A Főnix Rendezvényszervező Kht. és a Vojtina szervezésében, a Városházától induló télkergető népek a Kossuth téren tanúi lehettek ama nagy viadalnak, melyet Konc Király és Cibere Vajda ? a bőség és böjt urai ? vívtak egymással, és tűzre került Tél urasága is minden búval, bajjal együtt. Mindeközben a sokadalom éhét csillapíthatta a Mangalica Fesztivál kiváló szakácsainak étkeiből. A XVIII. Debreceni Maskarádén Szilágyi Loránd, az idei Bihar és Hajdú-Bihar megyei fotóriporterek Kupájának győztese járt.
Cibere vajda és Konc király király két, a böjtöt, illetve a farsangot jelképező alak az ezek küzdelmét, jelképes párviadalát színre állító dramatikus játékokban. Cibere vajda neve a cibere böjti ételre utal, Konc királyé pedig a húsos, zsíros ételekre.
A szerte Európában elterjedt szokásról Magyarországon a 16. század óta vannak feljegyzések. A hit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor harcol egymással:
- vízkeresztkor Konc király a győztes, és ezzel kezdődhet a farsang;
- húshagyó kedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól.
Kiszebáb égetése
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás igen kedvelt volt a falusi népek körében. Ma már csak elvétve találkozhatunk ezzel a szokással. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek, mellyel a Főtérre vonulnak. A vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak. A vonulás a téren felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűznek fel a kiszebabára, majd bedobják a tűzbe. A papírokra azt írják fel, hogy ki mitől szeretne megszabadulni. A máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket és dalokat énekelnek.
