, vasárnap reggel elindult hazafelé.
Hazafelé utunk első állomása Csíkszereda volt, ahol a csapat találkozott Bódor Edittel, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. vezetőjével, a Debreceni Virágkarnevál főszervezőjével is, aki Debrecen Városának képviseletében kísérte el a pápai misén résztvevő Szent László ereklyét kísérő virágkocsit és a debreceni virágkarnevált is megidéző Szent Korona virágkocsit Székelyföldre. A virágkocsik itt Csíkszeredában, pünkösd vasárnapig láthatóak majd, a Milleniumi templom előtti téren.
A kompozíciók az anyaország, és Debrecen ajándékaként érkeztek Somogyvárról Debrecenen és Nagyváradon át Csíkszeredába. A Szent László ereklye és virágkocsi elsődleges küldetése a vallási hagyományok ápolása, a határon átnyúló közösségi összetartozás és a turisztikai kapcsolatok erősítése. Üzenete, hogy a kereszténységet a XXI. században is oltalmazni kell, ki kell állni a keresztény hit védelméért, mert ennek hiányában egész Európa lelkileg megrendülhet.
Az örömteli találkozás és fotózkodás után indultunk el Székelyudvarhelyre. Korondon, a zarándokok sokaságához hasonlóan, mi is megálltunk, hogy néhány emléktárgyat és az otthoniaknak egy kis ajándékot válogassunk.
Székelyudvarhely látnivalóinak megtekintése után betértünk egy helyi fagyizóba is. Hűsölés közben megállapíthattuk, hogy itt tényleg mindenki színmagyar, még az a kis, három hónapos kutyus is, akivel hamar összebarátkoztunk. A fajtiszta kuvaszkölyök lelkes híve volt a fagylaltnak, mindenkit megpuszilt, és pacsival búcsúzott tőlünk.
Utunk során mindenütt lelkesen fogadtak bennünket a helyiek, és több zarándokcsoporttal is találkoztunk. Utóbbiak közül talán a leglelkesebbek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ópályi községből érkeztek.
Farkaslakán tiszteletünket tettük Tamási Áron emlékművénél és sírjánál. Rövid időre megálltunk Marosvásárhelyen, majd a Királyhágón. Az úton jutott idő egy kis közös nótázásra és vacsorára is.
Nagyváradon kicsit szomorúan búcsúztunk azoktól, akik a Partiumból – Váradról, Nagyszalontáról, Szatmárnémetiből – jöttek velünk a közös útra, majd a magyar határ felé indultunk.
Nem is értünk túlságosan későn Debrecenbe, hiszen a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon még nem ért véget az esti Chicago-előadás (melyre megsúgjuk, hírportálunk segítségével Nagyváradról is érkeztek nézők), amikor autóbuszunk begördült a helyi bevásárlóközpont parkolójába.
Megfogadtuk, ha tehetjük, jövőre ismét teszünk egy közös látogatást Erdélyben.
Utunk első és második napjáról az alábbi linkekre kattintva olvashatnak bővebben:
A Debrecen Nagyváradi Értesítő köszönettel tartozik mindazoknak, akik nyitottnak mutatkoztak a kezdeményezésre, és vállalták, hogy részt vesznek ezen a közös, debreceni-nagyváradi zarándokúton. Köszönet jár azoknak is, akik szeretettel követték utunkat, az arról szóló beszámolóinkat elolvasták, és megosztották a közösségi oldalakon. A Szent László lovagkirály alakját szimbolizáló, és ereklyéjét bemutató debreceni virágkocsi küldetése: a vallási hagyományok ápolása, a turisztikai kapcsolatok és a határon átnyúló közösségi összetartozás erősítése. A magunk szerény módján, zarándokutunkat ennek szellemében igyekeztünk végigjárni mi is.
A fotók elérhetők a denagy.hu facebook oldalán is.
