Szívet melengető, jól ismert melódiái és életközeli, szerethető karakterei a magyar operettirodalom egyik legtöbbet játszott darabjává tették a Mágnás Miskát. Szirmai Albert operettjét 1916-ban mutatták be először, és azóta a műfaj egyik magyar klasszikusaként tartják számon.
A debreceni Csokonai Színház társulata első zenés színházi premierjére készül új színházépületében, a Csokonai Fórumban. A rendezés a Mágnás Miska korábbi debreceni változatára és a Keleti Márton-filmre egyaránt támaszkodik. „A Keleti-változatnak kelleme van, sármja, bája. A két főszereplő nem közönséges figura, hanem okos, szerethető karakterek. A józan paraszti ész megtestesítői inkább, mintsem művi, kreált paraszti figurák. A Keleti Márton-film a sármjával fogott meg, ezzel a különleges, már-már bájos viszonyulással ezekhez a szerelmekhez, de legalább ennyire fontos szempont, hogy nem csinált idiótákat ezekből a figurákból” – mondta el a rendező, Gemza Péter, aki az egész operettet szeretné emberibbnek, természetesebbnek és egyben szórakoztatónak mutatni.
A móka, a kacagás a főszereplő
A címszerepet alakító Kránicz Richárd a karakter inkább emberi, mintsem szatirikus oldalát szeretné hangsúlyozni. „Miska egy talpraesett, igazán belevaló fickó, aki, ha kell, csak teszi a bolondot, hogy könnyebben érvényesüljön, de igazából helyén az esze. Ő egy Vas megyei, én pedig egy somogyi parasztgyerek vagyok. Szeretném közelebb hozni ezt a karaktert, és belevinni a magam habitusát, humorát. Őszintébben, talán természetesebben, de nem kilépve a műfaj kereteiből.”
Vörös Edit, akit Rolla grófnő szerepében láthatunk, így beszélt a darabról: „Számomra az az érdekes a Mágnás Miskában, hogy míg egy Csárdáskirálynőnek, vagy más Kálmán Imre- vagy egy Lehár-daraboknak drámaibb vonulatuk is van, itt teljes mértékben a vígjáték, a móka, a kacagás a kulcsszereplő. Vannak persze mélységei a történetnek, de ez egy lényeges különbség. Nagyon örülök az újbóli felkérésnek, hisz a Csárdáskirálynőben korábban már dolgoztam együtt ezzel a nagyszerű csapattal, nagyon megkedveltem őket. Ide szívesen járok vissza.” Laki Péter Baracs István szerepére kapott felkérést a debreceni színháztól, s örömmel nyugtázta, hogy sok fiatal színész szerepel a produkcióban: „Nagy innovációnak tartom, hogy fiatalokkal adjuk elő az operettet. A műfaj továbbélésének és továbbadásának ugyanis ez a kulcsa. Sokan közülük most találkoznak első ízben operettel, vagy többnyire más műfajokban játszanak. Nagyon tehetségesek, jól áll nekik a műfaj, és nagyon bízom benne, hogy a későbbiekben is fognak ezzel foglalkozni és fogunk még együtt játszani.”
Nagy Kíra, aki két szerepben is, Rolla grófnőként és Marcsaként is feltűnik majd, a nagy népszerűségnek örvendő operett biztos sikeréről így nyilatkozott: „Én azt látom, hogy a csapatban senki nem „ült bele” a biztos sikerbe, mindenki a maximumot hozza a próbákon.”
Az operettet december 16-án mutatják be a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán termében.
Vezényel
Somogyi-Tóth Dániel / Makláry László
Miska, a lovász
Kránicz Richárd / Pásztor Ádám
Marcsa, a mosogatólány
Nagy Kíra / Balázs-Bécsi Eszter
Rolla grófnő
Vörös Edit / Nagy Kíra
Baracs István
Laki Péter / Kurely László
Felsőrécsei Récsey Pixi
Csata Zsolt / Hajós Szilárd
Alsótrécsei Trécsey Mixi
Pálóczi Bence / Hajós Szilárd
Nagymama
Wessely Zsófia
Korláthy gróf
Garay Nagy Tamás
Stefánia
Vékony Anna
Mausi grófnő
Molnár Anna
Jella grófnő
Janovicz Zsófia
Leopold
Dargó Gergely
Eleméry gróf
Steuer Tibor
Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara
Táncosok
Borbély József, Dévai Fanni, Dremák Artúr, Garzó Vince, Horváth László, Kókai Péter Botond, Kovács Nikolett, Kovács Tamara, Takács Petronella, Tóháti Szilvia
Díszlettervező
Gemza Péter – Sáfrány Imre
Jelmeztervező
Matyi Ágota
Fénytervező
Gemza Péter
Koreográfus
Szkáli Edina
Ügyelő
Horváth Ágnes
Súgó
Dihen Viktória
Rendezőasszisztens
Homonna Nóra
Korrepetitor
Tóth Kinga
Karigazgató
Gyülvészi Péter
Rendező
Gemza Péter
Fotók: Máthé András
