Tíz évvel ezelőtt, Debrecenben erősítették meg összetartozásukat a magyar reformátusok. Ennek a napnak a közös ünneplésére hívták ma találkozóra a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar reformátusokat. Már a délelőtti ünnepi megnyitón is nagyon sokan voltak a városban, a nap további részében lelki, kulturális és közösségi programok révén élhették át a résztvevők az összetartozás örömét. A Magyar Református Egység Napja a Református Nagytemplom előtti főteret és a résztvevők szívét betöltő úrvacsorai közösséggel ért véget.
Magasba tartott táblák hirdették ma reggel a Református Nagytemplom előtti főtérre vezető utcákon mindenfelé, a Kárpát-medence mely részéről érkeztek azok a reformátusok, akik testvéreikkel együtt örülni, ünnepelni érkeztek a kálvinista Rómába.
A ragyogó időben nem csak a vendégek, a hatvanöt részegyház képviselői vettek részt az ünnepélyes megnyitón, de a házigazda debreceniek is nyitott szívvel és lélekkel fogadták református testvéreiket.
Fekete Károly: Boldog az a nép, amely Isten kezében óhajt egy lenni
?A Magyar Református Egyház egységesülésének tíz évvel ezelőtti kimondása nagy jelentőségű jelképes cselekedet volt, erőteljes képekkel és motívumokkal: maréknyi föld, dús lombkoronájú, erős gyökérrel kapaszkodó fa, nyilatkozat egymásért, minden világtáj magyar reformátusait magába ölelő és egyesítő menet, felszabadult éneklés, Debrecen főterét és a résztvevők szívét betöltő úrvacsorai közösség? ? idézte fel a megnyitón Fekete Károly. ?Ó, mióta vártunk erre, és mióta munkálkodott Isten sok-sok stáción át bennünk és közöttünk, hogy szinte idegszálanként és inanként keltse életre bennünk a reményt!? ? fogalmazott az igehirdető, utalva a választott igeszakaszra, a szétszóratott és megelevenített csontokról szóló ezékieli próféciára (Ezékiel könyve 37. rész). Mint mondta, ehhez az életre keléshez az Úr felhasznált egyéni barátságokat, testvérgyülekezeti kapcsolatokat, váratlanul megnyílt határokat, és egy kudarcos népszavazás után megszilárdította az összetartozás tudatát.
Az idézett szakaszban az Isten kérdésére adott bizonytalankodó válasz ? ?Ó, Uram, Uram, te tudod!? ? visszanézve ma bizonyosság: Isten tudta és ma is tudja, mire van szükségünk. Fekete Károly figyelmeztetett, hogy mai összegyülekezésünk önvizsgálatra hívás: hol tartanak most az életfunkciók, mennyire vagyunk fürgék és reakcióképesek? Képesek vagyunk-e együtt örülni az örülőkkel és sírni a sírókkal? Illesztgetjük-e folyamatosan egymáshoz tagjainkat, vagy még mindig húzódozunk egymástól? ?Együtt kell várnunk Isten Szentlelkét, hogy fújja ki életünk völgyeiből, patthelyzeteink holtpontjaiból a reménytelenséget, és a középpont, Krisztus felé tereljen bennünket, akinél minden töredezettség egésszé és éppé válik. Boldog az a nép, amely Isten kezében óhajt egy lenni. Legyünk mi ilyen nép!? ? buzdította a résztvevőket a tiszántúli püspök.
Papp László szavait megtapsolta a tömeg
?Debrecen polgármestereként köszönettel tartozom mindenkinek, aki tíz évvel ezelőtt felismerte a történelmi kihívásokat és egyesíteni tudták a reformáció égisze alatt a magyar nemzetet. Erre a nemzetegyesítő és alkotó erőre most is szükség van? ? kezdte beszédét Papp László.
?Amikor Ukrajnában veszélybe kerül a magyar nyelv használata és a magyar oktatás, akkor arra határozott választ kell adjunk.
Amikor Romániában, az úzvölgyi katonai temetőben megpróbálják átírni a történelmet, akkor annak megálljt kell parancsolni.
Amikor nem akarják elismerni a székelység kulturális autonómiára vonatkozó szándékát, Brüsszelben pedig nem akarják meghallani a hangunkat, akkor még erőteljesebben kell képviselni a székelyek ügyét.
A hit és a nemzet történelemformáló erővel bír, aki ezt vitatja az a történelemmel száll szembe. Hiszem, hogy a Magyar Református Egyház szolgálata erőt ad a világ magyarságának hinni Istenben és a hazában.
És ha ez így lesz akkor a magyar nemzet egy elvesztett XX. század után győztese lesz a XXI. századnak.
Mi itt Debrecenben hiszünk abban, hogy már nem kísért a XX. század veszteségekkel terhes időszaka és újra meg tudjuk teremteni a Kárpát-medence keleti részében a magyarság integrációját, elő tudjuk mozdítani fejlődését függetlenül attól, hogy húzódik közöttünk határ vagy sem.
Debrecen ? ahogy azt 500 év óta mindig is tette ? felelősséget érez és vállal azokért a magyar közösségekért, akik segítségre szorulnak.? – mondta.
A polgármester beszéde közben – az úzvölgyi katonatemető és a székelység autonómiájára vonatkozó szándék említésekor – a főtéri tömeg soraiból két alkalommal is felhangzott a taps.
Varga Mihály: a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság
?Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak? – mondta Varga Mihály köszöntőjében.
A miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Református Nagytemplom előtt egybegyűlt több ezer ember előtt megerősítette: Magyarország kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár, a magyarság egészének érdekeit szolgáló politikát folytat, “nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodunk”.
“Van okunk ünnepelni: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság, mert a magyarok ismét kimondták és ma már meg is élik, hogy nemzet nélkül nincs haza, külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet” – hangoztatta Varga Mihály.
A református hit tanainak és értékeinek ma is megvan a szerepük a magyarság előrejutásában: “hitünk nem veszített szellemi frissességéből, jövőbemutató jellegéből, és cselekvésre hívó erejéből” – mondta. Kiemelte: “a reformáció tanai ma is rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nem csak magunkért, hanem egymásért, közösségeinkért és az egész magyarságért is felelősek vagyunk”.
Felolvasták a Magyar Református Egyház közös zsinatának ünnepi nyilatkozatát
A nyitóünnepségen Najla Kassab, a 100 millió reformátust tömörítő Református Világközösség elnöke kiemelte: tíz évvel ezelőtt olyan hidat vertek Debrecenben, ami összeköti az országon belüli és kívüli magyar református közösségeket. A libanoni lelkésznő méltatta az egyházaink közötti partneri kapcsolatot is: ?a ti egyházatok segített megerősíteni a református közösséget Libanonban és Szíriában, hogy a háború közepette is hűségesen tanúskodjunk Krisztus evangéliumáról.?
Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója arra kérte a gyülekezetet, hogy érezzék át a segítségre szorulók helyzetét, mert “a hit cselekedet nélkül halott”.
A szombati egységnapi ünnepség előtt, május 17-én, pénteken ülésezett a Magyar Református Egyház Zsinata, a Nagytemplomban megtartott ünnepi ülésen részt vett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Csűry István is. A közös zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el, Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke a zsinati ülés teljes egyetértésben elfogadott nyilatkozatát olvasta fel.
A nyilatkozat úgy fogalmaz: ?Tíz évvel ezelőtt Debrecenben erősítettük meg összetartozásunkat mi, magyar reformátusok. (…) Hálásak vagyunk, hogy száz éves, kényszerű elszakítottságunk ellenére is megmaradhatott testvéri egységünk”.
A dokumentum megemlékezik arról, hogy az egység kimondása óta eltelt évtizedben szorosabbra fűzték az egyházkerületek kapcsolatait, közösen végezhették “a misszió, a diakónia és a tanítás szolgálatát”.
A nyilatkozat szerint tovább dolgoznak a lelkészképzés követelményeinek egységesítésén, elősegítik a magyar református diaszpóra szervezett tudományos kutatását, segítő kezet nyújtanak egymásnak természeti csapások és váratlan katasztrófák esetén, és testvéri szolidaritást vállalnak a magyar és más nemzethez tartozó, szükséget szenvedő keresztyén közösségekkel.
A közös zsinat résztvevői elkötelezték magukat arra, hogy igyekeznek ?az evangélium hirdetésével, a közjóért való fáradozással és minden ember iránti szolgálattal, az igazságot szeretetben követve Isten nevének dicsőséget szerezni”.
A teljes nyilatkozat ITT olvasható.
Az ünnepi megnyitót követően, a nap folyamán kórustalálkozó, imalánc, pódiumbeszélgetések, lelki, kulturális és közösségi programok révén élhették át a résztvevők az összetartozás örömét. A szervezők négy helyszínen ezer programot kínáltak az érdeklődőknek.
Délután a Református Nagytemplom előtti Kossuth téren úrvacsorás istentisztelettel folytatódott az egész napos programsorozat. A hálaadó istentisztelet kezdetére nem csak a főtér, a Piac utca egy része, de a környező utcák is megteltek emberekkel.
Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt
Galéria, videó: denagy
