Mint arról mi is beszámoltunk, a magyar megfelelővel rendelkező, határon túli állomásnevek feltüntetését múlt hónapban hirdette meg a MÁV. A kettős írásmód bevezetésére fokozatosan kerül sor, amelynek első lépése, hogy a MÁV-START nemzetközi járatainak nyomtatott iránytábláin és a Keleti pályaudvar összesítő kijelzőin mától ? szeptember 6-tól pedig a Déli és Nyugati pályaudvarokon is ? olvashatók a magyar nyelvű megfelelővel is rendelkező határon túli települések elnevezései.
Az iránytábla felhelyezésekor Vujity Tvrtko hangsúlyozta: Nagyon hálás vagyok a Magyar Államvasutaknak az együtt gondolkodásért, a gyors cselekvésért. Javaslatomból ? közös munkával ? három hét alatt valóság lett. Talán meglepő, hogy éppen a MÁV közleményében mondom, de szentül hiszem, hogy ez igazából nem is a vasutakról, hanem a nemzeti önbecsülésünkről szól, amelyért ? hitem szerint ? a vasúttársaság rengeteget tett. A közös munka ideje alatt ezernél is több üzenetet kaptam a határon innen és túlról, s most értettem meg én is igazán, hogy ez a gesztus sokaknak mennyi mindent jelent! Büszke vagyok erre a közös akcióra és munkára, hálás vagyok a sikerért, s boldog, hogy részese lehettem az első ?kétnyelvű vonat? elindításának!
Loppert Dániel, a MÁV kommunikációs igazgatója elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a határon túli magyarok büszkén tekintsenek az anyaországi vasútvállalatra a jövőben. A határon túli magyar ajkú lakosság összetartozásának erősítése történelmi feladat, amelyhez a vasúttársaság az elszakadt országrészek településeinek magyar nyelvű feltüntetésével járul hozzá.
A MÁV tapasztalata szerint a magyar anyanyelvű utasok döntő többsége magyar nyelven ismeri a szomszédos országok két nyelven elnevezett településeit. A kétnyelvű tájékoztatás jelentősen megkönnyíti majd az úti cél és köztes állomások azonosítását, ezért a vasúttársaság kétnyelvű feliratokat kiterjeszti valamennyi tájékoztatási eszközére. A bevezetett intézkedés megfelel a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) utastájékoztatásra vonatkozó döntvényével, amely szerint az utasoknak egyértelműen és beazonosíthatóan kell megadni a vonat célállomását, valamint az útvonalba eső állomásokat, emellett az utast a megérkezési helyen feltüntetett állomásnévről is tájékoztatni kell.
A jövő évi menetrend december közepén várható közzétételéig a digitális összesítő-, peron- és vágányvégi kijelzőkön is megjelennek a Földrajzinév-bizottság állásfoglalása szerinti magyar nyelvű elnevezések. A trianoni békediktátum 100. évfordulójára a MÁV valamennyi állomási és fedélzeti utastájékoztatási kijelzőjén és tábláján magyarul is feltünteti a magyar megfelelővel rendelkező, belföldön is megváltható menetjeggyel elérhető állomások nevét.
A mechanikus, ún. lapozós kijelzők feliratozásának lehetőségét vizsgálja a vasúttársaság.
?Eljött a pillanat: ma reggel 7 óra 40 perckor kigördült az első ?kétnyelvű vonat?, a Hargita InterCity, amelynek útvonalán már nem csak az Oradea-Cluj Napoca-Târgu Mure?-Miercurea Ciuc-Bra?ov településnevek szerepelnek, hanem a Magyar Államvasutak feltünteti a NAGYVÁRAD- KOLOZSVÁR-MAROSVÁSÁRHELY-CSÍKSZEREDA-BRASSÓ városneveket is!? (…) Az átállás egyetlen nép tagjait sem sértheti, hiszen a térképen szereplő nevek továbbra is szerepelnek majd a vonatokon, de Bratislava mellé kikerül, hogy POZSONY, Novi Sad pedig ÚJVIDÉK is lesz! Magyarországon pedig nem kell más nyelveken olvasnunk magyar településneveket, az új rendszer főleg erről szól! – írta facebook oldalán Vujity Tvrtko.
Kiemelt kép: Loppert Dániel, a MÁV kommunikációs igazgatója (b) és Vujity Tvrtko horvát származású magyar író, újságíró, televíziós riporter felhelyezi a határon túli települések nevét magyarul is feltüntető első iránytáblát a Brassóba közlekedő Hargita IC egyik vasúti kocsijára a Keleti pályaudvaron 2019. szeptember 4-én. MTI/Máthé Zoltán
